Még az idén megkezdi működését a Fővárosi Közfejlesztések Tanácsa

TARLÓS István; ORBÁN Viktor; BAGDY Gábor; SZALAY-BOBROVNICZKY Alexandra; SZENECZEY Balázs
Budapest, 2018. november 17. Tarlós István főpolgármester beszédet mond a főváros napján, Budapest egyesítésének 145. évfordulója alkalmából tartott ünnepségen az Újvárosháza dísztermében 2018. november 17-én. Mögötte Orbán Viktor miniszterelnök (j2), Szalay-Bobrovniczky Alexandra humán területért, Bagdy Gábor pénzügyekért (b2) és Szeneczey Balázs városfejlesztésért felelős főpolgármester-helyettesek. MTI/Koszticsák Szilárd
Vágólapra másolva!
Még az idén megkezdi működését a Fővárosi Közfejlesztések Tanácsa, ennek hatáskörébe tartozik a Budapestet érintő valamennyi kiemelt állami és önkormányzati beruházás, így a Budapest 2030 terv elfogadása is – tartalmazza a főváros és a kormány együttműködéséről szóló, 15 pontból álló megállapodás, amelyet Orbán Viktor miniszterelnök és Tarlós István főpolgármester írt alá szombaton.
Vágólapra másolva!

Tarlós István a főváros napján, Budapest egyesítésének 145. évfordulója alkalmából tartott ünnepségen a kormányfő jelenlétében jelentette be, hogy a rendezvény előtt

aláírták a tekintélyes horderejű és széles körű megállapodást,

amelynek eredményeképpen a főváros forrásbiztosítási lehetőségei előremozdulnak.

Tarlós István indul a jövő őszi önkormányzati választáson

Tarlós István elfogadta azt a felkérést, hogy induljon az őt korábban is jelölő politikai szövetség főpolgármester-jelöltjeként a jövő őszi önkormányzati választáson.

A dokumentum szerint még az idén kormányhatározat alapján, jogszabályba foglalva, határozatlan időre megalakul és

megkezdi működését a Fővárosi Közfejlesztések Tanácsa,

amelynek a miniszterelnök az elnöke, a főpolgármester a társelnöke. A testület létrehozásáról a nap folyamán született kormányrendelet. E fórum hatáskörébe tartoznak

a Budapestet érintő kiemelt állami és önkormányzati beruházások,

ide értve minden hosszú távú fejlesztési célt és tervet, a konkrét projekteket, a Budapest 2030 terv áttekintését és elfogadását is.

A tanács állásfoglalásai alapján hoz majd az érintett kérdésekben döntést a kormány és a Fővárosi Közgyűlés, a testületet Tarlós István főpolgármestersége idején a most létrehozott struktúrájában és jelenlegi kompetenciái mellett tovább működtetik.

A megállapodás része, hogy a kormány és a közgyűlés közösen dolgozza ki és elfogadja a főváros 2030-ig szóló stratégiai fejlesztési tervét,

amellyel kapcsolatban a főpolgármestert vétójog illeti meg. Az előkészítés során a felek közösen kezdeményeznek egy civil és szakmai szervezetek bevonásával lezajló, a közösségi tervezés előnyeire épülő párbeszédfolyamatot.

Metróalapot hoznak létre

A dokumentum arra is kitér, hogy

a kormány és a főváros tárgyalásokat folytat egy a jövőbeni beruházások fedezetét is biztosító metróalap létrehozásáról,

hogy elkerüljék a fedezethiányos helyzeteket, egy másik pont szerint pedig a jövőben kötelező a főpolgármestert meghívni azokra a kormányülésekre, amelyeken Budapestet érintő napirendi pontot is tárgyalnak.

Budapest önállóságának garantálása jegyében kimondták: ahogyan a kormány megalakulása óta, úgy

a jövőben sem készül olyan döntés, szabály- vagy intézkedéstervezet, amely csökkentené, csorbítaná a fővárosi önkormányzat vagy a főpolgármester jogait, hatáskörét, alkotmányos jogállását.

A felek az ezekre vonatkozó törvényi szabályozást megfelelőnek tartják.

Tarlós István főpolgármester beszédet mond a főváros napján, Budapest egyesítésének 145. évfordulója alkalmából tartott ünnepségen az Újvárosháza dísztermében 2018. november 17-én Forrás: MTI/Koszticsák Szilárd

Az egyezmény tartalmazza azt is, hogy Budapesten a jövőben is az Fővárosi Közterület-fenntartó Zrt. végzi a hulladékbegyűjtést és -elszállítást, az ezzel foglalkozó nemzeti holding pedig a korábbi beszedési hatékonyság arányában, havi ütemezésben fizeti a társaságnak az átadott követelések ellenértékét.

Az árvízi védelmi bizottság munkáját a főpolgármester vezeti

A dokumentumban az áll, hogy a miniszterelnök támogatja azt a jogszabály-módosítást, hogy

2020 első napjától ismét a főpolgármester vezesse az árvízi védelmi bizottság munkáját.

Emellett a kormány felülvizsgálja Budapest önálló árvízi védekezésének realitását és annak jogi körülményeit is a város anyagi teljesítőképességének figyelembevételével.

Egy másik pont kimondja, hogy a főváros kizárólagos vagy többségi tulajdonában lévő közszolgáltató cégek továbbra is Budapest tulajdonában vagy felügyelete alatt maradnak, a

kormány pedig egyetért azzal, hogy a lehető legrövidebb időn belül megszerezzék a Fővárosi Csatornázás Művek Zrt.

kisebbségi tulajdonrészét és az ahhoz kapcsolódó menedzsmentjogokat. A kabinet megvizsgálja, mivel tudja ebben támogatni a fővárost.

A felek a szöveg szerint egyetértettek abban, hogy ha az Európai Unió nem támogatja a vízcsőcsereprogramot, akkor a Fővárosi Vízművek javára e célra számításba vett 27,8 milliárd forintot – a szaktárcával egyeztetve – más célra használhassa fel az önkormányzat.

Megszűnhet a BKK

Megállapodtak abban is, hogy a jövő év végéig a felek közösen áttekintik a főváros költségvetésének bevételi szerkezetét és az arra alapvető hatással bíró forrásmegosztási szabályokat, és megvizsgálják a módosítások célszerűségét és lehetőségét.

Emellett a következő mintegy másfél évben a főváros felülvizsgálja a kizárólagos tulajdonában lévő cégportfóliót, egyszerűsíti azt, ennek részeként pedig

egyszerűsíti, illetve adott esetben megszünteti a BKK-t.

A dokumentumban az áll, hogy a miniszterelnök és a főpolgármester negyedévente rendszeresen, szükség esetén bármelyikük kezdeményezésére áttekintik a megállapodásban foglaltak időarányos teljesülését, illetve az időközben felmerült fővárost érintő ügyeket.