Paprikapadok 900 ezerért a négyes metróban

Pad egymillióért, kuka 400 ezerért, paprika, bab és bajusz formájú ülőhelyek sokszázezerért - egyebek mellett ilyen berendezési tárgyak lesznek a négyes metró állomásain a tervek szerint, derül ki egy független szakértői tanulmányból. Az [origo] által megtekintett dokumentum pazarlásnak tartja ezeket, és állítja, hogy a hasonló kiadások lefaragásával mintegy 7,8 milliárdot meg lehetne spórolni. A beruházó szerint nincs lehetőség ekkora takarékoskodásra.

A Móricz Zsigmond körtéren még nincsenek padok

"Kiadnánk-e ezen módon a saját pénzünket?" - saját bevallásuk szerint végig ez a kérdés járt a fejükben azoknak a szakértőknek, akik egy mintegy 150 oldalas tanulmányt készítettek arról, hogy szerintük milyen ésszerűsítésekkel lehet olcsóbbá tenni a négyes metró első szakaszának alagút- és állomásbeépítését. A beruházásért felelős DBR Metró Projektigazgatóság kérte fel erre az úgynevezett értékelemző munkára a Microva nevű céget, amely a honlapján közzétett referencialista szerint 16 éves fennállása alatt dolgozott számos nagy magyarországi cégnek - például bankoknak, gyógyszercégeknek -, minisztériumoknak és önkormányzatoknak.

A metró esetében a Kelenföldi pályaudvartól a Keleti pályaudvarig tartó első szakasz alagútjának és 10 állomásának beépítésére vonatkozó tervet kellett megvizsgálniuk, kezdve a berendezési tárgyaktól a személyzet által használt helyiségeken és a burkolaton át a szellőzésig. A tanulmány 2008 januárjában készült el a DBR Metró Projektigazgatóság és a beruházásban tanácsadóként résztvevő Eurometro Kft. belső használatára, de miután az [origo] munkatársa a közelmúltban tudomást szerzett a dokumentumról, a két cég betekintési lehetőséget adott a szakértői anyagba.

A tanulmány szerzői már az elején kijelentik, hogy az állandóan szemük előtt lebegő kérdésre (vajon kiadnák-e ezen módon a saját pénzüket) "sok esetben az volt a válasz, hogy nem". A Microva állítja, hogy az értékelemzés idején 36,8 milliárd forintosra tervezett költségvetést jócskán - mintegy 7,8 milliárd forinttal - le lehetne faragni, és a munka elvégezhető lenne 29,04 milliárdból.

Paprika, bab, bajusz

A 7,8 milliárdos spórolás nagyrészt szerkezeti átalakítási elképzelésekből, mérnöki javaslatokból áll össze, de az észrevételek között szerepel az is, hogy az állomások berendezési tárgyainál "legyen elvárás a funkcionalitásra és (a bekerülési és fenntartási költségek vonatkozásában) mértéktartásra törekvő megoldások" alkalmazása. Ezzel utalnak arra, hogy a tervek szerint lesznek olyan padok az állomásokon, amelyeknek darabja egymillió forintba kerül, míg egyes szemeteskukákért 400 ezer, a bejáratnál elhelyezett csikkgyűjtőkért pedig egyenként 280 ezer forintot fizetnek majd. A tanulmányból kiderül, hogy lesznek paprika, bab és bajusz formájú ülőhelyek is, amelyek szintén nem olcsók: egyenként több százezer forintba kerülnek majd, a paprika alakú például 900 ezer forintba.

A tanulmány szerint "természetes ellenállás alakul ki" ezekkel a költséges tárgyakkal szemben, ezért a szakértők szerényebb megoldásokat javasolnak, amelyekkel állításuk szerint mintegy 220 millió forintot lehetne megspórolni. A DBR ugyanakkor védelmébe vette a kifogásolt berendezéseket. A projektigazgatóság kérdésünkre közölte, hogy egyrészt a tanulmányban szereplő árak becslések, másrészt ezek a "tárgyak sajnos drágák", mert sok feltételnek kell egyszerre megfelelniük: ilyen például a hosszú élettartam, a védelem a vandalizmus ellen, a takaríthatóság.

A paprika, bab és bajusz formájú ülőhelyekkel kapcsolatban pedig közölték, a cél az volt, hogy "olyan hungarikumok jelenjenek meg az állomásokon, amelyek eddig ilyen formában, helyen és funkcióval még nem jelentek meg máshol", és egyben a vonalnak is ismertető jelei lesznek. A tárgyakat "Kukorelli Péter és Orlai Balázs iparművészek tervezik", az pedig egyelőre még nem dőlt el, hogy ki lesz a gyártó. Elvileg az is lehet, hogy ezekről a tárgyakról menetközben lemondanak, az Eurometro lebonyolítási igazgató-helyettese, Rékai József szerint ugyanis "bármikor elhagyhatók", bár kérdésünkre hozzátette azt is, hogy továbbra is szerepelnek a szerződésben.

Egyedülálló fénycsík

A tanulmány által kifogásolt másik látványelem az a LED-panelekből álló fénycsík, amely minden állomáson végighúzódna a peronon, és változó villogással, különböző színekkel jelezné a metró érkezését, valamint azt, hogy a szerelvény az állomáson tartózkodik-e, illetve, hogy be lehet-e még szállni. Ez állomásonként 40 millió forintba kerülne, vagyis összesen 400 millióba, az értékelemzés szerint azonban teljesen felesleges megoldás. A tanulmány szerzői állítják, hogy átnéztek több ezer fotót a világ metróiról, de nem találkoztak sehol ezzel a megoldással, és szerintük a fénycsík nélkül is megoldható az utasok biztonsága, a szerelvény érkezésére például figyelmeztethet a hangosbemondó is.

Könnyen lehet, hogy a fénycsíkból végül nem lesz semmi, de nem elsősorban a tanulmány által emelt kifogás miatt, hanem azért, mert az erre szánt pénzt inkább másra költik. Rékai szerint ugyanis a tűzoltóság időközben jelezte, biztonsági okokból kérik, legyenek irányjelző fények az állomásokon, hogy a tűzoltók nagy füstben is megtalálják a kivezető utat. A beruházó azt szeretné, ha a fénycsík költségkeretén belül meg lehetne oldani, de ha erre nincs lehetőség, akkor csak a tűzoltók által kért jelzőfényeket fogják kialakítani - magyarázta az igazgató-helyettes.

A tanulmány legtöbb javaslatát nem hasznosítja a DBR, aminek az oka részben az, hogy az értékelemzésre akkor adtak megbízást, amikor már épp küszöbön állt a szerződéskötés. (A Microva 2007 novemberében kezdte el a munkát, míg a DBR ugyanennek a hónapnak a végén szerződést kötött a Swietelsky építőipari céggel az állomásbeépítési munkálatokra.) Az értékelemzés tehát akkor készült el, amikor a kivitelezéssel kapcsolatos legtöbb döntés már megszületett. A DBR nem adott egyértelmű választ arra a kérdésünkre, hogy miért ekkor - és miért nem hamarabb - adtak megbízást az értékelemzésre, de azt hangsúlyozták, hogy a tanulmány szerzői csak a tervek alapján dolgoztak, és nem vették figyelembe az addig megkötött szerződéseket, és a korábban kiadott hatósági engedélyeket.

"Az alapvető igények megváltoztak"

Vagyis a DBR szerint nekik már eleve meg volt kötve a kezük több olyan kérdésben, amelyben a tanulmány változtatást javasolt. Példa erre a Kelenföldi pályaudvar mozgólépcsőinek ügye. A tervek szerint a vasútállomást a fix lépcsők és a lift mellett minden egyes peronon kétirányú mozgólépcső köti össze a metróaluljáróval. A tanulmány szerint ez pazarlás, mert a mozgáskorlátozottak számára rendelkezésre áll a lift, a többiek számára pedig elegendő lenne perononként egy egyirányú mozgólépcső, de még akár arról is le lehetne mondani. A mozgólépcsők teljes elhagyásával 391,6 millió forintot, az egyirányúak alkalmazásával pedig 176 millió forintot lehetne megtakarítani - derül ki az értékelemzésből, de a DBR szerint a Microva szakértői nem vették figyelembe azt, hogy a szabványelőírás szerint hat méternél nagyobb magasságkülönbség esetén kötelező mozgólépcsőket építeni.

A tanulmány szerzői is tisztában voltak vele, hogy javaslataik nagy részének nem lesz foganatja. "Az egész munka során látszott, hogy a tervezők korrekt munkát végeztek. Sajnos 'ellenük' dolgozott, hogy az alapkoncepció megszületése óta nagyon hosszú idő telt el. Időközben nemcsak a technikai fejlődés hozott újabb és újabb megoldásokat, de az alapvető igények is megváltoztak" - írták a dokumentum bevezetőjében, utalva arra, hogy egy évtizedek óta húzódó beruházásról van szó, és a mostani munkálatok nagyrészt az 1996-os megvalósíthatósági tanulmányon alapulnak. A DBR pedig jelezte, annak ellenére hasznosnak tartja a tanulmányt (amelyért nettó 7,8 millió forintot fizetett), hogy az abban szereplő javaslatok nagy részét nem fogja hasznosítani. Megjegyezték ugyanis, hogy a független szakértők észrevételei "számos esetben felhasználhatóak lehetnek majd a második szakasz (amely a Bosnyák térig vinné el a négyes metrót - a szerk.) vonatkozásában".