FREILASSING, GERMANY - SEPTEMBER 17: Refugees wait on a bridge connecting Austria and Germany on September 17, 2015 in Freilassing, Germany. Hundreds of migrants who had been stuck in Salzburg and unable to find available seats on trains going to Germany broke off in groups to reach the nearby border to Germany on foot. German authorities have temporarily reinstated border controls along Germany's border to Austria and are conducting spot checks on arriving traffic. Sebastian Widmann / Anadolu Agency
Vágólapra másolva!
Brüsszel beismerte, hogy a kormány által bemutatott elképzelések léteznek, és beismerte, hogy ezek a tervek növelnék a bevándorlást Európába, ezért a kabinet szerint veszélyesek – mondta egy sajtótájékoztatón Kovács Zoltán nemzetközi kommunikációért és kapcsolatokért felelős államtitkár. Beszélt arról is: a kabinet elszánt, hogy minden magyart tájékoztasson arról, mire készül Brüsszel. Ezért Orbán Viktor miniszterelnök levelet küld minden választópolgárnak, hogy megtudják az igazságot Brüsszel migrációs terveiről.
Brüsszel gyakorlatilag beismerő vallomást tett – így kommentálta a migrációról szóló kormányzati kampányra adott európai bizottsági reagálást a nemzetközi kommunikációért és kapcsolatokért felelős államtitkár. Kovács Zoltán azt mondta,
Brüsszel az állásfoglalásában beismerte, hogy a kormány által bemutatott elképzelések léteznek, és beismerte, hogy ezek a tervek növelnék a bevándorlást Európába, ezért a kabinet szerint veszélyesek.
Hozzátette: a kabinet elszánt, hogy minden magyart tájékoztasson arról, mire készül Brüsszel. Ezért Orbán Viktor miniszterelnök levelet küld minden választópolgárnak. "Magyarország kormánya nem tántorítható el attól, hogy ismertesse azokat a terveket, amelyekkel nem ért egyet, azaz nem szeretnénk, hogy ha Magyarországot bevándorlóországgá, Európát pedig bevándorlókontinenssé tenné a brüsszeli bürokrácia" - fogalmazott.
Kovács Zoltán: Brüsszel beismerő vallomást tett Fotó: Koncz Márton
Továbbra is létezik a kötelező kvóta
Az Európai Bizottság megerősítette, hogy létezik egy jogi előterjesztés a bevándorlók kötelező szétosztására, és változatlanul szorgalmazzák az EU-n kívülről történő áttelepítéseket is egy egységes uniós keretrendszerben - fejtette ki az államtitkár.
A brüsszeli testület elismerte azt is - folytatta -, hogy a például Görögországban tartózkodó migránsok bankkártyákat kapnak, amire eddig több mint 110 millió eurót fordítottak.
A bizottság "bevallotta" továbbá, hogy meg akarják erősíteni a Brüsszelből irányított határvédelmi rendszert - mondta Kovács Zoltán, emlékeztetve Angela Merkel német kancellár korábbi szavaira, miszerint ez csak a tagállami szuverenitás csorbulásával érhető el. Hozzátette: "elismerték azt is, hogy az Európai Parlament (EP) elfogadta a migránsvízumokról, az úgynevezett humanitárius vízumokról szóló előterjesztést, ez pedig gyakorlatilag az előkészítése annak, hogy a bizottság melléállhasson".
Az államtitkár végül megjegyezte:
az állásfoglalásban ugyan nem említi az Európai Bizottság, de az EP kezdeményezésére a nem kormányzati szervezeteknek 570 milliárd forinttal adnának többet a következő pénzügyi ciklusban.
Kovács Zoltán arról is beszélt, hogy az Európai Bizottságnak nem konszenzust nélkülöző, bevándorláspárti szempontokat kellene érvényesítenie az előkészítési munkában, hanem azt kellene végrehajtani, amiről az Európai Tanács dönt.
Tízmilliárdok mentek a migránskártyákra
Mint arról korábban beszámoltunk, hiába próbálja tagadni az Európai Bizottság a migráció kezelésével kapcsolatos terveit, azok minden részletükben
azt akarják elérni, hogy a migránsok minél könnyebben Európába jussanak.
Ezek a tervek pedig ellentétesek azzal, amit Magyarország kormánya és a magyar emberek vallanak – hangsúlyozta Kovács Zoltán nemzetközi kommunikációért és kapcsolatokért felelős államtitkár.
Az elmúlt napokban a kormány rendszeresen beszélt arról, hogy hogyan tagadja az Európai Bizottság és az európai intézmények a nyilvánvalót, vagyis azokat a terveket és elképzeléseket, amelyek mind a mai napig érvényben vannak az illegális migrációval kapcsolatban. Hangsúlyozta: az elképzeléssorozat egyik eleme a migránskártyák rendszere, vagyis az a támogatási rendszer, amelyet gyakorlatilag a legfontosabb döntéshozatali fórumok megkerülésével, azok véleményének kikérése nélkül, az ENSZ különböző alszervezeteivel együttműködve hoztak létre. Csak a nyilvánosságra került adatok alapján
több mint 60 ezer ember részesült januárban is ilyen típusú támogatásban,
és erre a programra 110 millió eurónál is többet, nagyjából 40 milliárd forintot költöttek eddig – tette hozzá az államtitkár.
A migránskártyák továbbra is érvényben vannak Forrás: AFP/Anadolu Agency/Sebastian Widmann
Megpróbálta cáfolni a bizottság a valóságot
Az Alapjogokért Központ gyorselemzésében korábban lerántotta a leplet a brüsszeli Európai Bizottságnak (EB) a migráció támogatásával kapcsolatos eddigi intézkedéseiről és a jövőbeni terveiről. Az Európai Bizottság ismét megpróbálja cáfolni a valóságot – írják. Az uniós intézmények ugyanis az elmúlt hónapok-évek során maguk terjesztettek elő olyan jogalkotási javaslatokat, melyek ösztönzik a bevándorlást, és csorbítják a tagállami szuverenitást.
Ezek között van a bizottság hétpontos migrációs csomagja egy kötelező és automatikus, felső sapka nélküli elosztási mechanizmussal; a Frontex átalakítása a tagállamok határvédelmi hatásköreinek csorbításával; valamint a „humanitáriusnak” csúfolt migránsvízumok terve is.
E javaslatok továbbra is napirenden, a vonatkozó uniós jogalkotási eljárások folyamatban vannak.
Ráadásul, bár korábban éppen a brüsszeli tisztviselők hangoztatták, hogy a Soros György által ihletett ENSZ Globális Migrációs Paktuma jogilag nem is lesz kötelező érvényű, ezek az uniós kezdeményezések lényegében a paktum megvalósítását, a migráció „menedzselését” célozzák.
Továbbra is napirenden van a kötelező kvóta bevezetése Forrás: NurPhoto/Wassilios Aswestopoulos/NurPhoto/Wassilios Aswestopoulos
Megbüntetnék az illegális bevándorlókkal nem szolidárisakat
Az illegális bevándorlást legálissá „átalakító” mestertervet tehát továbbra sem tette félre az unió jelenlegi vezetése. A bizottság állításaival ellentétben az igazság az, hogy:
A bizottság 2016. május 4-én tett javaslatot a dublini rendelet reformjára, amely a felső határ nélküli automatikus elosztás jegyében egy kötelező „képletet” határozott meg. Ezt az eurokraták átnevezték „referenciakulcsokon alapuló korrekciós elosztási mechanizmusnak”, de a mögöttes szándék ugyanaz: a már itt lévő és a jövőben az unió területére érkező bevándorlók folyamatos szétosztása. Mindezen felül azokat a tagállamokat, melyek nem kívánnak részt venni e mechanizmusban, „pénzügyi szolidaritás” címszó alatt meg akarják büntetni. Az Európai Parlament 2017. november 16-án támogatta a javaslatot, jelenleg zajlanak az intézményközi tárgyalások.
Szintén a Bizottság 2018. szeptember 12-én mutatta be javaslatát az Európai Határ- és Parti Őrség (Frontex) hatásköreinek bővítéséről, amelynek valódi célja a „migráció menedzselése”. Erről írt korábbi elemzésünkben megállapítottuk, hogy a tervezet legveszélyesebb pontja az, hogy ha a Frontex vezetője nem találja „megfelelőnek” valamely tagállam határvédelmi intézkedését, a készenléti alakulatokat saját hatáskörben is utasíthatja. Ehhez a jelenlegi szabályokkal ellentétben ráadásul már nem a tagállami minisztereket tömörítő Tanács határozatára lenne szükség, hanem elegendő lenne a Bizottság döntése is. A javaslat jelenleg az Európai Parlament előtt van.
Az Európai Parlament 2018. december 11-én fogadta el saját kezdeményezésű jogalkotási javaslatát a migránsvízumokról, melyről a Bizottságnak március végéig kell kidolgoznia a részletes tervezetet. Ennek értelmében az uniós tagállamok külképviseletein benyújtható „humanitárius” vízumkérelem alapján a menedékkérelem benyújtása céljából Európába utazhatna az igénylő. Az eljárás tehát azt a célt szolgálná, hogy bár az uniós jog alapján nem eldönthető, az illető személy jogosult-e menekültstátuszra, vagy sem, a vonatkozó eljárást ne az uniós határokon kívül, hanem már az unió területén folytassák le, ahonnan visszatoloncolásra, akár elutasító döntés esetén is – az emberi jogi fundamentalista NGO-k és a velük együttműködő bírósági joggyakorlat miatt – minimális az esély.
Mindezen pontok alapján nyilvánvaló, hogy az Európai Bizottság a magyar kormány plakátkampányának a „megcáfolásakor”, igazából a valóságot próbálta megcáfolni, egyébként sikertelenül.
Minden brüsszeli migrációs terv mögött ott áll Soros György személye Forrás: Anadolu Agency/2014 Anadolu Agency/Yunus Kaymaz
Európa a globális migráció eredményeképpen komoly változásokon ment keresztül, ami a politikai erőviszonyokra is komoly hatást gyakorolt.
A mainstreamből korábban kiszorított bevándorlásellenes pártok erőre kaptak, és komoly ellensúlyt képeznek a migrációt támogató, fősodorbeli erőkkel szemben, sőt, egyre inkább úgy néz ki, hogy helyet fognak cserélni egymással.
A folyamat akár politikai földrengést is okozhat jövőre, ami teljesen szembemenne Soros György érdekeivel: neki a célja a status quo fenntartása, a jelenlegi politikai erőviszonyok bebetonozása. Éppen ezért az európai választás tétje sorsdöntő, amelynek okán az amerikai milliárdos komoly energiákat mozgat meg.
Orbán Viktor, Magyarország miniszterelnöke egyenesen úgy fogalmazott, hogy május a bevándorlásellenes erők és a migrációpártiak küzdelméről fog szólni.
Egy biztos, Soros mindent megtesz azért, hogy utóbbiak kerüljenek ki győztesként. Erről azonban az európai polgárok fognak dönteni.
Iratkozzon fel hírlevelünkre 
