Beszélő telefonfülke, Bauhaus utca, óriás túrógombóc: Buda csodái

dav
dav
Vágólapra másolva!
Buda rejt néhány ismert és kevésbé népszerű csodát, amelyet egy nap alatt bejárhatunk. Villamossal, libegővel, kisvasúttal, autóbusszal és gyalog - csak így az igazi. Éhen sem halunk, mert betérünk a régió egyik éttermébe, ahol mára kultikussá vált a túrógombóc. Mindezt az év bármely szakában egy nap alatt megnézhetik, kihagyni egyiket sem érdemes.
Vágólapra másolva!

Amikor az úttörők által Rákosi pajtásnak hívott Rákosi Mátyás kiadta az ukázt, hogy a Budai-hegységben épüljön meg az Úttörővasút,

mindenki tudta, hogy alagút nélkül mit sem ér az egész.

A három szakaszban megépített, 11,2 kilométer hosszú kanyargós pályán Hűvösvölgy és Hárshegy állomás között fúrtak a hegybe 198 méter alagutat.

Mindig szólt a Varsavianka

Akik a nyolcvanas (meg a hetvenes, meg a hatvanas, meg az ötvenes) években pajtásként az Úttörővasúton szolgáltak,

jól tudták, mi a feladatuk, ha a vonat az alagútba ér,

és a szerelvényen reggel vagy este összegyűlt az aznap szolgálatba menő, vagy onnan levonuló társaság. A munkásmozgalmi dalok közül itt a Varsavianka első szakaszát kellett olyan gyorsan elénekelni, hogy annak első szakasza véget érjen addig, amíg a vonat az alagúton áthalad.

Manapság a Gyermekvasúton szolgálatot teljesítő gyerekeknek (hála istennek) fogalmuk sincs arról, hogy mi az a Varsavianka, ott már egészen mást énekelnek. (Igaz, hogy a Gyermekvasút internetes oldalán felsorolták az összes egykori dalt, ott megtalálható a munkásmozgalom e jeles nótája.) Az Alagút (így, nagybetűvel) azonban gyönyörű természeti környezetben fekszik, és gyalogosan is megközelíthető.

A Gyermekvasút Alagútja és az onnan kihaladó vonat ősszel Forrás: Origo

Talán ősszel, a lombhulláskor a legszebb a környezet, amikor az erdőt borító levélszőnyeg besárgul és mindent beterít. A Nagyrét felől gyalogosan is elérhető Alagút felső oldalán (a Hárshegy állomáshoz közelebbi kijárat) a szélére is ki lehet ülni és innen fotózni az elhaladó vonatokat. Természetesen a síneken botladozva Hárshegy felől is le lehet sétálni, de ezt a balesetveszély miatt senkinek sem javaslom, ámbátor nagyon sokan élnek ezzel a lehetőséggel.

Elhagyja az Alagutat a Gyermekvasút szerelvénye Forrás: Origo

Az Alagút érdekessége, hogy a megépítésére semmi szükség nem volt. Ám az állami vezetés azt mondta: ha már nekilátnak az Úttörővasút megépítésének, legyen annak alagútja. Bár az Alagúton csak a harmadik szakasz befejezése után vonatozhatott át a nagyközönség, azt már a második szakasz (Virágvölgy-Szépjuhászné, korábban Előre-Ságvári-liget) építése alatt elkezdték kifúrni.

Elég kemény meló lehetett az 1949. január 12-i munkakezdés, márpedig az első kapavágást ekkor tették meg az Alagút környékén.

A munka - az akkori korszellemnek megfelelően - gyorsan haladt, mert 1949. augusztus 15-én átadták. Akkor még azt gondolták, hogy az Úttörővasút egyszer majd villamosítva lesz (erre sosem került sor, a mai napig Dieselmozdonyok vontatják a kocsikat), ezért az Alagút olyan belmagasságot kapott, hogy oda még a villanyvezeték és az áramszedő is beférjen. Aztán éppen az Alagút megléte sarkallta arra a Közlekedési Minisztériumot, hogy kiadja az engedélyt a harmadik szakasz megépítésére.

Remeteszőlős beszélő telefonfülkéje

A Gyermekvasút alsó végállomása Hűvösvölgy. Az innen induló autóbuszok közül a 63-asra kell felszállni, ha el akarjuk érni a Budai-hegység egyik legérdekesebb kulturális látványosságát, Örkény István beszélő telefonfülkéjét.

Remeteszőlős és az Örkény István-telefonfülke Forrás: Origo

Fontos információ, hogy ez a hely Budapest közigazgatási határán kívül fekszik, tehát a fővárosi bérletek ide már nem érvényesek. A Rácski-telep elnevezésű megállónál kell leszállni, majd onnan előregyalogolni egy keveset. Ekkor jobbra fordulva, a Vénusz utcán lesétálva közelíthető meg ez a különleges telefonfülke.

A könyv szerelmeseinek szinte kultikus hely ez.

Nemcsak azért, mert a régi, hetvenes éveket idéző fülkében a kagylót felemelve azonnal megszólalnak Örkény István Egypercesei, hanem azért is, mert az ide elhelyezett könyvszekrénybe - ennek neve Könyvmegálló - bárki hozhat egy könyvet, és onnan bárki el is vihet egy másikat. Amolyan becsületkassza alapon működik a dolog, de ami a lényeg, hogy működik, senki nem bántotta, senki nem verte szét, senki sem szaggatta szét a szekrénybe kihelyezett könyveket, sőt, a telefonfülkét sem rongálták még meg.

Vonalat nem ad, de Örkény műveket mond ez a telefonfülke Forrás: Origo

Örkény István a Ballada a költészet hatalmáról című művében így írt.

Akkora csak, hogy kifulladás nélkül körbe tudja futni egy kisgyerek, s olyan rejtve él a magas törzsű fák közt, mint egy tengerszem. Túl kicsi még ahhoz is, hogy valaki lekaszálja; ennélfogva nyár közepén már derékmagasságig nő rajta a fű, a gaz meg a virág. Ez az a hely, ahol a fülke letanyázott."

Az Örkény-telefonfülke mellett álló "Becsület-könyvszekrény", a Könyvmegálló Forrás: Origo

Az ötletgazda Oberfrank Pál volt, aki megálmodta Remeteszőlősre ezt a fülkét. A ma már önálló helység 2002-ben vált ki Nagykovácsiból.

Ez a telefonfülke és ez a park az utóbbi évek egyik legötletesebb beruházása.

A romantikus park egész évben gyönyörű, látszik, hogy vigyáznak rá. Maradjon meg ilyennek.

Náncsi néni óriás túrógombóca

A Náncsi néni vendéglője elnevezésű kulináris műintézmény a nyolcvanas években vált Buda kultikus éttermévé. Nincs ebben a kijelentésben semmi túlzás.

Gyerekkorom egy részét magam is a második kerületben töltöttem, anno ide csak valami egészen különleges szerencsével lehetett asztalt kapni, vagy foglalni.

A kor akkori telefonviszonyai közepette nem volt egyszerű a helyet elérni, mert Budapest minden részéről több százan akartak ide jönni egy-egy hétvégén ezt megenni.

Náncsi néni óriás túrógombóca Forrás: Origo

A Náncsi néni ma is üzemel, hogy a három évtizeddel korábbi nosztalgiából mennyi maradt meg, azt én nem tudom, de azt igen, hogy a túrógombóc még nagy és ízletes, az biztos. Itt még mindig a kockás abroszra és a kerthelyiségben álló hatalmas fák adta árnyékra esküsznek.

A már említett 63-as busz Villám utcai megállója esik az étteremhez közel, vagy a 157-es busz Nagyrét utcai megállója, de ez a busz elég ritkán közlekedik.

Náncsi néni ma már megosztó,

már csak azért is, mert akik a nyolcvanas években jártak itt először, azok el nem múló nosztalgiával gondolnak vissza erre a helyre. Azok, akik a mai, modern világban fedezik fel maguknak a helyet, mintha kissé finnyásabbak lennének. Ezt akkor szűri le az ember, ha a hely vendégértékeléseit olvassa.

Amire esküsznek: kockás abrosz, kerthelyiség, óriás fák Forrás: Origo

A túrógombóc mérete - talán nem tévedek nagyot - a legnagyobb Budapesten. Lehet kérni tejföllel és porcukorral, baracklekvárral, mákosan, meg Isten tudja még hányféle módon.

Azt nem állítom, hogy ez az ország legjobb túrógombóca,

mert a Dérynében ennél jobbat csinálnak, de azt joggal feltételezem, hogy a legismertebb. Manapság pedig ez sem kevés.

A második kerület Bauhaus utcája

A Hűvösvölgyet elhagyva, a 61-es villamosra szállva a Nagyhíd elnevezésű megállónál (vagy a következőnél, a Zuhatag sornál) leszállva könnyen megtalálható a II. kerület (de telán Budapest) legszebb Bauhaus utcája, a Napraforgó utca.

Az építészek ide álmodták meg azokat a Bauhaus-stílusban épített házakat, amelyeket ma újra felfedeztek, pedig itt állnak lassan 100 éve. A terveket 1929-ben adták be, az akkori viszonyok mellett ez az építési forma teljesen újszerű volt.

A Napraforgó utca egyik Bauhaus-stílusban épített háza Forrás: Origo

Két évvel később, 1931-ben már be is népesült a Bauhaus-telepnek nevezett utca. A kor építészei Németországban láttak olyan lakótelepeket, ahol a Bauhaus-stílusban épített házak szinte egymáshoz simultak. Valami hasonlót szerettek volna itt is megvalósítani.

Egy másik Bauhaus-ház a Napraforgó utcában Forrás: Origo

Ami ebben az igazán nagyszerű, hogy ezeket a házakat az elmúlt csaknem 90 év alatt sikerült teljes pompájukban megőrizni. A Napraforgó utcán végigsétálni önmagában nagy élmény, hát még akkor, amikor az ember látja, hogy ezekre az épületekre tényleg nagyon vigyáznak.

A Napraforgó utca a II. kerületben Forrás: Origo

A Napraforgó utcának az igazi különlegességét az adja, hogy ennyire koncentráltan, egy ilyen szűk területen, csak itt láthatóak Budapesten a Bauhaus-építészet különlegességei.