Sokkal keményebb önvédelmet fog megengedni a kormány

Olyan jogi változtatásokon dolgozik a kormány, amelyek értelmében a bíróságok elnézőbbek lesznek azokkal is, akik önvédelemből okozzák mások halálát. Az önvédelemhez való jog és a tényleges életfogytiglan büntetése bekerül az új alaptörvénybe is, de az [origo] információi szerint már a kormány hivatalba lépése óta készülnek az ezzel kapcsolatos tervek. A kormány számol azzal is, hogy a változtatások miatt konfliktusba kerül Brüsszellel.

Orbán azt mondja, "hallja a szív szavát"

"Én hallom a szív szavát azokban a véleményekben, amelyek azt mondják, hogy nem a büntetések szigorításával kell az embereket rávenni arra, hogy ne kövessenek el olyan csúnya bűncselekményeket, amely embertársaik életébe kerülhet. Ez jól hangzik, de én nem hiszek ebben. Szerintem a büntetés súlyának igenis van visszatartó ereje" - így érvelt a tényleges életfogytig tartó szabadságvesztés alkotmányba emelése mellett az MTV hétfő esti műsorában a miniszterelnök.

Bár Orbán Viktor indoklásként hozzátette, hogy a kérdés az alkotmányról folytatott úgynevezett nemzeti konzultációban kapott nagyarányú támogatást, és "az emberek rend iránti vágya" eredményeként kerülhet az alaptörvénybe, kormányzati körökből származó információink szerint az intézkedés terve már jóval az előtt felvetődött, hogy megkezdődött az alkotmányozás.

Be kell előzni az Alkotmánybíróságot

"A legfontosabb motiváció az volt, hogy az Alkotmánybíróság ne nyilváníthassa alkotmányellenesnek és ne semmisíthesse meg a Btk tényleges életfogytiglanra vonatkozó passzusait" - mondta az ügy hátteréről az [origo]-nak egy magas rangú kormányzati tisztségviselő, aki a cikkben idézett más forrásokhoz hasonlóan azzal a feltétellel beszélt az előkészítés alatt lévő lépésekről, ha nem közöljük a nevét. A tisztviselő emlékeztetett arra, hogy a legsúlyosabb bűncselekmények elkövetőire kiszabható szankciót az Orbán-kormány vezette be 1999-ben, de hatályba lépése óta többen is a megsemmisítését kezdeményezték az Ab-nál.

Az alaptörvénybe emelést most egy konkrét, 2004-es beadvány miatt sürgeti a kormány: a két magánszemély által benyújtott panasz ügyét már kilenc alkalommal tárgyalta a testület, tavaly pedig egy kormányzati forrás információi szerint "hajszál híján" határozatot is hozott az Ab az ügyben. A határozattervezet elkészülte ellenére a végső döntést egyelőre ugyanakkor mégsem hozta meg a testület, ezt akarná a kormány megelőzni az alaptörvénybe emeléssel.

"Óriási blamázs lenne, hogyha a mi kormányzásunk alatt semmisítenék meg, ezért lépni kellett" - magyarázta a büntetés alkotmányba építésének hátteréről egy, az alaptörvény előkészítésének folyamatában fontos szerepet vállaló minisztériumi vezető, hozzátéve, hogy a döntés előtt azt is mérlegelték, hogy a kérdés miatt a kormány az Európai Unióval is újabb vitába keveredhet.

Az Uniótól függetlenül működő, az emberi jogok érvényesülésén őrködő Európa Tanács ugyanis az emberi jogi szervezetek érveléséhez hasonlóan az embertelen bánásmód tilalmába ütközőnek tartja a tényleges életfogytiglant, a kormány viszont a politikus szerint úgy kalkulál, hogy érdemesebb vállalni a konfliktust, mint elszenvedni a későbbi (a szankció esetleges megsemmisítése miatti) presztizsveszteséget.

"Ha belekötnek, arra is van válaszunk: az egyéni kegyelem lehetőségét ebben az esetben sem zárja ki semmi, tehát nem állna meg az érvelés, hogy kilátástalan helyzetbe taszítja az elítéltet a büntetés" - tette hozzá a minisztériumi vezető.

Emberi jogi szervezetek az emberi méltóságot sértőnek tartják a tényleges életfogytiglant

Nem újdonság a Fidesz elképzeléseiben a jogos ön- és tulajdonvédelem most szintén alkotmányba emelni kívánt kérdése sem: a közrend helyreállításának témakörén belül a felvetés már a párt választási programjában és a későbbi kormányprogramban is megjelent (utóbbi foglakozott egyébként a tényleges életfogytiglan kérdésével is, sürgetve a szankció gyakoribb alkalmazását).

Tudatosan építik a közbiztonságot

A párt egyik elnökségi tagja szerint ezek a szigorúságot tükröző közbiztonsági lépések ebbe a még ellenzékben meghirdetett koncepcióba illeszkednek, és tudatosan lettek felépítve, lépésről lépésre. Ennek a folyamatnak volt része volt a politikus szerint a három csapás törvény kormányváltás utáni, szinte azonnali elfogadása, a kis értékű lopások súlyosabb büntetése, és ebbe illik az új, sok ponton szigorodó büntető törvénykönyv megalkotása is, amelynek elfogadását korábban év végére ígérte a miniszterelnök.

A büntető törvénykönyvben egyébként jelenleg is szereplő jogos önvédelem szabályainak módosítását a fent idézett kormányzati tisztségviselő állítása szerint a kormányalakítás óta szakértői szinten is vizsgálja a közigazgatási minisztérium: már akkor tanulmányokat rendeltek például egy esetleges további szigorítás kriminológiai vonzatairól. Az uniós példák közül a tárca, úgy tudjuk, az olasz gyakorlatot preferálja, amely a magyarnál szélesebb körben teszi lehetővé büntetőjogi következmények nélkül a jogos önvédelmet.

A büntető törvénykönyv jogos védelemre vonatkozó rendelkezéseit a 2009-es Cosma-gyilkosság utáni közfelháborodás hatására két éve már a Bajnai-kormány is szigorította. A 2009 augusztusában életbe lépett módosítás szerint a megtámadott már nem köteles kitérni a jogtalan támadás elől, és nem büntethető, "akinek a cselekménye a saját, illetőleg a mások személyei, javai vagy közérdek elleni jogtalan támadás elhárításához szükséges". Még akkor sem, ha az elhárítás szükséges mértékét az illető ijedségből vagy felindulásból túllépi (vagyis erősebb eszközzel lép fel a támadó ellen, mint amivel megtámadták). A büntetlenség feltételeként egyetlen korlátozás maradt érvényben: a jogtalan támadás megelőzéséhez szükséges védelmi eszköz nem lehet alkalmas az élet kioltására, a védekezőnek pedig az adott helyzetben elvárható módon mindent meg kell tennie a sérelem elkerülése érdekében.

Ha valóban ezt az irányt követi majd a kormány, nem kellene például mérlegelnie a megtámadottnak a visszatámadás arányosságát, vagyis akkor is büntetlen maradhatna például, ha védekezés közben támadója halálát okozza - vázolta a módosítás lehetőségeit egy kormányzati tisztségviselő. "Ha egy sötét utcában megtámadnak, vagy rám törnek a házamban, miért kellene mérlegelnem, hogy csak a pénzemet akarják-e, vagy az életemet?" - indokolta a változtatást a politikus, hozzátéve, hogy várhatóan a tulajdon elleni támadások kivédésére is használhatnának drasztikusabb eszközöket az emberek.

Utóbbi módosítás a politikus szerint a kerítésébe áramot vezető és azzal egy tolvaj halálát okozó kesznyéteni gazda ügye óta napirenden van, és tovább erősítik azok a korábbi kampányban, illetve a kormánypárti képviselőkhöz és a kormányfő Facebook-oldalára érkező panaszok, amelyek szerint az emberek nem érzik biztonságban javaikat.

Küszöbön a fegyverliberalizáció?

Közbiztonsági területen dolgozó kormányzati és fideszes források szerint a változtatások valamilyen szinten együtt járnak majd a fegyvertartási szabályok módosításával, de érdemi könnyítés az európai bűnügyi egyezmények miatt nem várható szerintük, legfeljebb az önvédelmi fegyverek tartásával, engedélyezésével kapcsolatban lehet némi könnyítés. Utóbbit egyébként az elmúlt három nap nyilatkozatban sem maga a miniszterelnök, sem Lázár János frakcióvezető, sem a témáról legutóbb, szerda reggel beszélő miniszterelnöki szóvivő nem cáfolta, igaz, nem is erősítették meg, de egyformán nyitva hagyták a lehetőséget. Szijjártó Péter annyit mondott, hogy év végéig felülvizsgálják a fegyvertartási szabályokat.

A kerítésébe áramot vezető kesznyéteni Szoboszlai Barna a bíróság előtt

Az intézkedések valamennyi megkérdezett politikus szerint is az elrettentést akarják szolgálni. "Nem akarjuk tovább hallgatni a megélhetési és cigánybűnözéses lemezt. Igenis mindenki tanulja meg, hogy nem ölhet, lophat és rabolhat következmények nélkül"- mondta az alkotmányhoz benyújtott módosító javaslatokról szóló hétfői bejelentések után az [origo]-nak a Fidesz egyik elnökségi tagja. A tervek miatt állítása szerint a pártvezetés néhány tagjának "emberi jogi természetű" aggályai voltak az elnökség vasárnapi ülésén, de a többség leintette őket arra hivatkozva, hogy elég lesz a "necces" részleteket később rendezni.

Előkészítő lépések
Somos Zoltán büntetőjogász szerint jogi újdonságot a bejelentett változtatásokkal nem hozna az új alkotmány. A tényleges életfogytig tartó szabadságvesztés, a jogos védelem, és  "végszükség" néven a tulajdon védelme ugyanis jelenleg is szabályozott a büntető törvénykönyvben. Mindezeknek az alaptörvénybe való beemelése szerinte inkább arra szolgál, hogy később ne lehessen a Btk.-ból egyszerűen kivenni ezeket a szabályokat - főként a tényleges életfogytiglani szabadságvesztést - mondta.

Somos szerint a tény, hogy az alkotmányba is beleírná a kormány ezeket a büntetőjogban már rögzített szabályokat, a szigorítási szándékot mutatja, illetve a jogos védelem és a tulajdon védelme esetében a védekezés lehetőségének a szélesítését. Miközben az alaptörvényben csak elvi jelleggel szögezik le a jogos védelmet és a tulajdon védelmét, a büntető törvénykönyv későbbi módosításai határozhatják meg a konkrét szabályokat. A jogász szerint lehetséges, hogy a jogalkotó hozzá fog majd nyúlni egyes részletszabályokhoz és a büntetési tételekhez is.
Wirth Zsuzsanna