A figyelem és a pénz is nehezíti a reformokra készülő kormány dolgát

parlamenti szavazás, voksolás az országgyűlés plenáris ülésén, képviselők
Vágólapra másolva!
Szorongatott helyzetben kell belevágnia a kormánynak az Orbán Viktor miniszterelnök által bejelentett nagyszabású átalakításokba, az új alkotmány elfogadása mellett kell a kormánynak minél előbb komoly kiadáscsökkentő intézkedéseket hoznia. Ráadásul szeretnék elkerülni a médiatörvényhez hasonló politikai viharokat, próbálnak odafigyelni a pénzpiacok legbefolyásosabb szereplőire, és még arra is vigyázni akarnak, hogy ne fordítsák maguk ellen a választókat.
Vágólapra másolva!

A médiatörvényt ért bírálatok tapasztatai valószínűleg megfontoltságra intik majd a kormányt - mondta az [origo]-nak a Fidesz egyik befolyásos politikusa azokról a kiadáscsökkentő strukturális reformokról, amelyekről Orbán Viktor kormányfő csütörtökön a Wall Street Journal (WSJ) című amerikai lap és a Dow Jones üzleti hírügynökség által közösen készített interjúban beszélt. Orbán azt mondta, februárban olyan intézkedéssorozatot jelent be a kormány, amely csökkenti a nyugdíjkiadásokat, a munkanélküliek támogatását, a gyógyszerek állami támogatását, illetve érinti a tömegközlekedést.

Az [origo]-nak nyilatkozó fideszes politikus szerint a kormány a sokak által bírált médiatörvénynél "azzal próbálta eltolni magáról a felelősséget", hogy egyéni képviselői indítvány formájában nyújtotta be a javaslatot. A képviselői indítványok benyújtását nem előzi meg olyan szigorú egyeztetési folyamat, mint a kormányzati előterjesztésekét, bár a kormány szerint így is számos egyeztetés előzte meg a törvény elfogadását. A törvényjavaslatot december végén fogadta el a parlament, ezután számos külföldi lap és kormány keményen bírálta a törvényt, a kritikák pedig visszahullottak a kormányra.

A fideszes forrás szerint elképzelhető, hogy a strukturális reformokat már közigazgatási előkészítés előzi meg, ami segíthet a kormánynak abban, hogy kiküszöbölje a médiatörvény elfogadását követő politikai vihart. Egy kormányzati tisztviselő szerint a szerkezeti reformok estetében még nem dőlt el, hogy azokat milyen formában nyútják be, de az egyéni képviselői indítványok vissza fognak szorulni.

Március végére "neccesen"

A tervezett reformokról fideszes politikusok és kormányzati vezetők az [origo]-nak a hét elején még nem tudtak konkrétumokat mondani. Az Orbán által bejelentett reformok részleteit a Fidesz parlamenti képviselői valószínűleg a február 9-11-i siófoki frakcióülésen ismerik meg. Az [origo]-nak nyilatkozó befolyásos fideszes politikus szerint a reformokat tartalmazó törvények, "ha neccesen is, de megszülethetnek március végére". Ez azért lenne fontos, mert Orbán decemberben a Magyar Nemzetnek azt nyilatkozta, márciustól az országgyűlés alkotmányozó nemzetgyűlésként fog működni, vagyis amíg el nem fogadja az új alkotmányt, addig csak erre a feladatra koncentrál majd.

A reformtörvényeket egyáltalán nem említi a kormány tavaszi programalkotási programja, amelyet a kabinet december közepén terjesztett be a parlamentnek. Eszerint a kormány azt tervezi, hogy 12 törvényjavaslatot terjeszt a parlament elé tavasszal, többek között új közpénzügyi és új felsőoktatási törvényt. A jogalkotási programot jegyző Navracsics Tibor igazságügyi miniszter azt mondta: a dokumentum a szokásosnál kevesebb törvényjavaslatot tartalmaz, az új alkotmány megalkotása és az uniós soros elnökség miatt. Az [origo]-nak nyilatkozó egyik fideszes politikus szerint nincs jelentősége annak, hogy a programból kimaradtak a reformtörvények, szerinte a listát bármikor ki lehet egészíteni.

A kormánynak azonban meg kell küzdenie egy másik nehéznek tűnő problémával is, nem a reformtörvények tűnnek az egyetlen nagy falatnak a tavaszra tervezett jogszabályok közül. A Fidesz és a KDNP oktatási munkacsoportja a Magyar Nemzet információi szerint nem tartja elfogadhatónak az oktatási államtitkárság által ősszel bemutatott felsőoktatási koncepciót, olyan javaslatot szeretnének látni, amelyet Pálinkás József, a Magyar Tudományos Akadémia elnökének vezetésével dolgoznak ki.

Alaposan meggondolták, hol beszéljen Orbán

Annak ellenére, hogy a kormány tagjai ősszel többször is beszéltek a szükséges reformokról, a tervekről eddig kevés részlet derül ki. A Fidesz-frakció egyik befolyásos tagja ezt azzal indokolta, hogy a kormány először olyan bevetélnövelő intézkedéseket fogadott el, mint az egyes szektorokra kivetett válságadók, illetve a magánnyugdíj-pénztári pénzek elvonása. "A különadókra azért volt szükség, hogy ne az IMF külső szempontja szerint alakítsák a gazdaságpolitikát, hanem a kormány a saját elképzeléseit tudja megvalósítani" - mondta a fideszes politikus arra utalva, hogy a Nemzetközi Valutaalap (IMF) Magyarországra érkező delegációja már júliusban is a költségvetési kiadások csökkentését javasolta a kormánynak.

Az [origo]-nak nyilatkozó kormányzati forrás szerint azonban a pénzpiacok és a Magyarország pénzügyi besorolásáról döntő hitelminősítők, már hosszú ideje várták, hogy a kormány mikor fog hozzá a nagy elosztó rendszerek átalakításához. A kormány nekik is üzenni akart azzal, hogy a tervezett reformokat Orbán a Wall Street Journal című tekintélyes üzleti lapban jelentette be, vagyis egy olyan fórumon, amelyet a nemzetközi befeketők követnek - tette hozzá a forrás.

A frakciószövetség egy másik meghatározó politikusa szerint a szerkezeti reformok során nem várhatóak olyan intézkedések, amelyek miatt a kormány a lakosság jelentős részével szembekerülne. A gyógyszertámogatás során például valószínűleg a gyógyszercégekkel konfrontálódik majd a kormány - tette hozzá. A kormányzati forrás szerint várhatóan olyan, a táradalom többségének támogatását élvező intézkedéseket jelentenek majd be, amelyek visszaszorítják a rokkantnyugdíjat vagy a segélyeket indokoltalanul igénybe vevők számát.

Szijjártó Péter, a kormányfő szóvivője szerint a strukturális átalakítások 500 milliárd forintos megtakarítást jelenthetnek. Ehhez képest a magánnyugdíjpénzek elvonásából 2700 milliárd forint, a válságadókból pedig 160 milliárd forint folyik be. Az [origo]-nak nyilatkozó befolyásos fideszes politikus szerint azonban a válságadókat három évre vették ki, ennyi idő alatt a befolyt pénzek el fognak fogyni, vagyis addigra kiadáscsökkentő intézkedéseket is el kell fogadni.