A budapesti állatkert is felkerült Európa Top 20-as listájára

A Fővárosi Állat- és Növénykert előkelő helyen végzett az Európa legjobb állatkertjeit összegző listán. A 110 induló közül a budapesti állatkert a 17. helyen végzett, holtversenyben a koppenhágaival és a dublinival. De nem csak ezzel az eredménnyel járt kiemelkedő évet a zoo.

A budapesti állatkert a magyarországi állatkertek legjobbja, európai összehasonlításban pedig a 17. az úgynevezett Sheridan-listán. A lista egy sajátos szempontrendszer szerint alakul, amely Európa legjelentősebb állatkertjeit összegzi, és körülbelül kétévente jelenik meg.

Idén

egymillió látogatóval újra a Fővárosi Állat- és Növénykert lett az ország leglátogatottabb közgyűjteménye, közművelődési intézménye.

Becslések szerint a végső szám nagyjából 50 ezer fővel haladja majd meg az előző évit. Az egy napra eső legmagasabb látogatószám több mint 12 ezer fő volt.

Az év során a kert több nagy sikerű rendezvényt is tartott. Többek között az Állatok Farsangját, a Föld Fesztivált, a Zenés Állatkerti Estéket és az Állatkertek Éjszakáját. Ősszel megszervezték a hagyományos Állatszeretet Fesztivált és a Holnemvolt Gyermekkönyv-fesztivált, de volt halloweeni program és Márton-napi Liba Buli is, december elején pedig a helyszínre látogatott Joulupukki, a finn Mikulás is.

Holnemvolt Vár a budapesti állatkertben Forrás: Bagosi Zoltan/Bagosi Zoltan

Az állatkert idén több látnivalóval, új attrakcióval bővült,

májusban megnyílt például a Holnemvolt Vár,

az állatkert új játszóparkja, amely kifejezetten a kisgyermekkel érkezőket várja állatos programokkal, interaktív játszóházzal, kézműves udvarral és egy vurstlizónával is. A Holnemvolt Várban az év során megnyitott az állatkertbe bekerülő

beteg állatok gyógyításának bemutatóhelye, a Sünispotály

is, decemberben pedig a Cápasuli, ahol a fiatal cápák más halakkal és egymással való összeszoktatását, továbbá felnövésük folyamatát kísérheti figyelemmel a közönség.

Forrás: Origo

Az emlősök közül a kuszkuszoknál, a rókakuzuknál, az ecsetfarkú patkánykenguruknál, a Bennett-kenguruknál, a nyugati szürke óriáskenguruknál, a tatuk közé tartozó matakóknál, a sörényes hangyászoknál, a gyűrűsfarkú makiknál, a törpe selyemmajmoknál, az éji majmoknál, az aranyhasú mangábéknál, az ormányosmedvéknél, a rókamangusztáknál, a Böhm-zebráknál, a cebui disznóknál, a muntyákszarvasoknál, az indiai antilopoknál, a vízidisznóknál, a nagy maráknál, a nagy tengerimalacoknál, a zöld agutiknál, a luzoni kéregpatkányoknál és gundiknál születtek új egyedek.

A madarak közül a pápaszemes pingvineknél, a vörösfülű aráknál, a jácintkék aráknál, a rózsás és a borzas gödényeknél, a batláknál, a skarlát íbiszeknél, a rózsás flamingóknál, a fekete hattyúknál, a koronás darvaknál, a tűzcsízeknél és a kék püspökpintyeknél, a hüllők közül pedig a vöröshasú huszárteknősöknél, a vitorlásgekkóknál, a hondurasi királysiklóknál és a Ruthven-királysiklóknál volt külön említésre is érdemes szaporulat.

2017. november 8-án ázsiai elefánt-bikaborjú született Forrás: MTI/Kovács Attila

A 2018-ban született állatok mellett az év során

sokan voltak kíváncsiak a 2017-es esztendő legvégén világra jött kiselefántra és a gorillakölyökre is,

valamint a már nagyobb, de még mindig kölyöknek számító, négyéves orangutánokra is.

Az idén világra jött kisállatok közül nagy természetvédelmi jelentősége van az aranyhasú mangábé kölyöknek, mert ez a faj őshazájában is ritkulóban van, a világ állatkertjeiben pedig 12 helyen összesen 27 egyed él. A két cebui kismalaccal és a vörösfülű ara fiókával, a gyűrűsfarkú maki kölyökkel és a három pápaszemes pingvin fiókával, továbbá a sörényes hangyász kölyökkel és a jácintkék ara fiókákkal szintén ritkulóban lévő, fenyegetett fajok egyedszámát sikerült gyarapítani.