Rakpartlezárás

A Budai Duna-parti Főgyűjtőcsatorna építése elkerülhetetlen. A szakaszos útlezárás alatt a budai alsó rakpartot érdemes elkerülni. Türelmüket kérjük!

Nézze meg a térképet nagyban!

Az ÉlőDuna Projekt (a Budapesti Központi Szennyvíztisztító Telep és kapcsolódó létesítményei beruházás) részeként 2008. április 21-én megkezdődik a Budai Duna-parti Főgyűjtőcsatorna építésének második, a budai alsó rakparton zajló szakasza. A főgyűjtőcsatorna juttatja majd el a Budán keletkező szennyvíz java részét a 2010-re a Csepel-szigeten megépülő Budapesti Központi Szennyvíztisztító Telepre.

A főgyűjtőcsatorna megépítésével 2009 második felétől megszűnik a jelenlegi, komoly környezetterhelést jelentő állapot, hiszen a főváros budai oldalán keletkező szennyvízmennyiség zöme most biológiai tisztítás nélkül, közvetlenül a Dunába ömlik!

Az építkezés ideje alatt a budai alsó rakpart Lágymányosi híd és Bertalan Lajos utca közti szakaszát a forgalom elől lezárják. Ez idő alatt az Erzsébet hídtól a Bertalan Lajos utcáig csak egy irányban, dél felé lehet közlekedni az alsó rakparton. A Lágymányosi hídtól észak felé haladó autósok az Erzsébet hídnál tudnak először lehajtani az alsó rakpartra. A Lágymányosi híd és Petőfi híd közötti szakasz zsákutca lesz.

Ez a kivitelezési ütem várhatóan 2008. április 21-től 2008. május 31-ig tart, ezt követően a lezárás az építkezés további fázisai miatt északi irányban szakaszosan folytatódik.

A munkálatokat és így az útlezárás időszakát a Duna vízállása is befolyásolhatja. Magas Duna-vízállásnál (3 m) a munkaárokban megjelenő víz hátráltatja a munkavégzést, a vízszint csökkenéséig a munkálatokat fel kell függeszteni.

A kivitelezés további pontos helyszíneiről, a munkálatok kezdésének és befejezésének idejéről, valamint a csatornaépítés közúti közlekedésre gyakorolt hatásáról folyamatos, rendszeres tájékoztatást adunk a jövőben.

A Budapesti Központi Szennyvíztisztító Telep és kapcsolódó létesítményei beruházás Európai Unió által elismert költsége mintegy 428,7 millió euró, amelynek 65%-át az Európai Unió finanszírozza a Kohéziós Alapból, 20%-át a magyar állam, 15%-át pedig a főváros állja.

A teljes beruházásról, illetve a főgyűjtőcsatorna építésének részleteiről az ÉlőDuna projekt saját website-ján, az eloduna.hu oldalon olvashat.