Princz Gábor és a Postabank: felemelkedés és bukás

2018.11.18. 10:13

Tegnap váratlanul meghalt Princz Gábor, a Postabank korábbi elnök-vezérigazgatója. A bankár 62 éves volt. Ennek kapcsán felidézzük az életének meghatározó szakaszát jelentő postabankos időszakot, annak felívelő, szárnyaló szakaszát és a váratlannak tűnő, gyors összeomlást.

Élete

Princz Gábor 1956-ban született Moszkvában. Gyermekkorát Budapesten, míg gimnáziumi éveit javarészt Moszkvában töltötte. Gazdasági tanulmányait a moszkvai Lomonoszov Egyetem politikai gazdaságtan tanári szakán kezdte, és a budapesti Marx Károly Közgazdaságtani Egyetemen külgazdaságtani szakon folytatta, és diplomáját is itt szerezte meg – írták gyerekei a nekrológban.

Forrás: MTI/Kovács Attila

Az egyetem elvégzése után a Magyar Nemzeti Bank munkatársa volt. 33 évesen a Postabank és Takarékpénztár alapítója és elnök-vezérigazgatója lett.

A szocializmus bukása hozta el a kétszintű bankrendszert és ezzel a Postabankot 

Ahogy a Postabank-pánik huszadik évfordulóján írt áttekintésünkben írtuk, a Postabankot a Kádár-korszak végnapjaiban hívták életre.  Az 1980-as években a bomlás a megreformálhatatlan rendszer életképtelensége miatt feltartóztathatatlan folyamattá vált. 

Ekkor vezették be a kétszintű bankrendszert. A Postabank és Takarékpénztár Rt.-t ilyen közegben hívták életre a már Kádár nélküli Kádár-korszak utolsó előtti évében, 1988-ban.

A kétszintű bankrendszer bevezetésével egyidejűleg öt, részvénytársasági formában működő kereskedelmi pénzintézet jött létre, a Magyar Hitelbank, az Országos Kereskedelmi és Hitelbank, a Budapest Bank, a Külkereskedelmi Bank, valamint az Általános Értékforgalmi Bank. A Kádár-korszakban a lakosság pénzügyeit az Országos Takarékpénztár kizárólagos monopóliumként intézte a vállalati hitelezés pedig a Magyar Nemzeti Bank jogköre volt.

Princz Gábor lett a Postabank elnök-vezérigazgatója

A Postabankot a Magyar Állam és a Magyar Posta, valamint 94 részvényes hozta létre 1988. június 28-án, az új pénzintézet alapszabályát elfogadó alakuló közgyűlésen.

A Postabankot kezdettől fogva megillette a lakossági betétgyűjtés és számlavezetés joga, induláskor a Magyar Állam 22%, a Magyar Posta pedig 28% részesedéssel rendelkezett az új pénzintézetben.

Az alakuló közgyűlés az alapszabály elfogadása mellett megválasztotta a pénzintézet vezető tisztségviselőit is.

Az elnök-vezérigazgatói székbe a rendszerváltás utáni évek sztárüzletemberévé előlépett Princz Gábor került, mindössze harminckét éves volt, amikor elfoglalhatta a Postabank elnök-vezérigazgatói székét.

A Postabank felfelé ívelő pályára lépett a rendszerváltás után

A Postabank Princz Gábor elnök-vezérigazgatósága alatt újszerű üzletpolitikába kezdett. A Magyar Postával megkötött együttműködési szerződés alapján a posta 3200 hivatala a pénzintézet ügynöki hálózataként működött, rendkívül sikeresen. A Postabank volt az első olyan pénzintézet a rendszerváltozás idején, amely a modern marketinget alkalmazta. 

A sikeres szlogen, „A bank, amely igazán közel áll önhöz”, a postamaci figurája és a jól felépített reklámkampányok - és persze, az állami tulajdonú Posta közreműködése - meg is hozták az eredményt. A Postabankot azonban a kezdetektől fogva gyötörte a krónikus tőkehiány.

Postabank maciForrás: MTI

A bank betétkonstrukciói nagyon népszerűek voltak, csakúgy, mint a postafiókokon keresztül történő ügyintézés. 

Az évről évre növekvő bankbetétállományt viszont nem követte a pénzintézet szavatoló tőkéjének emelkedése, ezért a betétállomány és a szavatoló tőke közötti olló egyre szélesebbre nyílt. Magyarán: egy esetleges bankválság esetén a bankot vélhetően megrohamozó ügyfelek egyre kisebb részét tudta volna a Postabank kifizetni. Ebben szerepet játszott, hogy a két főrészvényes, az állam és a Posta - az összeomló kommunizmus okozta pénzügyi válság következtében is - ragaszkodott ahhoz, hogy az osztalékot minden évben kifizessék - vagyis nem használták tőkeemelésre. De a Postabank is szórta a pénzt, gálánsan, reklámértéken felül támogatott kulturális célokat, a betétesek pedig egy időben például születésnapjukra könyvet kaptak ajándékba a banktól.

A Postabank mindenesetre 1995-ig nyereségesen működött.

Elengedhették a kezét

Tömeg a Postabank-pánik napjaiban egy Postabank fióknálForrás: MTI/Kozma István

A kereskedelmi bankokat megalapításuk idején nem tőkésítették fel, illetve jelentős mennyiségű kétes követelést is magukkal hordoztak. A Postabank mind az első, Kupa Mihály pénzügyminisztersége idején levezényelt 1992-es, mind pedig a második, 1994-es bankkonszolidációból kimaradt.

A kezelhetetlenül magas államadósság és az 1994-től elszabaduló infláció miatt az 1994 júliusában hivatalba lépő Horn-kormány idején kialakult pénzügyi válsághelyzet az egekbe emelte a hitel- és betéti kamatokat.

A hitelkamatok átlagos rátája a kereskedelmi bankoknál ekkoriban 33%, a Postabanknál pedig 31,5% volt.

1998. február 28-án egyes források szerint egy biztosító társaság egyik egri tisztviselője indította útjára azt a körlevelet, amelyben a Postabank közeli napokban várható csődjére figyelmeztettek (a tisztviselőt később a bíróság felmentette). A hír nem volt igaz, a Postabank ekkor még nem volt csődben. 

A levél viszont azonnal kiszivárgott, a pánikba esett betétesek pedig megrohamozták a Postabank fiókjait,

Miskolc, 1997. február 28. Sorbanállás a PostabanknálForrás: MTI/Kozma István

délutánra pedig országos pánik tört ki.

A február 28-án elkezdődött bankpánik napjaiban 70 milliárd forintot vettek ki az ügyfelek a Postabankból, a csődközeli helyzetről szóló cáfolatokat szinte senki sem vette figyelembe.

És mivel - ahogy fentebb írtuk - a Postabank ekkor már csak a betétállomány töredékére rendelkezett biztosítékkal, az ügyfelek igényeinek kielégítéséhez kénytelen volt túladni legértékesebb likvid eszközein. Mindez pedig katasztrofálisan lerontotta a pénzintézet addig is gyenge eszköz-forrás arányát.

A részvények névértékét 10 000 forintról 5 forintra kellett leszállítani, így a többségében állami tulajdonú bank 42 milliárdos jegyzett tőkéje 20 milliósra csökkent. A költségvetésnek később 152 milliárdba került a bank konszolidálása. A Postabankot végül 2003-ban az állam privatizálta, az Erste Bank vette meg.

Hosszú sorok a Postabank József nádor téri fiókja előtt 1997. február 28-án.Forrás: MTI/Mihádák Zoltán

Nem csak a bank hibázott

A Postabank ügyében később, már az első Orbán-kormány idején Sepsey Tamás, akkori Kehi-elnök által jegyzett vizsgálatról készült dokumentum több hiányosságot is megállapított az Állami Pénz- és Tőkepiaci Felügyelet (ÁPTF) Horn-kormány alatti ellenőrzési tevékenységében.

A jelentés szerint a Postabanknál felhalmozódott jelentős veszteség miatt a bank ügyvezetésén kívül az ÁPTF, a Horn-kormány, valamint a Medgyessy Péter vezette pénzügyminisztérium felelőssége is megállapítható volt.

Az ÁPTF (illetve jogelődje, a Bankfelügyelet) az 1994-től tapasztalható súlyos problémák ellenére elmulasztotta az alapos vizsgálatot.

Roham Debrecenben a Postabank Területi IgazgatóságánálForrás: MTI/Oláh Tibor

Büntetőeljárás indult

A vizsgálat során egyéb furcsaságok is napfényre kerültek, amelyek közül az úgynevezett VIP-listák váltak leginkább ismertté.  A bank 1989-től 1997-ig összesen 1,3 milliárd forint kedvezményes hitelt adott befolyásos véleményformálóknak, köztük baloldali politikusoknak, újságíróknak.

A Postabanknál kimutatott veszteségek miatt Princz Gábor elnök-vezérigazgató, valamint a Postabank néhány vezető munkatársa ellen különösen nagy vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezelés bűntettének megalapozott gyanújával nyújtott be az ügyészség vádiratot.

A vád szerint összesen 36,1 milliárd forintos kár okozásáért voltak felelősek.

A közel egy évtizedig tartó büntetőeljárásban a Legfelsőbb Bíróság (ma Kúria) mondta ki a végső szót 2009. február 11-én kihirdetett jogerős ítéletével. 

A vádak legnagyobb része alól Princz Gábort felmentették,

végül hűtlen kezelés helyett 

hanyag kezelésért kapott 3,6 millió forint pénzbüntetést.

A Postabank utáni élet

Princz Gábor 1998-ban Bécsbe költözött, azóta jórészt ott élt, ott is halt meg. Időről időre felmerült, hogy vállalkozásokba kezd. Egy 2011-es győri híradórészlet szerint például hotelt tervezett.

 A régi sikereit azonban már nem érte el. 62 évesen halt meg.

KAPCSOLÓDÓ CIKK