Példaértékű az összefogás a korrupció visszaszorítása érdekében

2018.12.10. 16:24

A korrupcióellenes együttműködési megállapodás aláírásának hetedik évfordulója alkalmából tartottak sajtótájékoztatót hétfő délelőtt az Országházban a Belügyminisztérium, az Állami Számvevőszék, az Országos Bírósági Hivatal, a Közbeszerzési Hatóság, a Legfőbb Ügyészség, a Kúria és a Magyar Nemzeti Bank vezetői. Az eseményen elmondták; sikeres a központi intézmények együttműködése a korrupció elleni küzdelemben, Magyarország nemzetközi összehasonlításban is tudatosan tesz a korrupció megelőzéséért és a korrupciós bűncselekmények felszámolásáért.

2011. november 18-án az Állami Számvevőszék kezdeményezése alapján – a közigazgatási és igazságügyi miniszter, a legfőbb ügyész, a Legfelsőbb Bíróság elnöke és az Állami Számvevőszék elnöke közös nyilatkozatot írtak alá, amelyben erkölcsi kötelezettséget vállaltak az általuk vezetett állami szervek korrupcióval szembeni ellenálló képességének erősítésére, a korrupcióellenes eszköztár fejlesztésére. Az összefogáshoz 2012-ben csatlakozott az Országos Bírósági Hivatal, majd 2014-ben a Belügyminisztérium. 2016-ban – az együttműködés ötödik évfordulóján – csatlakozott a Közbeszerzési Hatóság és a Magyar Nemzeti Bank. 2018. december 10-én, hét évvel a közös nyilatkozat aláírását követően az intézmények a Közbeszerzési Hatóság szervezésében az Országházban értékelték korrupcióellenes tevékenységük elmúlt évét.

Windisch László, a Magyar Nemzeti Bank alelnöke, Domokos László, az Állami Számvevőszék elnöke, Rigó Csaba Balázs, a Közbeszerzési Hatóság elnöke, Pintér Sándor belügyminiszter, Lajtár István, a legfőbb ügyész közjogi helyettese, Handó Tünde, az Országos Bírósági Hivatal elnöke és Kónya István, a Kúria elnökhelyettese (b-j) a korrupcióellenes világnap, valamint az állami szervek korrupció elleni küzdelemben való együttműködéséről aláírt közös nyilatkozatának 7. évfordulója alkalmából tartott rendezvényen az Országház Gobelin-termében 2018. december 10-énForrás: MTI/Balogh Zoltán

A kísértés lehetősége a legnagyobb veszély 

Dr. Pintér Sándor belügyminiszter a sajtótájékoztatón kiemelte: „A Nemzeti Korrupcióellenes Programban szereplő célok, a cselekvési tervekben meghatározott, és az azokkal összefüggésben vállalt egyéb feladatok hozzájárultak ahhoz, hogy Magyarországon az antikorrupciós küzdelem megszilárduljon, és hogy egyes jogintézményeink, törekvéseink külföldön is elismertek és követendők legyenek."

Dr. Pintér Sándor hangsúlyozta: Az oktatás az az alap, ami lehetővé teszi számunkra, hogy a későbbiekben felnövekvő új generáció már mentes legyen a korrupció gondolatától. Ennek megfelelően kezdtük el az oktatás területét áttekinteni a közszolgálat területén, később a tisztképzés, tiszthelyettes-képzés területét, és mára oda jutottunk el, hogy a 9-10. évfolyamos diákok esetében is a korrupcióellenes oktatás irányába fordulunk. Ez jelenti a korrupció megelőzését."

Pintér Sándor belügyminiszterForrás: MTI/Balogh Zoltán

A kísértés lehetősége a legnagyobb veszély a belügyminiszter szerint. A kísértést úgy lehet kizárni, ha az ügyintéző és az ügyfél elválik egymástól. Ennek a legnagyobb segítője az elektronikus ügyintézési rendszer, mert így nincs lehetősége az ügyfélnek olyan ajánlatot tenni, amely a későbbiekben eltéríti az objektivitástól. A miniszter hozzátette, a Belügyminisztérium előkészület alatt álló új Nemzeti Korrupciómegelőzési Stratégiája három területen kívánja tovább erősíteni a korrupció elleni fellépést. Egyrészt a hatékony, korszerű keretek között, ügyfélbarát módon működő közigazgatás megteremtéséhez az államigazgatási eljárások már megkezdett technológiaalapú fejlesztésével, másrészt a korrupciós kockázatok csökkentése érdekében az érintett területeken jogszabály-módosításokkal, valamint ezzel párhuzamosan, illetve ezt kiegészítve a már bevált értékalapú módszerek alkalmazásának folytatásával, és új eszközök bevezetésével.

A gazdaság növekedése mutatja, hogy csökkent a korrupció 

Domokos László, az Állami Számvevőszék elnöke elmondta; „Kiépültek a korrupciós helyzetek megelőzését biztosító rendszerek Magyarországon. Megerősödött a közszféra integritása, Magyarország ma már nemzetközi összehasonlításban is tudatosnak tekinthető a megelőzésen alapuló korrupció elleni fellépésben.

Az elnök kiemelte; a magyar gazdaság elmúlt években megvalósított eredményei is azt mutatják, hogy csökkent a korrupció, hiszen stabil és az Európai Unió szintjén is kiemelkedő gazdasági növekedés történik, és álljuk a versenyt a versenytársainkkal. A gazdaság azt a képet mutatja, hogy jó az antikorrupciós helyzet. "Bővülnek a beruházások, csökkenek az adók, több pénz marad az emberek zsebében, ennek következtében nő a lakossági fogyasztás is, és minimális szintre csökkent a munkanélküliek száma. Mindemellett évek óta fegyelmezett és szabályszerű a közpénzekkel történő költségvetési gazdálkodás, javult a közbeszerzések átláthatósága. Mindez egy növekvő és bővülő, nem pedig egy korrupcióval súlyosan terhelt ország képét mutatja."

Domokos László, az Állami Számvevőszék elnökeForrás: MTI/Balogh Zoltán

Az ÁSZ több mint 300 idén elvégzett ellenőrzésében – összességében több mint 1000 ellenőrzött szervezetnél – értékelte a korrupciós veszélyek ellen védettséget biztosító integritáskontrollokat. Az ÁSZ áprilisban publikálta a több mint 750 köztulajdonú gazdasági társaság részvételével lezajlott az állami és önkormányzati vállalatok korrupcióval szembeni ellenálló-képességét feltérképező kutatását, és szeptemberben közel tízezer közintézményt megszólítva megkezdődött a teljes magyar közszféra integritását értékelő, idén már nyolcadik alkalommal zajló éves Integritás-felmérés is.

Biztosítani kell a bírák szervezeti és egyéni függetlenségét

Dr. Handó Tünde, az Országos Bírósági Hivatal elnöke arról beszélt, ahhoz, hogy pártatlan és tisztességes bírósági eljárás legyen, a pártatlansághoz biztosítani kell a bírák szervezeti és egyéni függetlenségét.

2015. január 1-jén hatályba lépett a bírák Etikai Kódexe is. Ennek célja a közbizalom erősítése a magyar bírósági szervezet iránt, valamint a bírák által követendő erkölcsi normák lefektetése is. A kódex morális elvárásokat fogalmaz meg a bírákkal szemben a függetlenség, az összeférhetetlenség, a méltóság, a gondosság, a tisztesség, a tisztelet és az együttműködés elvei köré csoportosítva őket.

A kezdetektől fogva kiemelt feladatunknak tekintjük az integritásalapú szervezeti működés erősítését: a bírósági szervezetben egyebek mellett szabályzatok, képzések, a Bírósági Integritás Munkacsoport tevékenysége és a bírák körében végzett felmérés is erősíti az integritást.

Handó Tünde, az Országos Bírósági Hivatal elnökeForrás: MTI/Balogh Zoltán

Az OBH elnöke integritással kapcsolatos intézkedéseiért 2018-ban Solidus-díjat vehetett át az Állami Számvevőszéktől. Az OBH folyamatosan szervez központi képzéseket, melyek célja az integritással kapcsolatos dolgozói tudatosság erősítésének támogatása. 2017-ben mintaképzést tartottak: a 25 integritásfelelős a képzést követően a saját szervezeti egységénél helyi szinten adta tovább a tudásanyagot a bíróságok dolgozóinak. Ezzel 2017-ben 5311 bírósági dolgozó integritás tárgyú képzése valósult meg.

Folyamatos a munkakapcsolat az Európai Unió Csalás Elleni Hivatalával

A magyar ügyészség az elmúlt években jelentős eredményeket ért el mind a korrupciós bűncselekmény elleni küzdelem, mind a szervezeti integritás terén.

Amint azt az EUROJUST elnöke, Ladislav Hamran úr 2018. június 12-én a Legfőbb Ügyészségen személyesen is megerősítette, a magyar ügyészség kifejezetten aktív szereplője az EUROJUST-on belüli munkának, illetve a szervezet által koordinált és finanszírozott közös nemzetközi nyomozó csoportoknak- mondta Dr. Lajtár István közjogi legfőbb ügyész helyettes.

Lajtár István, a legfőbb ügyész közjogi helyetteseForrás: MTI/Balogh Zoltán

Emellett az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF) eddigi összesen 38 igazságügyi ajánlása, 4 jelzése és 1 zárójelentése nyomán minden esetben elrendelt nyomozások eredménye – a vádak és a megszüntetések jelenlegi 52,4%-os aránya – meghaladja a 42%-os uniós átlagot. Az ügyészség munkájának hatékonyságát jól példázza a korrupciós bűncselekményekkel kapcsolatos intézkedések alakulása. A vádemeléssel érintett cselekmények aránya a korrupciós bűncselekmények esetében jelentősen magasabb – a teljes bűncselekményi körhöz viszonyítva. A Nemzeti Védelmi Szolgálat által ügyészi jóváhagyást követően végzett megbízhatósági vizsgálatok 2017-ben 17 büntető feljelentést eredményeztek.

Rendszeresen felülvizsgálják a belső szabályzatokat

„A legfőbb bírói fórum különös hangsúlyt helyez a belső szabályzatok rendszeres felülvizsgálatára és megújítására, hogy egyetlen tevékenység se képezzen „szürke zónát", ahol nincs egyértelműen meghatározva a feladatok és a felelősök köre- hívta fel a figyelmet Dr. Kónya István, a Kúria elnökhelyettese.

Kónya István, a Kúria elnökhelyetteseForrás: MTI/Balogh Zoltán

Ennek érdekében megújult, valamint módosult több szabályzat és eljárásrend, számos elnöki utasítás született. Szintén az átláthatóságot célozza, hogy a legfőbb bírói fórum előre meghatározza főbb céljait. Az idei évben megalakult az a Stratégia munkacsoport, amely a Kúria új középtávú intézményi stratégiai céljait határozza meg. Októbertől érvényes a Kúria új ügyelosztási rendje, amely a Kúria honlapján mindenki számára elérhető, ennél fogva előre meghatározott. Biztosítja az ügyek automatikus elosztásának rendjét, illetve igazodik az ítélkező tanácsok speciális szakmai ismereteihez.

Az MNB továbbra is fellép a jogi és etikai normákat megsértőkkel szemben

A Magyar Nemzeti Bank három éve vesz részt a Nemzeti Korrupcióellenes Program keretében az állami szervek korrupcióellenes együttműködésében. Az MNB hatósági eljárásaiban idén tért át az elektronikus ügyintézésre, ami növeli az adatkezelés, archiválás biztonságát, illetve a folyamatok nyomon követhetőségét.

A jegybank továbbra is fellép a jogi és etikai normákat esetlegesen megsértőkkel szemben, s olyan megelőző eszközöket alkalmaz, amelyek az integritás megerősítését és a korrupció megakadályozását szolgálják.

Windisch László, a Magyar Nemzeti Bank alelnökeForrás: MTI/Balogh Zoltán

A jegybank felügyeleti területe egyebek közt a jogi és felügyeleti szervezeti egységek 2017. évi szétválasztásával, az azonos pénzügyi intézményeknél végzett átfogó vizsgálatok vizsgálatvezetőinek rotálásával, illetve – a humánkockázatot minimalizáló – digitális adatelemzésen alapuló felügyelési módszertan kialakításával erősíti az intézményen belül a kontrollok érvényesülését" – emelte ki az eseményen Dr. Windisch László, a Magyar Nemzeti Bank alelnöke.

A 2019-2022 között megvalósítandó korrupcióellenes stratégia kialakítása során az MNB – a jegybanknál már alkalmazott mintára – a hatósági engedélyezési, felügyelési és ellenőrzési feladatot ellátó szerveknél (a belső ellenőrzési szervezeti egységtől elkülönült) „felülellenőrzési" kontrollfunkciót jelentő minőségbiztosítási csoportok kialakítására, illetve egyes esetekben az összeférhetetlenségi belső szabályozásoknak még a törvényi elvárásoknál is bővebb kiterjesztésére tesz javaslatot.

Kiemelt cél a korrupcióellenes tevékenység erősítése a közbeszerzési piacon

Rigó Csaba, a Közbeszerzési Hatóság elnöke hangsúlyozta, az integritás erősítése terén a Közbeszerzési Hatóság célja kettős: egyrészt elkötelezett az integritás alapon működtetett szervezet kialakítása és fenntartása iránt, ennek érdekében számos területen hajtott végre fejlesztéseket az intézmény. Másrészt, kiemelt célja a korrupcióellenes tevékenység erősítése a közbeszerzési piacon. Rigó Csaba kiemelte: A Közbeszerzési Hatóság egyik fő feladata, hogy ellenőrizze a közbeszerzési eljárások törvényességét. Ehhez nagymértékben hozzájárul a Közbeszerzési Döntőbizottság tevékenysége, mely következetes bírságolási gyakorlata szerint súlyos jogsértések esetén komoly bírságot szab ki.

Rigó Csaba Balázs, a Közbeszerzési Hatóság elnökeForrás: MTI/Balogh Zoltán

A Közbeszerzési Hatóság Európában is egyedülálló módon a közbeszerzési hirdetmények jogszerűsége mellett a megkötött szerződések teljesítését és azok módosítását is ellenőrzi, amennyiben erre vonatkozóan jogorvoslati kezdeményezés érkezik. A szerződésellenőrzési tevékenységünk hatékonyságát jelzi, hogy az annak eredményeként kiszabott bírságok a Közbeszerzési Döntőbizottság által kiszabott teljes bírság volumen meghatározó hányadát teszik ki."

A Közbeszerzési Hatóság másik fő célja a nem nyilvánosan, azaz a hirdetmény nélkül induló tárgyalásos eljárások számának jelentős visszaszorítása, a verseny elősegítése. A szigorú ellenőrzési tevékenységnek köszönhetően az előző évekhez képest számottevően csökkent a nem nyilvános eljárások aránya.