Schmitt Pál: Egy pillanatig sem gondoltam, hogy lemondok

Schmitt Pál látogatása Egerben, 2012.01.19-én
Vágólapra másolva!
Nem mond le az államfői posztról Schmitt Pál, bár bebizonyosodott, hogy doktori dolgozatának túlnyomó többsége plágium. Schmitt szerdán beszélt először az ügyről, azt mondta, egy pillanatig sem gondolta, hogy lemond, és számára megerősítés a vizsgálat eredménye. A botrány kirobbanásakor a kormány és az államfői hivatal is hazugsággal vádolta az ügyet megjelentető Hvg.hu-t. Egy március eleji felmérés szerint a megkérdezettek többsége szerint Schmittnek mennie kellett volna.
Vágólapra másolva!

Nem mond le a posztjáról Schmitt Pál köztársasági elnök az után sem, hogy egy kedden nyilvánosságra hozott szakértői jelentés egyértelműen megállapította: kisdoktori dolgozatának nagyon nagy része plágium. Az államfő Szöulban szerdán az MTI-nek azt mondta: a vizsgálati eredmény megerősítette korábbi döntésében, így továbbra is posztján marad.

Schmitt Pálnak a bizottság végkövetkeztetése "egyfajta elégtétel". Mint fogalmazott: "egy pillanatig sem" gondolta, hogy le fog mondani, mivel szerinte nem azért választották a köztársaság elnökének, hogy 20 évvel ezelőtt milyen kisdoktorit írt, hanem "valószínű más egyéb kvalitások miatt". Munkáját ezután is "változatlan felelősséggel" végzi - mondta. "Ez a végkövetkeztetés számomra egyfajta elégtétel: akkor is igazam volt 20 évvel ezelőtt, mert az akkori körülményeknek és előírásoknak megfelelően írtam egy dolgozatot a legjobb tudásom szerint" - jelentette ki Schmitt.

"A legjobb tudásom szerint írtam ezt a dolgozatot, és azt kívántam vele elősegíteni, hogy a magyar sporttársadalom is megismerje az olimpiai program alakulását, hogyan kerülhetnek fel a programra, hogyan kerülhetnek onnan le olimpiai sportágak" - mondta Schmitt Pál, hozzáfűzve, munkáját opponens és konzulens segítségével végezte, akiknek mai is hálás a sok segítségért. Megjegyezte: "egyetlen egy szakirodalmat nem mulasztottam el feltüntetni a dolgozatom végén, az úgynevezett bibliográfiában", és ezt, akik fontosnak tartották a munkáját, nyilván számításba vették.

Az elnök örül, hogy működik a demokrácia

A vizsgálóbizottság munkájára és eredményére utalva a köztársasági elnök úgy fogalmazott: "örülök, hogy Magyarországon működik a demokrácia, örülök, hogy nincs kettős mérce, örülök, hogy az elnökre is ugyanúgy vonatkoznak a szabályok, mint bármelyik más magyar állampolgárra." Hozzátette: "nem zavar ez az ügy, kicsit hosszú volt, de örültem volna, hogyha rám is vonatkoznak azok a szabályok, ami úgy hangzik, hogy ártatlanság vélelme".
Schmitt Pál kijelentette: "most, hogy pontot teszünk a dolog végére, azt az egyet mondhatom, hogy munkámat változatlan alázattal és szorgalommal fogom végezni, betartva az alaptörvény rám vonatkozó előírásait".

Az államfő azt mondta, hogy a - számára most már ismert összetételű, de korábban ismeretlen - tényfeltáró bizottság munkájához nincs mit hozzátennie, mert - mint fogalmazott -, "ha ők azt mondták, hogy tartalmilag és formailag a húsz évvel ezelőtt, hangsúlyozom, kisdoktori dolgozatom megfelelt, akkor én ezt így elvállalom, fölvállalom, és többé ezzel nem nagyon kívánok foglalkozni".

A Semmelweis Egyetem Testnevelési és Sporttudományi Kara kedden hozta nyilvánosságra a Schmitt Pál doktori disszertációját vizsgáló bizottság jelentését. "A dolgozat szokatlanul nagy terjedelmű szövegazonos fordításon alapul" - írja a bizottság. amely a kedden közzétett összefoglalójában megállapította, hogy az államfő plágiumgyanús dolgozata valóban nagyrészt egy német és egy bolgár szerző művéből származik, a nélkül, hogy ezt a szerző lábjegyzetekkel vagy a szövegbe beszúrt hivatkozásokkal jelezte volna. A jelentés szerint ez azért is zavaró, mert így nehéz beazonosítani, hogy mit használt forrásmunkaként a dolgozat végén feltüntetett irodalomjegyzékből. Ezekre a hibákra a jelentés szerint a témavezetőnek és az opponensnek még a felkészülés idején fel kellett volna hívnia Schmitt Pál figyelmét (a bizottság megállapításairól itt olvashat részletesen).

A tényfeltáró bizottság szerint nem Schmitt, hanem a dolgozatot elfogadó Testnevelési Egyetem követett el szakmai hibát, mivel "ezt a szövegazonosságot nem tárta fel idejében, így a dolgozat szerzője azt hihette, hogy értekezése megfelel az elvárásoknak". A hibát a jelentés szerint a védési eljárás alatt fel kellett volna tárni. A jelentésnek azonban ellentmond az, amit a dolgozat egyik opponense korábban az [origo]-nak mondott. Kertész István szerint ő felhívta a figyelmet a forrásalkalmazás hiányosságaira, az [origo]-nak a botrány kipattanásakor azt mondta, hogy bár "igen jónak tartotta a disszertáció szakszerűségét, voltak formai kifogásai, amelyeket jelzett is észrevételeiben".

Forrás: MTI/Köztársasági Elnöki Hivatal
Schmitt Pál Dél-Koreában

Nem hallotta meg a többség szavát

A Medián márciusi felmérése szerint a megkérdezett emberek 41 százaléka szerint Schmitt Pál köztársasági elnöknek a doktori disszertációjával kapcsolatos plágiumgyanú miatt le kellene mondania, 38 százalékuk viszont úgy vélte, nem kellene az államfőnek távoznia. 21 százalék nem adott egyértelmű választ.

A kormánypárti szavazóknak csak a 13 százaléka szorgalmazná az államfő távozását, de minden más választói csoportban egyértelmű többségben vannak az azt támogatók. A megkérdezettek 44 százaléka az ország szempontjából is súlyosnak érezte a plágiumgyanút, sőt minden negyedik ember nagyon súlyosnak tartta a helyzetet. Ezzel szemben a megkérdezettek mintegy egyötöde, bár hallott az ügyről, azt mégis inkább csekély jelentőségűnek látta.

A felmérés szerint a kormánypárti szavazók 71 százaléka azt gondolta, "nem érdemes nagy ügyet csinálni" a plágiumgyanúból, ám minden más szavazói csoportban többségben voltak azok, akik szerint ez hosszú távon is árthat Magyarország megítélésének. Már csaknem ugyanannyian (41 százalék) gondolták azt, hogy az ügy hosszú távon is komoly problémákat okozhat az országnak, mint ahányan (42 százalék) annak csekély jelentőséget tulajdonítanak.

Hiánypótló munka

Schmitt Pál dolgozatának plágiumbotránya a Hvg.hu januári cikkével kezdődött, amelyben a lap összehasonlította a disszertációt egy bolgár sportkutató tanulmányával, és arra jutott, hogy a köztársasági elnök mintegy 180 oldalt emelt át többnyire szó szerint a francia nyelvű munkából. A lap szerint a 215 számozott oldalból álló, táblázatokkal és diagramokkal együtt 225 oldalas dolgozat több mint 200 oldalának forrását sikerült azonosítani, vagyis a szöveg 94,6 százaléka más munkák átvétele. Schmitt Pál summa cum laude minősítést kapott a disszertációjára.

A cikk megjelenése után a Köztársasági Elnöki Hivatal visszautasította a Hvg.hu állításait. "A hiánypótló munkát" történészprofesszorok bírálták, akik summa cum laude minősítéssel értékelték. "Annak eldöntése, hogy az értekezés tartalmi és alaki szempontból megfelelő-e, az ő hatáskörük volt" - közölte a KEH, szerintük "a dolgozat minősítése önmagáért beszél". A KEH határozottan kijelentette azt is: "A fentiek alapján a Köztársasági Elnöki Hivatal a cikkben megjelent plágium gyanúját a leghatározottabban visszautasítja."

Szijjártó Péter, a miniszterelnök szóvivője januárban még minősíthetetlen bulvárkacsának nevezte a Schmitt dolgozatáról szóló hírt. Szijjártó Péter a TV2 Mokka című műsorában úgy fogalmazott: méltatlannak tartja, hogy "egy ilyen bulvárkacsába próbálják belekeverni a köztársasági elnököt".

Schmitt Pál januárban helyénvalónak tartotta a SOTE vizsgálatának megindítását.

Máskor elvették a fokozatot

Az elmúlt években keményen büntették azokat a kutatókat, akikről kiderült, hogy koppintották doktori dolgozatuk egy részét. A Debreceni Egyetem doktori tanácsa például 2009-ben megfosztotta doktori címétől azt a pedagógiatanárt, akiről kiderült, hogy 2004-es disszertációja 30 százalékát öt másik szerző munkáiból emelte át és tüntette fel sajátjaként. A tanár később a bizottsági meghallgatása során ezt el is ismerte - mondta korábban a Debreceni Egyetem Doktori és Habilitációs Tanácsa társelnöke. A Budapesti Corvinus Egyetemen a doktori iskola fennállása óta két eset történt. Az egyetem kivizsgálta az ügyeket, és megbüntette a hallgatókat - mondta az [origo]-nak a doktori tanács titkára. Az iskola egyik doktorandusza például disszertációjában a későbbi bírálója műveiből másolt szövegrészeket hivatkozás nélkül, így gyorsan kiderült a plágium. A hallgatót ezután kizárta az intézmény a doktori iskolából.

A plágium általában azt jelenti, ha valaki más szerző művét sajátjaként tünteti fel. Ha valaki úgy vett át szövegrészeket, hogy nincs pontos forrásmegjelölés egy dolgozatban, a szerzője egyértelműen plagizált. A büntető törvénykönyv is rendelkezik arról, ha a plágium szándékosan történt, és az eredeti szerzőnek vagyoni hátránya is keletkezett. A Btk. 329-es paragrafusa szerint "aki más szellemi alkotását sajátjaként tünteti fel, és ezzel a jogosultnak vagyoni hátrányt okoz, bűntettet követ el, és három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő".