Támogatta a gazdasági bizottság Matolcsy György jegybankelnöki jelölését

Budapest, 2019. február 26. A Magyar Nemzeti Bank elnöki tisztségére újrajelölt Matolcsy György (j) kinevezés előtti meghallgatása végén és Papcsák Ferenc, a Magyar Nemzeti Bank Felügyelő Bizottságának elnöke az Országgyűlés gazdasági bizottságának ülésén az Országház Tisza Kálmán-termében 2019. február 26-án. MTI/Koszticsák Szilárd

Az Országgyűlés Gazdasági bizottsága keddi ülésén, a kormánypárti képviselők egyhangú támogatásával, 10 igen és 5 nem szavazat mellett támogatta Matolcsy György újbóli jelölését a Magyar Nemzeti Bank elnökévé.

Matolcsy György a bizottság ülésén elmondta, hogy a jegybank az elmúlt hat évben, a most véget érő elnöki ciklusa alatt képes volt mandátumai előírásait ellátni és hozzájárult egy kivételes növekedési fordulathoz.

A Magyar Nemzeti Bank elnöki tisztségére újrajelölt Matolcsy György kinevezés előtti meghallgatása végén Forrás: MTI/Koszticsák Szilárd

Kiemelte, hogy

Magyarország valamennyi makro- és mikrogazdasági mutatója kedvező képet mutat,

ennek elérésében jelentős szerepet játszott az elmúlt években az MNB is. A jegybank a monetáris, ezen belül a kamatpolitikájával

az elmúlt 6 évben 2400 milliárd forint kamatkiadást spórolt meg az államháztartásnak.

A parlamenti testület azt követően hallgatta meg az MNB elnökét, hogy Orbán Viktor miniszterelnök a jegybank jelenlegi elnökének újbóli kinevezését javasolta a köztársasági elnöknek.

Matolcsy György jelenlegi jegybankelnöki megbízatása 2019. március 3-án megszűnik.

A Magyar Nemzeti Bankról szóló törvény szerint az MNB elnökének megbízatása hat évre szól, és egy személy legfeljebb két alkalommal töltheti be a tisztséget.

Matolcsy György kifejtette, hogy az MNB 2013-tól a három mandátumát teljesítette,

• elérte az árstabilitást, amit az inflációnak a három százalék körüli, plusz-mínusz egy százalékpontos sávon belüli tartása jelentette,
• biztosította az ország pénzügyi stabilitását,
• és segítette a kormányt a gazdaságpolitikája megvalósításában.

A 2010 utáni gazdaságpolitika lényegében a belső forrásokra épült, így fenntartható pályára állította a gazdaságot. A globális piacok bővültek, így a külső forrásokra, az uniós pénzekre és a külföldi működő tőkére is támaszkodhatott a magyar gazdaság.

A magyar gazdaság az elmúlt években végig három százalék felett nőtt, az utolsó évben jóval meghaladva azt, a gazdasági fordulat során a gazdaság növekedése kétharmad részben belső erőforrásokra épült

- mondta az MNB elnöke.

Matolcsy György kinevezés előtti meghallgatásán az Országgyűlés gazdasági bizottságának ülésén az Országház Tisza Kálmán-termében 2019. február 26-án Forrás: MTI/Koszticsák Szilárd

Az erőteljes gazdasági növekedésnek köszönhetően a felzárkózás jelentős volt, a

beruházások 40 százalékos, a fogyasztás 20 százalékos bővülését nagymértékben segítette az MNB, a növekedési hitelprogram (nhp) új pályára állította a hitelezést Magyarországon.

Matolcsy György kiemelte, hogy

ha 2013 óta nincs stratégiai szövetség a kormány és a jegybank között, akkor a növekedési, felzárkózási fordulat nem valósult volna meg.

Jó példaként említette az amerikai kormány és az Egyesült Államok jegybankja közötti együttműködést a kormány és a központi bank sikeres szövetségére.

Ez a szoros együttműködés azt eredményezte, hogy az Egyesült Államok gazdasága már 2009 közepére kezdett túllépni a válságon.

Matolcsy György kiemelte, hogy nagyon bevált intézkedés volt a pénzpiaci felügyeletnek a jegybankba integrálása, mellyel néhány hónap alatt ki tudták szűrni a 2013-as brókerbotrány visszaéléseinek elkövetőit.