Csalódással fogadták elemzők a kormányzati reformcsomagot

2011.03.01. 15:24

Nem elég részletes, jellemzően rövid távú intézkedésekből áll, a bevételi tervek bizonytalanok, a kiadáscsökkentés nem elég bátor - így reagáltak az [origo] által megkérdezett elemzők a kormány kedden bejelentett reformlépéseire. A reformcsomaggal kapcsolatos aggályokat jelzi, hogy a tervek nyilvánosságra hozatala után lejtőre került a forint, és estek a gyógyszeripari részvények a tőzsdén.

"Az nyugtatná meg a piacokat, ha a kockázatokkal együtt tételesen, évekre és területekre lebontva lehetne látni, hogy hol és mekkora megtakarítással számol a kormány" - mondta Orbán Gábor, az Aegon Alapkezelő kötvényüzletág-vezetője az után, hogy a kormány bemutatta a reformelképzeléseit. Hozzá hasonló csalódottsággal reagált több más elemző is a kedd délelőtt elhangzott bejelentésekre.

Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter és Navracsics Tibor közigazgatási és igazságügyi miniszter kedden délelőtt ismertette a hónapokkal ezelőtt beharangozott kormányzati reformcsomagot. A reformok szükségességéről először tavaly júniusban beszélt Orbán Viktor miniszterelnök, de részleteket akkor még nem közölt. Matolcsy tavaly november végén már azt jelentette be, hogy a kormány februárban közel 100 strukturális reformot indít, majd december közepén ezt azzal egészítette ki, hogy a tervek szerint a 360 milliárd forintos munkaerő-piaci alapnál 100-120 milliárdot, a 340 milliárd forint körüli gyógyszerkasszánál mintegy 100 milliárdot, a közösségi közlekedésen pedig 50 milliárdot meg lehetne spórolni. A keddi bejelentésen Matolcsy csak annyit közölt, hogy jövőre és 2013-ban évi 900 milliárd forintos lesz a megtakarítás, de azt nem közölte, hogy ez hogyan áll össze.

Lejtőn a forint és a gyógyszerpapírok

A részletes számokat nem tartalmazó keddi bejelentés után lejtőre került a forint, és esni kezdett az OTP, illetve a gyógyszercégek részványárfolyama a Budapesti Értéktőzsdén (BÉT). Az euró jegyzése 270 forint környékéről egészen 273 forintig ment fel, a svájci frank kurzusa 210 forint alól 212 forint fölé jutott. Az OTP és a Richter több mint 2 százalékos mínuszba került, az Egis jegyzése pedig 5 százalékos csökkenést mutatott a tervek ismertetésekor.

"A jelek szerint a külföld negatívan ítéli meg a csomagot" - mondta az [origo]-nak Kolba Miklós, az ING devizaüzletág-vezetője, aki szerint egyrészt a kedden ismertetett terv bizonytalannak tűnő bevételeket tartalmaz, míg a kiadáscsökkentés nem elég bátor, másrészt pedig a befektetők számára rövid távúnak tűnik a csomag, nem látják benne a hosszú távú költségvetési egyensúly megalapozását. Miró József, az Erste részvénypiaci stratégája az [origo]-nak azt mondta, hogy a tőzsdei árak azért estek, mert a tervek szerint a bankadó mégsem csökken a felére 2012-től, elmarad a társasági adó csökkentésének kiterjesztése (azaz nem csökken a társasági adó felső, 19 százalékos kulcsa 10 százalékra a legalább 500 milliós árbevételt elérő vállalkozások számára) és növekedhetnek a gyógyszergyártók terhei is.

Határidők konkrét intézkedések nélkül

"A 902 milliárd forintos csomag nagyobb az előzetes várakozásoknál" - emelte ki elemzésében Tóth Gyula, az UniCredit Bank Bécsben dolgozó elemzője, hozzátéve ugyanakkor, hogy szerinte több ponton is csalódást okoz a tervezet. Először is abban - mondta az elemző -, hogy noha ambiciózus megtakarítási célokat határoz meg, ezekhez nem rendel konkrét intézkedéseket, csak kitűzi a határidőket, ameddig a Nemzetgazdasági Minisztériumnak ki kell dolgoznia a lépéseket. "A konkrétumok hiánya nem szünteti meg a bizonytalanságot a piacon, és az IMF és az EU számára is nehéz lenne a programot pozitívan értékelni emiatt" - vélekedett az UniCredit elemzője. Szerinte a deficit leszorítását mindkét szervezet támogatni fogja, de az EU valószínűleg további részleteket fog kérni.

Orbán Gábor szerint a konkrétumok hiánya mellett a másik probléma a keddi bejelentéssel, hogy nem azt kellene hangsúlyozni, hogy 4-6 százalékot növekszünk majd, meg hogy mennyivel többen fognak dolgozni, hiszen a foglalkoztatottság és a GDP magasabb növekedése a megfelelően végrehajtott intézkedések gyümölcse lesz, és egyelőre még az intézkedésekről is kevesebb az információ az elvártnál. "A csomag remélhetőleg egy konzervatív makropályára alapoz, ezt lenne érdemesebb hangsúlyozni, és nem a jövőben várható növekedési többletet" - véli az elemző.

"Nem lehet látni, hogy a kormány miként akarja teljesíteni a kedden ismertetett számokat, azaz hiányoznak a pontos részletek" - kommentálta kollégáihoz hasonlóan a bejelentést Németh Dávid, az ING makroelemzője, és hozzátette: a befektetők több részletre voltak kíváncsiak, elsősorban arra, hogy mennyire reálisak és milyen intézkedéssekkel érhetők el a célszámok. Németh Dávid azt is elmondta, az ismertetett sarokszámok kőbe vésettek, a kormány pedig több szcenáriót dolgozott ki, hogy azok teljesüljenek. Mindazonáltal az irányok jók, a kormány azokhoz a területekhez nyúl hozzá, ahol valóban túl sokat költ az állam. "Azt azonban csak később, a konkrét lépések ismeretében lehet majd megmondani, hogy teljesíthetőek a célok, és mennyiben szolgálják majd a fenntartható költségvetési egyensúlyt" - tette hozzá az ING közgazdásza.

Sokszor csalódtak már a piaci befektetők

Piaci szempontból csalódást keltő tényezőnek nevezi Tóth Gyula a bankszektor extra magas, 180 milliárd forintos adójának teljes fenntartását a 2012-es évre, valamint azt, hogy nem csökken 19-ről 10 százalékra a társasági adó felső kulcsa, amelyet a legalább 500 millió forint forgalmú vállalatok fizetnek. Tóth Gyula szerint nem világos, hogy az e két intézkedésből származó bevétel része-e az államadósság-csökkentő alapnak.

Orbán Gábor szerint mindenképp rossz hír a bankrendszer számára, hogy a bankadó még egy évet biztosan marad, és a kormányzati hitelességnek is árt az egyszerinek ígért bevétel tartósabbá válása, viszont így legalább van egy átlátható bevételi tétel a csomagban. "A forintgyengülés, hozamemelkedés és a részvényárfolyamok esése valószínűleg azért következett be, mert tegnap este a HVG számokat is közölt, amit ma aztán nem hallottak a politikusoktól teljes egészében, és ezért korrigálták a délelőtti ralit." "Mivel ezek nem a fűnyíróelv alapján történő egyszerű intézkedések, ezért piaci elemzők számára nehezebben számszerűsíthetők, és bonyolultabb átlátni a végrehajtási kockázatokat is. Amíg ezekről nem mondanak közelebbit, addig lesznek, akik kétségeiket fogják hangoztatni az intézkedések végrehajtásával kapcsolatban, ami részben érthető is, hiszen annyiszor csalódtak már a magyar gazdaságpolitikával kapcsolatban a piaci befektetők" - fejtette ki Orbán Gábor.

Bod Péter Ákos: Nagy kockázat a bankadó

"Mondtam, hogy az lesz, hogy bejelentik, mikor jelentenek be" - ütötte el tréfával először Bod Péter Ákos volt ipari miniszter jegybankelnök azt a kérdést, hogy mit gondol a bejelentett intézkedésekről, melyek területei már eddig is ismertek voltak, túl sok konkrét adat pedig most sem derült ki.

"Pozívum, hogy a terv számol a külső kényszerekkel, mint az uniós szabályrend szerinti keretek betartása, a költségvetési hiány féken tartása: ezekhez nyilván igazodni kell. Örömteli, hogy nem bízzák rá a dolgot arra a paradigmára, hogy majd a növekedés mindent megold: az adósságmérséklés háromnegyed részét a szerkezeti átalakításokkal akarják elérni, vagyis a kiadáscsökkentéssel és bevételnöveléssel, és csak negyedét a GDP növekményével - ez reális. Az előbbit manapság nem szokás megszorításoknak nevezni, de tartalmailag bizony arról van szó. Tehát a hiánycél adva van, azt ki kell izzadni mindenképpen, és ez az elkötelezettség hitelt adhat a konkrétumok nélküli bejelentéseknek is. Elfogadható, hogy mivel a szerkezeti átalakítás bonyolult folyamat, nagy mamutszervezetek átstrukturálásáról van szó a MÁV vagy a rokkantnyugdíjazás intézménye esetén, így az átalakítást megtervezni tényleg nem lehet néhány hét vagy néhány hónap alatt, ezért most lázas munka kezdődik a minisztériumokban" - fejtette ki a Corvinus Egyetem tanára.

"Másrészt látszik egy sor kockázat, például a még 2012-ben is maradó bankadó ügyében. Ha a 2006-os banki mérlegeket nézzük, azokból könnyen kijönne 2012-ben is a tervezett bankadó, a 2009-es, 2010-es pénzintézeti mérlegeredményeket átnézve viszont egyáltalán nem biztos, hogy 2012-ben be tud folyni 180 milliárd forint. Volt ugyanis közben egy pénzügyi válság, és ennek hatására megváltoztak a tartalékolási kötelezettségek, szigorodnak a szabályok, romlanak a banki portfóliók. Így nincs akkora profit, amiből befolyhatna a minisztérium által kalkulált összeg. Nem nyereséges vállalatokra kiróni adót pedig elég furcsa lenne" - mondta Bod Péter Ákos.



KAPCSOLÓDÓ CIKKEK