Schmidt Mária: Trianon feldolgozására ezer év sem elegendő

2018.12.10. 12:12

A XX. századi diktatúráknak és a második világháborúnak megágyazó első nagy világégésre eddig méltatlanul kevés figyelmet fordítottak a magyarországi köznevelésben. Az első világháború centenáriuma lehetőséget ad a száz éve történt nagy háború felelevenítésére és átértékelésére. A Várkert Bazárban november 23-án megnyílt, Új világ született 1914–1922 című kiállítássorozat alkotói nemcsak emlékeztetnek, de egy új narratíva megalkotására is kísérletet tesznek. Itt az ideje leszámolni a háború „nyugati győztesei” által sulykolt szemlélettel, és azzal is, hogy a harcok Európa keleti felén 1918-ban véget értek. Az európai szinten egyedülálló, modern technikával készült tárlat mellett a magyar történelemoktatásról, az első világháború jelentőségéről beszélgettünk Schmidt Máriával, a Terror Háza Múzeum főigazgatójával, az Új világ született 1914–1922 kiállítás főkurátorával.

Ön korábban azt mondta, hogy semmit nem érthetünk meg a mai világból, ha nem értjük meg az első világháborút. Valóban ennyire hatással vannak mindennapjainkra a száz évvel ezelőtt történtek?

Egy évszázad távlatából úgy látszik, hogy az első világháború egy százéves háborúnak volt a nyitánya. Ha pedig így nézzük, akkor nyilván ősforrásként, ősrobbanásként tekinthetünk az első világháború eseményeire. A XX. századot az elhibázott békeművek miatt nem sikerült békés időszakká tenni. Nem telt el három évtized, és megkezdődött a második világháború, majd a hidegháború negyvenöt éve következett. Voltak a világnak olyan részei, ahol valódi háborús események zajlottak, a világ nagyobbik részén pedig propagandaháború és titkosszolgálati háború folyt, és persze gazdasági küzdelem is. Európa számára a XX. század második fele a teljes megosztottságot hozta el, amelynek jelképe a vasfüggöny és a berlini fal lett.

Schmidt Mária: Az első világháború egy százéves háborúnak volt a nyitányaForrás: Gyarmati István

Ha ekkora hatást gyakorolt Európára és Magyarországra az első világháború, akkor miért volt az elmúlt évtizedekben ennyire elhanyagolt a magyar oktatásban?

Ennek egyik legfőbb oka az, hogy a XX. századra sokáig úgy tekintettünk, mint aminek a legfontosabb eseménye a második világháború volt. Ez a holokauszt borzalmai miatt alakult így. A holokauszt feldolgozhatatlanná vált, hiszen világosan mutatta: a modern ember korábban soha nem látott borzalmak elkövetésére képes. Lehullott a civilizációs máz az európai emberekről. Szörnyű tapasztalat volt, amely elhomályosította azt, hogy mi vezetett idáig. Ma már kellő távolságra vagyunk az első világháborútól, így lehetőségünk van arra, hogy új perspektívából szemléljük az akkor történteket. Ugyanakkor például Trianon olyan mértékű trauma volt, amelyről nagyon nehéz beszélni, ezért a hazai oktatásban is elhanyagolt terület volt. Egy ilyen tragédia feldolgozására ezer év sem elegendő. Skócia még ötszáz évvel a brit megszállás után is a függetlenedéssel foglalkozik. A nyugati világ a maga legitimitását a világháborús győzelmekből eredezteti, és a mai napig vesztesként tekint ránk. Trianon eredményeképpen megszületett a független magyar nemzetállam. Ugyan nem ezért hozták létre, de egy homogén állam jött létre, aminek mind a mai napig vannak előnyei is.

Valóban 1918-ban ért véget az I. világháború?

Mi 1922-23-ban jelöltük meg az első világháború végét, mert addigra csillapodtak le a háborús konfliktusok, és jelent meg az új világhatalom az Egyesült Államok képében. A korábbi nagyhatalmak vagy gyors (Osztrák-Magyar Monarchia), vagy lassú bomláson mentek át (Nagy-Britannia). Az USA lett a világ vezető hatalma az 1922-es washingtoni konferenciával, ami kimondta, hogy már nem a brit flotta az egyeduralkodó a tengereken. Ráadásul a '20-as évek elejére az USA vált a világ vezető gazdasági hatalmává is.

„Az USA lett a világ vezető hatalma az 1922-es washingtoni konferenciával”Forrás: Gyarmati István

Miért volt érdekelt az USA abban, hogy 1917-ben belépjen a patthelyzetben lévő európai hatalmak küzdelmébe?

Ha nem léptek volna be az amerikaiak az antant oldalán, akkor az antantnak békét kellett volna kötnie a központi hatalmakkal. Nem volt érdekelt, hogy a feltörekvő Német Császárság erejét megőrizve, sőt megnövelve kerülhessen ki a háborúból. Washington azt is nagyon is jól látta, hogy az az ígéret, amivel a kommunizmus 1917-ben jelentkezett, nagyon komoly kihívást jelent a számára. Wilson azért is fogalmazta meg a 14 pontját, hogy a kommunizmus ellenében adjon egy víziót a világ számára. Európa akkor már jól látta, hogy a XIX. század véget ért, és le is zárult. A jövő ajtaját nagy erővel berúgta az első világháború, de akkor még nem igazán tudták, hogy mi következik utána.

Mi okozta, hogy a háború igazi vesztese Európa lett?

A fő oka ennek az, hogy 1917 után egyértelművé vált, hogy az USA és a Szovjetunió folytat majd küzdelmet az Európa feletti uralomért. Mára eldőlt, hogy Amerika győzött, és sikerült a kontinens amerikanizálása. Mindez nagy eredmény az USA számára, de ebben a százéves küzdelemben Európa nagyon lepusztult. Persze ez nem jelenti azt, hogy Európa hanyatlása végleges, hiszen mindig voltak hanyatló korszakok az öreg kontinens életében. Ehhez azonban nagyon sok mindent újra kellene gondolni, és értékelni.

Mégis, hogyan lehet kijönni ebből a hanyatló periódusból?

Európa átmeneti helyzetben van, amelyben világossá vált, hogy nem lehet XX. századi módon folytatni. Egyelőre nincsenek víziók arról, hogyan is lehetne továbbmenni. Magyarország és Orbán Viktor miniszterelnök azért is értékelődött fel, mivel van egy állítása, ami kiemeli a többi szereplő közül. Ennek az állításnak a lényege: a már bizonyított értékek és a nemzeti szuverenitás, ezen belül a nemzeti kultúrák megőrzése az európai országok együttműködése mellett. Sokan azt állítják, hogy a multikulturalizmusra, a tört identitásokra alapozva létre lehet hozni egy európai birodalmat. Én ebben nem hiszek. Értékválságból csak az állandó értékek megtartásával lehet kitörni. A történelem már bizonyította, mely értékek a maradandók, és melyek a talmik. Ezek mentén kellene újjászervezni a kontinenst.

„Az Osztrák-Magyar Monarchia elégtételt akar venni a trónörökösét meggyilkoló merényletért”Forrás: Origo

A december 12-i első világháborúról szóló Új világrend született elnevezésű konferenciájukat mely gondolat köré csoportosítják?

Az elhibázott békeművek és az első világháború okozta kultúrsokk mindenképpen a legfontosabb témák között lesz. Senki nem tudta megfogalmazni, hogy azon kívül, hogy az Osztrák-Magyar Monarchia elégtételt akar venni a trónörökösét meggyilkoló merényletért, milyen célok érdekében vált szükségessé a Nagy Háborúban több millió embert legyilkolni, és ez nagyon komoly értékválságot okozott a XX. századi közgondolkodásban. Sajnos mindez megismétlődött a második világháborúban is. Egy civilizáció nélküli magatartásforma sejlett fel az emberi magatartás mélyéről, és ezen mind a mai napig nem sikerült túltenni magunkat. Azt gondoltuk magunkról, hogy ennél sokkal kulturáltabbak és modernebbek vagyunk.

Mennyire segíti a világháborúra való emlékezést a térségben, hogy a szomszédos országok győzelemként tekintenek erre az eseményre?

Teljesen jogosan tekintik diadalnak. A történelem azonban azt tanítja, hogy nincsen örökbérlet. Vannak nagyhatalmak, amelyek eltűnnek, majd felemelkednek. Vannak kis országok, amelyek időnként nagyobbá lesznek, majd pedig újra összemennek. Ha mi azt tekintjük a magyarság feladatának, hogy a Kárpát-medencében megmaradjunk, akkor meg kell, hogy erősítsen minket az, ami az első világháború és a trianoni békediktátum után történt velünk. Akkor mindenki arra számított, hogy eltűnünk a történelem süllyesztőjében, de mégis sikerült stabil és gazdaságilag működőképes, sőt kimagasló kulturális teljesítményeket felmutatni képes országot felépítenünk. Ez a tény erőt kell, hogy adjon a számunkra a következő időszakban is. Most a jelenlegi helyzetből kell a legtöbbet kihozni, nincsenek előre leosztott lapok a történelemben.

Mennyire lesz a konferencián központi téma, hogy Magyarország, Törökországgal ellentétben nem indított harcokat a saját területe védelmében?

Ez egy nagyon fontos kérdés, és sokan leegyszerűsítik Károlyi és Tisza szembenállására. Az, hogy Károlyi csődöt mondott, az nem vitakérdés, de mivel Tiszát meggyilkolták, nem lehet tudni, hogy ő mit tett volna, mire lett volna képes ebben a helyzetben. Ami tény: senki nem állt az élére egy honvédő háborúnak, és ezzel a ténnyel kell valamit kezdenünk, és megtalálni a megfelelő magyarázatokat. A legnagyobb szükség idején nem volt senki, aki a nemzet élére állt volna.

2013 óta foglalkoznak kiemelten az első világháború korszakával. A megismert tényanyag és más megvilágítások bekerülnek majd a Nemzeti Alaptantervbe?

Nagyon remélem, mert olyan történelemoktatásra van szükségünk, ami a magyar nemzeti érdek képviseletéből indul ki. Csak ebből az alapállásból tudunk öntudatos magyar állampolgárokat nevelni.