A kormánypárti képviselők hiányzását kifogásolja ügyrendi felszólalásában a jobbikos Novák Előd, aki azt javasolja, hogy a ba izottságokhoz hasonlóan plenáris üléseknek is legyen feltétele legyen a képviselők legalább egyharmadának jelenléte. Novák szerint a képviselők távolmaradásának oka a pozícióhalmozás, vagyis hogy a képviselők többsége önkormányzati pozíciót is visel.

A képviselő azt javasolta, hogy a szavazások után ne rendeljenek el szünetet, amely alatt a képviselők elhagyhatják a termet. Azt is kifogásolta, hogy az elnök rendszerint bejelenti a tévéközvetítés végét, illetve azt, ha aznap már nem lesz több szavazás.

Az elnöklő Lezsák Sándor azt mondta, Novák adja be javaslatait írásban, a házbizottság foglalkozni fog velük. Ezután 15 perc szünetet rendelt el.

Mit tesz az új kormány a Rába szennyezése és a Heilinegkreuzba, közvetlenül a határ mellé tervezett hulladékégető ellen - kérdezte a külügyminisztert Bana Tibor jobbikos képviselő, aki a választási kampányban tett ígértetekre emlékeztette a kormányt.

Martonyi János külügyminiszter szerint két különböző ügyről van szó, amelyekben minden jogi lehetőséget igénybe kell venni, például bíróság előtt támadják meg a hulladékégetőt engedélyező hatóságot. Emellett Martonyi szerint lehetőség van arra is, hogy az ipari parkba Magyarországról vezető vasútvonal használatáról szóló egyezményt felülvizsgálják, és esetleg elvágják a vasúti kapcsolatot.

A nagy esők miatt több helyen meggyengült, megcsúszott a budai várfal - mondta Nagy Gábor Tamás fideszes képviselő, a budapesti I. kerület polgármestere, aki Fónagy János államtitkárt kérdezte. A közvetlen veszélyhelyzet elhárult, de nem nyugodhatunk meg - mondta a képviselő, aki szerint haladéktalanul meg kell kezdeni a pincék, barlangok és várfalak évtizedek óta elhanyagolt várfalak felújítását.

Fónagy szerint a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. már kiírta a pályázatot a budai Várhegy fejlesztési koncepciójának elkészítésére. Ez a dokumentum feltárná a teljes terület összes problémáját, és javaslatokat tenne a megoldásokra. A vagyonkezelő addig is megteszi a szükséges lépéseket - mondta az államtitkár.

A Volánbusz járatainak 36 százalékát már kiszervezték - mondta a fideszes Wintermantel Zsolt, aki szerint a járatokat üzemeltető cégek offshore hátterűek, mind Luxemburgban vannak bejegyezve, a tulajdonosi háló végén ugyanaz a személy áll. A cégek a képviselő szerint rossz műszaki állapotú, kínai gyártmányú buszokat üzemeltet. Vizsgálja-e az új kormány a kiszervezéseket? - kérdezte a képviselő.

Fónagy János államtitkár szerint minden szerződést meg fognak vizsgálni, és ha szükséges, felmondják a szerződéseket.

Beemelné-e az alkormányba a lakhatáshoz való jogot? - kérdezte a nemzeti erőforrás minisztert az LMP-s Vágó Gábor, aki szerint a kilakoltatási moratórium jó lépés, de nem igazi megoldás, az csak a közvélemény. A képviselő szerint szociális bérlakásokra lenne szükség, ezért azt is meg kell vizsgálni, miért nem veszik igénybe az önkormányzatok az erre szánt támogatásokat.

Réthelyi Miklós miniszter szerint a kormány segíteni kíván, de azt nem vállalta, hogy az alkotmányba is rögzíti a lakhatási jogot. Vágó arra kérte a Fidesz-frakciót, hogy az új alkotmány megalkotása során támogassák ennek a jognak a beemelését az alaptörvénybe. Réthelyi szerint az alkotmány garantálja a megélhetési minimumót, ezt a kormány biztposítja is, de abból még nem vezethetők le egyes speciális jogok.

Mit kíván tenni a kormány a körbetartozások felszámolása érdekében - ezt kérdezte a jobbikos Pősze Lajos a kormánytól. A képviselő hiányolta az Orbán Viktor által bejelentett 29 pontból ennek a kérdésnek a rendezését, és konkrét példát is említett arra, amikor felszámolás indult egy jól működő magyar vállalat ellen, mert nem fizették ki a neki járó pénzeket.

Cséfalvay Zoltán államtitkár szerint az, hogy nem szerepelt a 29 pontban, még nem jelenti, hogy a körbetartozás nem fontos probléma. Hozzátette, várják a többi párt és a gazdasági élet szereplőinek javaslatait. Sokszor az állam áll a körbetartozási lánc végén, mint megrendelő. Ezért azt ígérte, a következő akciótervbe bekerül a kérdés rendezése. A valódi megoldást azt jelentené, ha a jogbiztonság érvényesülne a gazdaságban, vagyis betartanák a szerződéseiket a cégek.

A jobbikos Egyed Sándor szintén azt kérdezte, mikor fogja érezni a lakosság azt, hogy javul a közbiztonság. Mint mondta, Borsod megyei lakosként azt tapasztalja, hogy semmi nem változott, a beígért 3500 rendőrt nem látták. Ki viseli a felelősséget borsodi lopásokért, rablásokért, gyilkosságokért? - kérdezte. Az ország észak-keleti részének a legsúlyosabb problémája kimondatlanul is a "cigánybűnözés" - jelentette ki Egyed.

Kontrát Károly államtitkár az Egyed által használt kifejezésre reagálva közölte, hogy általában van bűnözés. Szerinte nehéz helyzetből indultak, a rendőrség alulfinanszírozott, nagyon sok rendőr ment el. De a kormány megtartja az ígéreteit, minden Borsod megyei településen lesz rendőr - mondta.

A közbiztonság Pintér Sándor belügyminiszter által megígért rendbetételéről szólt a következő, szocialista interpelláció, amely szerint két hét csak átmeneti járőrözésre, "parádézásra elég", valós eredményekkel nem jár.

Kontrát Károly államtitkár szerint már egy nap alatt lehet lépéseket tenni, Borsod-Abaúj-Zemplén megyében például mostanra minden településre jutott rendőr. Hozzátette, ezeket a fokozott rendőri jelenlétet biztosító intézkedéseket egészen addig fenntartják majd, ameddig szükséges, de később nem fogják megmondani, hogy éppen melyik megyében van megerősített rendőri erő. Szerinte nem csak a létszámot erősítették meg, hanem nekiláttak megváltoztatni a rendőrséget, az eredmények már most látszanak.

Válaszában az interpelláló Harangozó Tamás azt mondta: nem fogadja el a választ, mert továbbra sem árulják el, honnan lesz a megígért, pluszban munkába állított 3500 rendőr.

Az MSZP-s Gúr Nándor interpellációjában azt kérdezte Pintér Sándor belügyminisztertől, "még mit visz el az ár?" A képviselő azt firtatta, lesznek-e közmunkaprogramok, azok a kezek, amelyek most az árvíz elhárításán dolgoztak, kapnak e ilyen típusú munkákat. Hogyan teremtik meg a feltételeit a közfoglalkoztatási szerződések meghosszabbításának azokkal, akik nem segélyből, hanem ebből a munkából akarnak élni - kérdezte.

Czomba Sándor államtitkár válaszában azt mondta: a nemzetgazdasági tárca már június elején kiírt programokat az árvízi védekezéssel kapcsolatos közmunkákra. Az Út a munkához programot keményen bírálta az államtitkár, mint mondta, ennek keretein belül a korábbi kormány a teljesítmény nélküli munkáért fizetett. A statisztikák javultak, de nem hozott valódi értékeket, miközben valódi munkahelyek nem jöttek létre - tette hozzá.

Gúr a választ nem fogadta el, de azt a parlament megszavazta.

Konkrét lépéseket, nem csak terveket kért a kilakoltatások megoldására a jobbikos Gyüre Csaba interpellációjában. A miniszteri választ nem fogadta el, de azt a parlament megszavazta.

Mennyibe kerül az eladott, majd azóta visszaállamosított Malév rendbetétele, mekkora adósságot örökölt a Fidesz-kormány az ügy miatt - erről kérdezték a kormányt a következő, KDNP-s interpellációban. Fónagy János államtitkár válaszában azt mondta: már megkezdték a Malév helyzetének feltárását, ez után tud pontos választ adni. Az viszont már most biztos, hogy a cég jelenlegi adóssága többszöröse a privatizáció előtti adósságához képest. Fónagy szerint 30 milliárd forintba is kerülhet a cég rendbetétele, és még ehhez jön hozzá további tőkeinjekció. Eladni olcsón, hitelt felvenni, majd az így megterhelt céget drágán visszaadni - ez történt az államtitkár szerint a Malévval is.

Csütörtökön fogja a Fidesz megnevezni államfőjelöltjét, a parlamenti frakció azonban csak jövő héten, június 28-án fog hivatalosan döntést hozni a támogatásáról - derült ki Lázár János Fidesz-frakcióvezető tájékoztatójából. Lázár hozzátette, a mostani államfőválasztás lesz az első, ahol a jelöltek felszólalhatnak az országgyűlésben. Eddig egy jelöltről tudni: az MSZP Balogh András nagykövetet jelöli államfőnek. A köztársasági elnökről június 29-én szavaz majd az országgyűlés és Lázár szerint egy nappal korábban szavaznak majd az Állami Számvevőszék elnökéről és alelnökéről is.

A megszüntetett vasúti mellékvonalakat, ahol műszakilag lehetséges, vissza fogjuk állítani, ezt társadalmi kérdésnek tekintjük - mondta egy interpellációra Fónagy János államtitkár, aki bejelentette, hogy több vonalon már július 4-tól újraindulnak a vonatok. Ilyen vonal például a Székesfehérvár-Komárom közti vasúti pálya, de Fónagy hosszan sorolta, milyen további vonalakon lehet majd újra utazni. A menetrendek módosulhatnak, ezt ezután egyeztetik az érintett településekkel.

Az MSZP-s Tóth József interpellációjában arról kérdezte a nemzetgazdasági minisztert, hogy mi lesz a sorsa a panelprogramnak, indulnak-e a jövőben pályázatok.

A választ adó Bencsik János államtitkár válaszában azt mondta: a szocialista kormány idején kedvezőtlenül alakult, szétzilálódott a korábban valóban sikeres program, visszaesett a pályázatok elbírálása, végrehajtása, nem volt megfelelő fedezet. Szerinte először a programot övező bizalmat kell visszaállítani, mind a lakók, mind a kivitelezők irányában. Hozzátette, nemcsak a panelek, hanem más lakóházak és középületek energiatakarékos felújítása is meg fog valósulni a jövőre elinduló nemzeti épületrekonstrukciós programon keresztül. Ezt egy kiszámítható pályázati rendszeren keresztül valósítanák meg, és egy létrehozandó zöldbankon keresztül adnák hozzá a hitelt.

Tóth József nem fogadta el az államtitkár válaszát, de az országgyűlés 74 százalékos többséggel elfogadta azt.

Elfogadták a parlament hétfői ülésének napirendjét. Az ellenzék megtapsolta Schmitt bejelentését, miszerint Sólyom László államfő megfontolásra visszaküldte azokat a törvényeket, amelyek módosították volna az alkotmánybíróság tagjaira javaslatot tevő bizottság összetételét.

Lázár János, a Fidesz frakcióvezetője személyeskedésnek nevezte Mesterházy megjegyzését Orbán nyaralására. Fontos kérdések kerülnek az elkövetkező hetekben a parlament elé, szeretnénk együttműködni, állunk a rendelkezésünkre, de az MSZP nem szokott ezzel élni - mondta.

A parlamenti büfében elhelyezett tévén rendszerint az ülést közvetítik, hétfőn a foci világbajnokság megy rajta - jelentette tudósítónk.

Úgy tűnik, úgy elfáradt az elmúlt húsz nap kormányzásában Orbán Viktor, hogy el is ment nyaralni - jegyezte meg Mesterházy Attila, az MSZP frakcióvezetője a miniszterelnök bulgáriai vakációjára utalva. Hozzátette, jó a kormányfőnek, innen kívánnak neki kellemes nyaralást.

Mesterházy azt kérte számon a Fideszen, hogy nincs összehangolt törvényalkotási program, a parlamenten megfelelő előkészítés és egyeztetés nélkül nyomják keresztül a törvényeket.

Rétvári Bence közigazgatási és igazságügyi minisztériumi államtitkár szerint a korábbi szocialista kormány politikája miatt romlott a forint árfolyama, emiatt kerültek nehéz helyzetbe a devizahitelesek. Kijelentését a szocialista padsorokból heves tiltakozás és bekiabálás fogadta. Azt ígérte, a kormány mindent meg fog tenni, hogy ne kerüljenek utcára a fizetni nem tudó családok. Hosszú távon a valós lehetőségekhez illeszkedő gondolkodásra van szükség - tette hozzá.

Harrach Péter, a KDNP frakcióvezetője a kilakoltatások ellen szólalt fel, mint mondta, naponta családok vesztik el otthonaikat. A bankokra szükség van, de a bankokat csak egy szempont, a profit érdekli - jegyezte meg. A politikának kell olyan megoldást keresni, amely több szempontból is jó a társadalomnak. Ez a megoldás a 29 pontban szereplő nemzeti eszközkezelő társaság létrehozása, amely egyénre szabva, a tulajdonjog megváltoztatásával segít a családoknak megtartani otthonukat, vagy egy kisebb lakáshoz segíti őket - tette hozzá.