Trócsányi László megvédte a magyar igazságszolgáltatás függetlenségét

Trócsányi László
Budapest, 2018. június 18. Trócsányi László igazságügyi miniszter előadást tart A közigazgatási bíráskodás múltja és jelene címmel rendezett szakmai konferencián a Kúria épületének dísztermében 2018. június 18-án. A tanácskozást a Kúria és a Magyar Közigazgatási Bírák Egyesülete (MKBE) szervezte az egyesület alapításának 25. évfordulója alkalmából. MTI Fotó: Kovács Tamás
Vágólapra másolva!
Trócsányi László magyar igazságügyi miniszter kiállt a magyar igazságszolgáltatás függetlensége mellett a Die Presse című osztrák napilap csütörtöki számában megjelent interjújában.
Vágólapra másolva!

Trócsányi László – aki az európai parlamenti választásokon a Fidesz listavezetője – kifogásolta az Európai Bizottság egyre növekvő politikai szerepvállalását. Úgy vélekedett, hogy a bizottság nem tartja magát az európai uniós szerződések szelleméhez, a szerződések őrének számító testülettől elvárható lenne a politikai semlegesség, és reményét fejezte ki, hogy

a 2019-es európai parlamenti választások után Brüsszel ideológiailag kevésbé lesz részrehajló.

Az igazságügyi miniszter az uniós alapszerződés hetes cikke szerint, Magyarországgal szemben indított eljárásról a következőképpen nyilatkozott: „Mindig fenntartásokkal fogadom, ha politikusok beszélnek a jogállamiságról. A jogállamiságról jogászoknak kellene ítélkezniük a tények alapján.”

Trócsányi László – aki egyben Orbán Viktor kormányfő jelöltje az uniós biztosi tisztségre – egy példával válaszolt a magyar igazságszolgáltatás függetlenségét megkérdőjelező hangoknak. Nemrég egy bíróság engedélyezte, hogy neonáci csoportok a „becsület napja” alkalmából rendezvényt tartsanak Budapesten, pedig a kormány a bajor törvénykönyvből átvett jogszabállyal lehetővé tette a szélsőjobboldali rendezvények betiltását.

Trócsányi László Forrás: MTI/Kovács Tamás

A becsület napja a magyarországi szélsőjobboldal egyik legnagyobb éves eseménye annak emlékére, hogy a szovjet ostromgyűrűbe zárt német és magyar alakulatok 1945. február 11-én este megpróbáltak kitörni Budáról.

„Meg voltam róla győződve, hogy a bíróság be fogja tiltani az összejövetelt, de legnagyobb meglepetésemre úgy találták, hogy a véleménynyilvánítás szabadsága elsőbbséget élvez” az adott esetben – magyarázta Trócsányi, aki szerint az ügy ékes példája a magyar igazságszolgáltatás függetlenségének.

A tárcavezető elmondta, hogy

az igazságszolgáltatás legmagasabb tisztségeinek betöltésekor politikai szempontok is érvényesülhetnek,

például a francia alkotmánytanács elnöke Laurent Fabius korábbi szocialista külügyminiszter. A politika mindig szerepet játszik az ilyen kinevezéseknél, de csak akkor lesz belőle gond, ha valaki a hivatali eskütételt követően nem végzi függetlenül munkáját.