Paczolay: Egyre inkább politikai testület a velencei bizottság

Paczolay Péter, az Alkotmánybíróság volt elnöke és a velencei bizottság tiszteletbeli elnöke szerint a bizottság egyre inkább politikai testületként működik. Munkahelyéről, az strasbourgi Emberi Jogok Európai Bíróságáról elmondta, az határozottan más logika mentén szerveződik, mint a nemzeti bíróságok, emberi jogi témák mentén pedig a strasbourgi bíróság egyre több összeütközésbe kerülhet az Európai Unió Bíróságával.

Paczolay Péterrel beszélgetett Orbán Balázs, a Miniszterelnökség parlamenti és stratégiai államtitkára a Mandiner jogi aloldalán, a Precedensen. A beszélgetés során szóba került a Velencei Bizottság működése is. Paczolay Péter, velencei bizottság tiszteletbeli elnöke, így első kézből értékelhette a szervezet működését.

A bizottság egy tanácsadó, konzultatív testületként indult, amelyet a kelet-közép-európai államok azért hoztak létre, hogy a bizottság segítse őket a demokratikus átmenetben.

Korábban egyáltalán nem volt gyakorlat, hogy a bizottság saját hatáskörben, „döntőbíróként" ítéljen meg egyes államokat. A volt alkotmánybíró azt is kifejtette, hogy különösen aggályos, hogy a velencei bizottság állásfoglalásaira az Európai Unió egyes szervei is hivatkoznak, noha velencei bizottságot az Európa Tanács hozta létre.

Paczolay Péter, az Alkotmánybíróság volt elnöke szerint érdemes megőrizni a nemzetállami szuverenitást Forrás: MTI/Koszticsák Szilárd

A strasbourgi Emberi Jogok Európai Bíróságának bírája azt is elárulta, a testület alapvetően esetjogi alapon működik, ezért a korábbi ítéletek szellemével nehéz szembehelyezkednie. Ez alapvetően befolyásolja az ítélkezési gyakorlatot, így a strasbourgi bíróság menekültkérdéshez fűződő viszonyát. A jelenlegi esetjog ugyanis a második világháború után jött létre és még mindig a hidegháborús viszonyokat tükrözi.

Ekkor azonban jellemzően a kelet-európai államok polgárai „menekültek" nyugatra, amely más körülményeket jelent az érkezés módja a beilleszkedési képességet is tekintve.

Paczolay Péter azt is kifejtette, hogy bár úgy tűnhet, ellentét feszül a szuverenitásukat megőrizni kívánó államok és az Európai Unió között, szerinte szuverenitás és az EU is olyan értékeket képviselnek, amelyeket érdemes megőrizni.

A teljes beszélgetést itt olvashatják.