Németh Zsolt: A szlovákiai magyarság határozott támogatója egy erős kisebbségvédelmi rendszer létrejöttének

2018.10.16. 22:56

A kisebbségi jogok tekintetében napjaink egyik legfontosabb üzenete, hogy a szlovákiai magyarság határozott indítványozója és támogatója egy erős, Európán átívelő kisebbségvédelmi rendszer létrejöttének - jelentette ki az Országgyűlés külügyi bizottságának fideszes elnöke kedden Brüsszelben.

Németh Zsolt A magyar közösség Szlovákiában - A kisebbségi lét száz éve című fotókiállítás megnyitóján az Európai Parlamentben hangsúlyozta, a szlovákiai magyarság helyzetét hosszú időn keresztül a vasfüggöny, valamint Európa elfordulása nehezítette. Mindennek ellenére köreiben erős az Európai Unió támogatottsága még akkor is, ha az uniós intézmények és más európai szervezetek el vannak maradva a nemzeti kisebbségek jogainak elismerésével.

Kiemelte, Európa kisebbségei között lélekszámban is kiemelkedik a szlovákiai magyarság, ami azt mutatatja, hogy nemzeti önmeghatározás alapelveit a versailles-i békeszerződés sem tudta megszüntetni. A magyar közösségben továbbra is erős a hovatartozás tudata, ami szlovák állampolgárságuk mellett erős magyar identitást biztosít képviselőinek.Emlékezetett arra, hogy a szlovákiai magyarság jogi helyzete ugyanakkor még nem rendezett, számos alapvető célkitűzést a mai napig nem sikerült elérni.

Kijelentette, Szlovákia és Magyarország együttműködésében és kapcsolatában árnyékok mutatkoznak, amelyek a Benes-dekrétum idejére nyúlnak vissza. Mint mondta, a rendelkezés az etnikai tisztaság szűklátókörű nézetei miatta kollektív bűnösség elvét alkalmazta a kisebbségi magyarságra. A Szlovákiában élő magyarságnak a mai napig meg kell küzdenie a határozat érvénybelépését követő nehéz évek emlékével - emelte ki a képviselő.

Németh Zsolt hozzátette, Magyarország ugyanakkor testvérnemzetként tekint Szlovákiára, amellyel mély és hosszú múltra visszatekintő kulturális örökségen osztozik.

Csáky Pál, a szlovákiai Magyar Közösség Pártjának (MKP) európai parlamenti képviselője azt mondta, száz év elteltével szólni kell egy, a kisebbségek jogait érintő adósságról.
"Száz éve ért véget az első világháború, száz évvel ezelőtt kerültünk mi is kisebbségi sorsba. Azt látom, hogy tobzódnak az ünneplésben a románok, ünnepelnek a délszlávok, emlékeznek a csehek és eléggé visszafogottan, ellentmondásos módon felemlítik a dolgot a szlovákok is. Én úgy érzem, mi magyarok se hallgassunk, hanem tegyük oda a világ elé a leszakított magyar közösségek száz éve megoldatlan ügyét. Azt, hogy a mi helyzetünket különböző autonómiaformák létrehozatalával illene megoldani - fogalmazott.

A képviselő reményét fejezte ki, hogy a kisebbségek, köztük a magyar kisebbség jogainak kérdésére is oda tud figyelni Európa és foglalkozni fog vele nemzetközi szinten. Ha az Európai Unió nem akarja elveszteni hitelességét, akkor kiemelt védelmet kell, hogy nyújtson őshonos kisebbségei számára - emelte ki.

"Ott kell lennünk az európai horizonton, s a megoldatlan helyzetünket újra és újra a fő európai döntéshozók elé tenni" - húzta alá.

Csáky Pál arról is tájékoztatott, hogy az Európai Parlamentben rendezett kiállítás a felvidéki magyarok hazaszeretetéről, lokálpatriotizmusáról szól. Célja, hogy felhívja az uniós tagállamok képviselőinek figyelmét a kevéssé ismert tényre, hogy azért élnek száz éve magyarok a szomszédos országokban, mert elmozdították a határokat a fejük felett. A kiállításnak célja az is, hogy felhívja a figyelmet, hogy az őshonos nemzeti kisebbségek helyzete egyáltalán nincs rendezve az EU-ban.