Boross Péter: 1956 egy vérig sértett nemzet dühkitörése volt

2018.10.22. 17:29

"Az 1956-os forradalom egy vérig sértett nemzet dühkitörése volt" - mondta Boross Péter a Műegyetemen rendezett emlékünnepségen hétfőn. A rendszerváltást követő második magyar miniszterelnök beszédében kiemelte, reménytelenek azok a vállalkozások, amelyek a magyarokat kozmopolita irányba akarják kényszeríteni.

A volt kormányfő kiemelte, hogy van tűréshajlam a nemzetben, de ha érzékenységét, nemzettudatát, önérzetét, magyarság mivoltát nap mint nap megsértik, akkor mindez robbanáshoz vezethet.

Reménytelenek azok a vállalkozások, amelyek a magyarokat kozmopolita, internacionalista irányba akarják kényszeríteni. Ezek a törekvések bukásra vannak ítélve - hangsúlyozta a volt kormányfő. Boross Péter leszögezte, hogy 1956 azt parancsolja, a magyar szabadság, önállóság, függetlenség mindent megelőzően erkölcsi kötelességgé kell, hogy tömörüljön mindenki lelkében.

Budapest, 2018. október 22. Boross Péter volt miniszterelnök, a Nemzeti Emlékhely és Kegyeleti Bizottság elnöke beszédet mond az 1956-os forradalom és szabadságharc emléknapja alkalmából tartott megemlékezésen a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemen 2018. október 22-én. MTI/Koszticsák SzilárdForrás: MTI/Koszticsák Szilárd

Halzl József, a Rákóczi Szövetség tiszteletbeli elnöke az egykori 56-os diákok nevében kijelentette, hogy azt a két hetet most is élete legszebb időszakának tekinti. A kárpátaljai magyar egyetemistákat külön is köszöntötte, majd közölte, az idén jelentős számú szlovák egyetemista is csatlakozott az ünnephez. Az idén minden eddiginél több egyetemista vesz részt a forradalomra emlékező programokon - tette hozzá.

Józsa János, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem rektora felidézte, hogy 1956. október 22-én azért gyülekeztek az intézményben a tanárok, dolgozók, hallgatók, hogy egy békés nagygyűlésen fejezzék ki az érzéseiket. A 62 évvel ezelőtti fővárosi eseményeknek kiindulópontja volt a Műegyetem - mutatott rá a rektor.

Ami akkor történt, azt a külföld, a történelmileg nálunk szerencsésebb Nyugat hol értette, hol nem

- jegyezte meg Józsa, aki szerint napjaink Európájában csak úgy maradhatunk hűek Magyarországhoz, ha soha és sehol nem áruljuk el, amiért a magyar harcosok az életüket adták.

Az 1956-os forradalom és szabadságharc 62. évfordulója alkalmából a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemen tartott emlékünnepség kezdetén az aulában megkoszorúzták az egyetem hősi halottainak emléktábláját. A megemlékezésen részt vett mások mellett a 62 évvel ezelőtti diákgyűlés néhány résztvevője, továbbá diákcsoportok - köztük felvidéki fiatalok - is. Többen magyar zászlókkal, illetve nemzeti színű karszalaggal érkeztek.

A budapesti műegyetemisták 1956. október 22-i nagygyűlésükön 16 pontban foglalták össze követeléseiket, másnapra pedig tüntetést szerveztek akaratuk nyomatékosítására és a lengyel munkástüntetések iránti szolidaritás kinyilvánítására. A budapesti Petőfi-szobornál tartott október 23-i tüntetésen Rákosi- és Gerő-ellenes jelszavak hangzottak el, a résztvevők követelték a szovjet csapatok kivonását. A zászlókból kivágták a szovjet mintájú címert, így lett a lyukas zászló a forradalom jelképe. A budapesti és vidéki tömegmegmozdulásokat véres atrocitások kísérték.

A műegyetemi rendezvény után az ünneplők a hagyományos fáklyás felvonulással indultak a Bem térre.