Brüsszel nyíltan zsarolja és büntetné a bevándorlásellenes országokat

2019.01.29. 15:46

A Modern Városok Programra eddig 1000 milliárd forintot fizettünk ki, és jó eséllyel idén – mindennel együtt – meghaladjuk az 1500 milliárd forintos kifizetési összeget – minderről Gyopáros Alpár beszélt az Origónak adott interjújában. A Miniszterelnökséghez tartozó Modern Városok Program, valamint az újonnan indult Magyar Falu Program kormánybiztosa szólt arról is, hogy Brüsszel nyíltan zsarolja és büntetni akarja a bevándorlásellenes országokat. Az európai emberek pénzéből egyre többet akarnak a migránsokra és a migráció támogatására fordítani. Gyopáros elmondta a Magyar Falu Program keretében idén 25 milliárd forint jut majd a falusi csokra, 50 milliárd a közutak fejlesztésére, míg 75 milliárd jellemzően a közszolgáltatások színvonalának emelésére.

Hogyan értékeli a Modern Városok Programját mióta kormánybiztosként látja el ezt a feladatot?

2015 tavaszán Sopronban írták alá az első megállapodást, míg 2017 tavaszán, Hódmezővásárhelyen az utolsót a megyei jogú városokat érintő fejlesztésekről. Mindegyik eseményen jelen volt Orbán Viktor miniszterelnök és az adott város polgármestere. A projektek előrehaladása értelemszerűen rendkívül eltérő, mivel azok a városok előrébb járnak, amelyek korábban írták alá a megállapodásukat. Számos egyéb tényező is befolyásolja a beruházások alakulását. A projektekkel nagyon jól állunk, folyamatosak az alapkőletételek és az átadások, most értünk el a szemmel is látható eredményekhez, hiszen eddig a háttérben zajlottak a hosszas tervezési, előkészítési, közbeszerzési munkálatok. Jelen értéken 3700 milliárd forint az összes projekt megvalósítási igénye.

Eddig 1000 milliárd forintot fizettünk ki, és jó eséllyel idén - mindennel együtt - meghaladjuk az 1500 milliárd forintos kifizetési összeget. A fejlesztések közel kétharmada hazai forrásból valósul meg, míg a többi uniós pénzből. A nagy közlekedési beruházások teszik ki a program egyik legnagyobb részét. Ennek lényege, hogy a következő években minden megyei jogú város, sőt az ország határai is elérhetőek lesznek autópályán, vagy gyorsforgalmi úton.

Gyopáros Alpár: A fejlesztések értelemszerűen nemcsak a megyei jogú városok lakóinak az életminőségét fogják javítani, hanem a környező falvak és kisvárosok lakóinak is kedveznekForrás: Miniszterelnökség

Minden fejlesztés határidőre el fog készülni. A másik nagy csomagba a helyi projektek, a városok lokális beruházásai számítanak. Fontos itt megemlítenem, hogy ezek a fejlesztések értelemszerűen nemcsak a megyei jogú városok lakóinak az életminőségét fogják javítani, hanem a környező falvak és kisvárosok lakóinak is kedveznek. Nyílván a 260 tervezett projekt között van olyan, aminek az esetében még nem jöttek létre a helyi megegyezések, így lehetnek kisebb csúszások, de a Modern Városok Program soha nem látott léptékű támogatás Magyarország kormánya részéről a megyei jogú városok és azok lakói irányába.

A helyi programok esetében mennyire rugalmasak, mivel menetközben lehetnek olyan fejlemények (Debrecenben a BMW-gyár megérkezése), ami miatt szükséges lehet változtatni a korábbi megállapodáson?

Óhatatlanul hozzá kell nyúlni az egyes projektekhez, mivel a 2015-ben megkötött szerződések esetében joggal merül fel, hogy az akkori körülmények nagyban megváltoztak. A Modern Városok Program egy pulzáló program. Igyekszünk az újonnan felmerülő helyzetekhez alkalmazkodni, de az eredeti megállapodásokat és a helyi érdekeket nem akarjuk felülírni. Nagyon nagy változások ezért nem jellemzőek. Az eredeti projektcélok helyesek, és azokon – ha nem muszáj - nem cél változtatni. De Debrecen esetében például fontos kérdés, hogy át kell gondolni az intermodális csomópont koncepcióját, mivel az új gyár megjelenésével jóval nagyobb közlekedési kapacitásra lesz szükség. Összességében bármennyire is rugalmas a program, de van egy kerete, így a források is értelemszerűen végesek.

Közzétesznek-e egy listát, hogy folyamatosan lehessen követni a beruházások indulását és megvalósulását?

A kormánybiztosságnak negyedévente beszámolót kell készítenie a kabinetnek. Komoly érdeklődés kíséri a programot a kormánypárti és az ellenzéki képviselők részéről is. A parlamentben folyamatosan kapunk kérdéseket. A program kommunikációját a következő hónapokban még tovább szeretnénk erősíteni, hogy jobban megismerjék az emberek ezeket a beruházásokat, érezzék történelmi jelentőségüket és – ha elkészültek – a mindennapi életükre gyakorolt jótékony hatásukat.

Hogyan tud együttműködni az ellenzéki vezetésű városokkal?

A városvezetők majd' mindegyikével személyesen találkoztam. Operatív szinten pedig tárcaközi egyeztetés zajlik a megyei jogú városokkal, így a szakmai kérdésekben nagyon hatékonyan lehet dolgozni. Szegeden járva nagyon barátságos fogadtatásban volt részem, nagyon könnyen megértettük egymást, és elismerően szóltak a Modern Városok Programról és annak Szegedre gyakorolt pozitív hatásáról. Majd pár hónappal később Botka László arról beszélt, hogy az egész program csak egy humbug. Úgy látom, mindez annak köszönhető, hogy a város vezetője ellenzéki megmondóemberként mutatkozik, de a színfalak mögött már támogatja azokat a beruházásokat, amelyeknek Szeged egyértelmű nyertese, hiszen az egyik legnagyobb támogatásban részesülő város.

Hódmezővásárhely esetében van egy erős türelmetlenség a városvezető részéről, és irreális elvárások is. Márki-Zay Péter sok esetben a közösségi médiában nyilvánul meg, és ott fogalmazza meg a kritikáit, de semmilyen közigazgatási aktus (például képviselő testületi határozat elfogadása) nem történt meg a város részéről, hogy miben is szeretnének változtatni. Nagyon világosan látszik, hogy milyen nagy különbségek vannak a városok menedzsmentjei között. Sok helyen kiváló városmenedzsmenti gondolkodással találkozunk, míg egyes esetekben csak a balhét keresik, és nem az előrehaladást. Márki-Zay esetében az utóbbiról van szó.

Orbán Vikor miniszterelnök az összes megyei jogú városba ellátogatottFotó: Bielik István - Origo

Hogyan lehet egységesíteni a Magyar Falu Programot, mivel rendkívül heterogén a haza falvak állapota?

Nemcsak, hogy a különféle régiók között vannak jelentős különbségek a települések között, hanem adott esetben egy település esetében is. Jó példa erre, hogy a választókerületemben két korábbi falu egyesítésével jött létre Bágyogszovát, és ott még a helyiek (azaz a bágyogiak és szovátiak) is sok esetben teljesen másként látják a fejlesztési lehetőségeket, irányokat. De ez egyáltalán nem baj. Világos, hogy óriási különbségek vannak az országban, de a Magyar Falu Program alapvető célja, hogy megállítsa, sőt megfordítsa a drasztikus elvándorlást a falvakból.

Egyáltalán nem földtől elrugaszkodott vállalkozás, hogy a falvak esetében meginduljon a népesség növekedése, mivel vannak erre kiváló példák. Ismét a saját választókerületemet érdemes idézni, ahol az M86-os gyorsforgalmi út elkészültével a Dél-Rábaközi régió gyors fejlődésnek indult. Több község népessége elkezdett növekedni, és mindez az új gyorsforgalmi útnak köszönhető. Nem vagyok naív, de ahol csak lehet, megpróbáljuk visszafordítani a népesség csökkenését, vonzóvá tenni a fiatalok számára is az adott települést.

A program ezért három lábon áll: a lakhatás, a mellékúthálózat fejlesztése és a lakosság életminőségének a javítása áll a középpontjában. A következő két évben 1000 kilométernyi mellékút felújítása várható, amely a közlekedést, a munkába járást segíti. A falusi csok új perspektívákat nyit majd meg a lakhatás területén. Míg a harmadik pillér keretében pedig egy olyan széles étlapot, közel két tucat fejlesztési lehetőséget kínálunk a falvaknak, amiből mindenki megtalálhatja a neki legkedvezőbb fogást. Február közepétől már elérhetőek lesznek az első pályázati felhívások.

Idén 150 milliárd forint jut erre a programra, de melyik lába kapja a legtöbb pénzt 2019-ben?

25 milliárd forint jut majd a falusi csokra, 50 milliárd a közutak fejlesztésére, míg 75 milliárd jellemzően a közszolgáltatások színvonalának emelésére, amivel a helyiek életminőségén próbálunk minél nagyobb mértékben javítani. Amikor a forrásigényt meghatároztuk, akkor álmodni sem mertem, hogy már 2019-ben 150 milliárd forintot felhasználhatunk majd a faluprogramra. Nem lehet egyéves programmal garantálni a népességelvándorlás lassítását, ezért olyan támogatási területeket fogalmaztunk meg már most és bővítünk majd a következő években, amelyek további forrásokat mozdítanak meg és újabb és újabb lehetőségeket teremtenek. Értelemszerűen szóba kerülhet a magántőke bevonása is, mivel a munkahelyteremtők leginkább a magán cégek. Így pedig a falvak világában meg lehet állítani a munkaerő elvándorlását is.

Átfogó fejlesztési programot kínál a Magyar Falu ProgramPolyák Attila - Origo

Felmerülhet, hogy régiósítják a Magyar Falu Programot?

A 2019-es évben biztosan nem lesz ilyen. Nem tartok attól, hogy ne érkezzen minden régióból kellő számú pályázat. Mi is tapasztaljuk, hogy Budapest agglomerációjában teljesen mások az igények, jellemzően oktatási intézmények kapacitásnövelésére vonatkoznak, addig a tanyavilágban a külterületi utak és a közművek felújítására lenne szükség. A településeknek azt szoktam mondani, hogy ez a 150 milliárd forint értelemszerűen nem elég arra, hogy minden 5000 lélekszám alatti település megvalósítsa az összes álmát. Abban az esetben, ha minden évben hasonló nagyságú forrásokkal számolhatunk, akkor a következő 5-10 évben minden falunak lehetősége lesz arra, hogy azokat a céljaikat elérjék, amelyek a népességmegtartó erő növelését segítik.

A Magyar Falu Programot átalakítják, ha a következő uniós ciklusban Brüsszel lényegesen kevesebb pénzt ad kohézióra?

A korábbi években megszokott volt, hogy volt az uniós forrásoknak egy területileg lehatárolt lába. Ez a TOP-program volt, de emellett a KEHOP is hasonló elven működött, ezek jelentős részben a vidéki települések, vidéki emberek helyzetét segítették. Bízom benne, hogy a most zajló tárgyalások eredményeként nem lesz jelentős forrásvesztés. Nagyon inkorrekt lenne az unió intézményrendszerétől, ha korlátozná ezen források nagyságát, mert így pont a szolidaritás veszne ki a rendszerből, amit éppen úton-útfélen hangoztatnak. Nagyban megnehezítené a különféle régiók felzárkózását, ha az alapvető közszolgáltatások fejlesztésére nem jutna pénz.

Brüsszel erre azt mondja, fogadjanak be migránsokat és akkor lesz pénz.

Erre csak azt tudom mondani, hogy egyre hangosabb az a brüsszeli politika, ami ránk akarja kényszeríteni a migránsokat és valóban hajlandó többletfinanszírozást adni azon településeknek, vagy régióknak, amelyek migránsokat fogadnak be. Mindez egyfajta nyomásgyakorlással is jár. Ez elfogadhatatlan, Brüsszel nyíltan zsarolja és büntetni akarja a bevándorlásellenes országokat. Az európai emberek pénzéből egyre többet akarnak a migránsokra és a migráció támogatására fordítani.

Ez az ország eddig sem engedett a nyomásgyakorlásnak, most sem fog. A magyar emberek döntöttek: nem akarják, hogy Brüsszel mondja meg kivel éljünk együtt. Felháborító, hogy európai települések, falvak sorsát ahhoz akarják kötni, hogy befogadnak-e migránsokat vagy sem. Az európai szolidaritás - véleményem szerint - nem ezt jelenti, hanem hagyományosan a család, illetve a helyi közösségek és települések támogatására és segítésére van szükség, Magyarország kKormánya pedig ezt az irányvonalat képviseli.

Tervezi-e a kormány, hogy a kisvárosok támogatására is indít egy külön programot?

A kormánybiztosságunk célja, hogy minden magyarországi település lakója a haszonélvezője legyen a vidékfejlesztési programoknak. A korábbi években, és jelenleg is nagyon sok fejlesztés valósult meg a kisvárosokban, de ennek ellenére szeretnénk megfogalmazni egy kisvárosi fejlesztési programot is. A három program tudja erősíteni egymást, hiszen a kisvárosi program éppúgy kedvez a falusi embereknek, mint ahogy a Modern Városok Program is régiós jelentőséggel bír.

A határon túl mennyire népszerűsítik majd mind a Magyar Falu, mind a Modern Városok Programot?

Egyre nagyobb az érdeklődés a programok iránt a határon túli magyar közösségek részéről, de Csehország és Lengyelország is érdeklődve figyeli a fejlesztési eredményeket. Azt érzékelem, hogy az utóbbi két országban mintaként tekintenek a programunkra. A határon túli magyar vezetők is jó példát látnak benne, és megpróbálják azt az adott ország keretein belül érvényesíteni. Sőt, lesznek olyan intézkedések is, amelyek már a Magyar Falu Program keretén belül is pozitívan hatnak a határon túli magyar településekre.