Az elnöklő Jakab István lezárta az általános vitát. A törvényjavaslathoz augusztus 31-ig lehet módosító indítványokat benyújtani, amelyekről ősszel tárgyal majd a parlament.

Előterjesztői zárszavában Cser-Palkovics András azt mondta: a vitában azok jártak el jól a vitában, akik már az L. Simon László által benyújtott javaslatokkal együtt nézte a törvényt, nem pedig csak az eredeti előterjesztést. A képviselő szerint az előterjesztők érdemben meg fogják vizsgálni az ellenzék és a szakmai szervezetek véleményét is. Utóbbiak egy része már ki is fejtette a véleményét, Cser-Palkovics szerint a többségük üdvözölte, hogy létrejön egy kerettörvény, a részletkérdéseken pedig még lehet változtatni nyár végéig.

A médiaszabályozásnak Cser-Palkovics szerint azért kell kiterjednie minden felületre, mert az alaptörvény kíván lenni. Az interneten a képviselő szerint csak a hírportálokra terjedne ki a törvény hatálya, nem igazak azok a félelmek, hogy minden tartalmat szabályozni akarnak. Cser-Palkovics azt mondta: a sokat bírált regisztrációs kötelezettségnek szerinte fent kellene maradnia, de készek megvizsgálni más javaslatokat is. A nyár folyamán a képviselő szerint összehívnak még egy olyan bizottsági ülést, ahol a szakmai szervezetek ismét elmondhatják álláspontjukat.

Az állami és önkormányzati cégek reklámjait is szabályozni kellene Schiffer András szerint, mert ez komoly fegyver lehet a politika kezében. Példaként Schiffer Debrecent említette, ahol hiába független egy sajtótermét, ha a bevételeinek nagy részét a Kósa Lajos által vezetett önkormányzat és annak cégei adják. A frakcióvezető szerint a raklámok szabályozása ma szét van szórva több törvényben, így szerencsésebb lenne egy egységes reklámkódex megalkotása.

Schiffer egyetért Lendvai Ildikóval a sajtó objektív felelősségének megszüntetésének kérdésében. Emlékeztetett arra, hogy az új Polgári törvénykönyvet szerkesztő testület eredeti javbaslatában már volt erre vonatkozó kezdeményezés, de ezt a folyamatot az előző kormány leállította. A frakcióvezető egyetértett Novák Előddel abban, hogy nem helyes az a rendelkezés, amely tiltja a mások világnézetet sértő reklámok közzétételét. Szerinte ez betarthatatlan rendelkezés, hiszen mindenkinek más sérti a világnézetét.

L. Simon László szerint a jobbikos képviselők egy olyan portált védenek, amely képes volt egy cikkben "cigánytenyésztő libanoninak" nevezni a Fidesz egyik képviselőjét. Novák Előd szerint nem ők, hanem a Kurucinfo adta a címet a cikknek, amely "sarkos" véleményeket szokott megjelentetni. A cikk alapját adó közleményt kiadó Lenhardt Balázs azt mondta: a címet ugyan nem ő adta, de fenntartja, hogy nincs helye olyan embernek a magyar parlamentben, aki nem tudja elismételni rendesen az esküszöveget. L. Simon szerint ha a Kurucinfo egy legálisan működő portál lenne, akkor a képviselő kérhette volna, hogy ne ilyen címet adjanak a cikknek. Rogán Antal szerint Lenhardt hozzáállása a szlovákiai nyelvtörvény szemléletét követi.

Lendvai Ildikó egyszer azt az utat már bejárta, amire egyesek még csak most készülnek rálépni - mondta a jobbikos Pörzse Sándor, aki azt javasolta Cser-Palkovics Andrásnak, Rogán Antalnak és L. Simon Lászlónak, hogy egy hosszú hétvégén beszéljék át a törvényjavaslatot a balatonőszödi kormányüdülőben.

A Magyar Nemzettel és a Népszavával is megesett már, hogy tudósított valamilyen politikai eseményről, ahol elhangzott valamilyen állítás - mondta Lendvai -, ami miatt aztán a lapot is beperelték és kártérítésre is kötelezték. A képviselő azt szeretné, ha a médiaalkotmányban külön rögzítenék, hogy a lapok nem tartoznak felelősséggel azért, ha valaki más állítását megírják.

Jó rendszernek csak az tekinthető, amit korlátok nélkül lehet kritizálni - mondta Lendvai Ildikó, aki szerint a törvényjavaslat még a módosító indítványokkal felpuhított változatban is tartalmaz korlátokat. Ezek lebontása érdekében Lendvai azt szeretné, ha a törvény külön fejezetben foglalkozna a közpénzen fenntartott médiával, amely jelenleg ki van szolgáltatva az állami vagy az önkormányzati politikának.

Valóban dolgoztam az állampárt kulturális osztályán, de ezt beleírtam minden önéletrajzomba - mondta az őt ért bírálatokra Lendvai Ildikó. "Pártapparátusban dolgoztam, cenzor nem voltam" - mondta Lendvai, aki szerint ez nem azért volt így, mert ő magányos ellenálló lett volna, hiszen ő hitt abban a rendszerben.

Novák Előd szerint be kellene vezetni a reklámadót, ami elsősorban a multicégeket sújtaná. A Jobbik ugyanakkor kedvezményt adna az adó alól az olyan reklámoknak, amelyek társadalmilag hasznos világképet sugároznak: például ha egy joghurtreklám szépnek és jónak állítja be a nagycsaládos életmódot.

L. Simon László egyik módosító indítványát kifogásolta Novák Előd, mert az törölné az eredeti javaslatban szereplő rendelkezést, amely szerint közéleti szereplő nem vonhatja vissza a sajtónak adott nyilatkozatát. A jobbikos képviselő szerint ez azért lehet, hogy a fideszes politikusok megkíméljék magukat kínos médiaszereplésektől. L. Simon szerint Novák valamit félreértett, mert az ő javaslatában is az szerepel, hogy közügyben nem lehet visszavonni a nyilatkozatot.

A kormány láthatóan megpróbál befolyást szerezni a média fölött, de nem foglalkoznak a kereskedelmi csatornákon tapasztalható áldatlan állapotokkal - mondta a jobbikos Volner János, aki utalt arra, hogy Fellegi Tamás miniszter cége épp a válastások második fordulója előtt vásárolta meg az RTL Klub 31 százalékát. A képviselő szerint a Jobbik fontosnak tartotta volna, hogy ha már hozzányúlnak a médiszabályozáshoz, akkor ki kellett volna mondani azt is, hogy a sajtó egy részét nemzeti tulajdonban kell tartani.

A válaszadási jogot kritizáló Schiffer András szerint, ha az eredeti formájában, a válaszadási joggal együtt fogadják el a törvényt, akkor az LMP át fogja venni a Jobbikhoz közel álló barikád.hu hírportál szerkesztését.

Az 1986-os sajtótörvény az akkori ellenzék ellen volt kitalálva, nem véletlen, hogy minden nyomtatott anyagra, még a szórólapokra is előírta a regisztrációt - mondta Schiffer András, aki szerint az egész regisztráció anakronisztikus, el kellene felejteni. Példaként arra emlékeztette a kormánypárti képviselőket, hogy 2005-ben Makón egy fideszes jelölt számítógépeit elkobozta a rendőrség, mert elfelejtette bejelenteni a választási újságját.

Az általános kritikánk a törvényjavaslattal szemben, hogy a jogalkotó nem tesz mást, mint a '90-es évek paradigmáit használva próbál megoldást találni a jelenlegi médianyilvánosság problémáira - mondta Schiffer András. A frakcióvezető szerint a médiaszabályozás ügyében nem lehet megkerülni a szerzői jogok kérdését, vagy például rendezni kellene az igazságügyi - bírósági vagy rendőrségi - tájékoztatás kérdését.

Az ne beszéljen a sajtószabadságról, aki a rendszerváltás előtt az MSZMP Központi Bizottságán dolgozott, és részt vállalt a sajtó cenzúrázásában - támadta Lendvai Ildikót a jobbikos Novák Előd. Lendvai csak annyit reagált, hogy nem tudja viszonozni a Jobbik iránta megnyilvánuló figyelmét. Novákhoz csatlakozott az LMP-s Vágó Gábor is, aki szintén Lendvai szemére vetette a rendszerváltás előtti tevékenységét.

A kormány egyáltalán nem foglalkozik egy állami monopólium, a szerencsejáték védelmével - kifogásolta az online fogadási oldalak közszolgálati médiában is megjelenő hirdetéseit Szilágyi György. A képviselő arra emlékeztetett, hogy a reklámtörvény és a szerencsejáték-törvény is tiltja ezt, de a médiaszabályozás tervezete egyáltalán nem foglalkozik vele.

A regisztrációs kötelezettség egyértelműen a politikai tartalmú honlapok ellen irányul - mondta a jobbikos Szilágy György, aki szerint a Fidesz ezzel a törvénnyel az első lépést teszi meg "egy kínai típusú cenzúra" felé. A képviselő szerint a mostani kormánytöbbség azt az utat folytatja, amit Draskovics Tibor korábbi rendészeti miniszter és Gyurcsány Ferenc korábbi miniszterelnök kezdett meg, hiszen ők "komoly energiákat fektettek bizonyos honlapok betiltására" - célzott Szilágyi a Kurucinfo betiltására tett kísérletekre.

A Fidesz valamiféle népakaratra hivatkozik, de a jelek szerint a népakarat cikk-cakkban halad - mondta Lendvai Ildikó MSZP-s képviselő, aki szerint a nagyon helyes, hogy kivennék a törvényből a "Lex Dörmögő Dömötört", vagyis az általános tájékoztatási kötelezettséget, illetve a "Lex Pokolt", vagyis a válaszadás jogát. Lendvai azonban úgy véli, a módosításokkal egy olyan kép alakul ki, ami nehezen értelmezhető. Például hogyan és ki fogja megíténi, hogy a "média egésze" teljesíti-e a tájékoztatási kötelezettséget? - kérdezte Lendvai.

A vidéki sajtóviszonyok miatt külünösen fontosnak tartja a tájékoztatási kötelezettség rögzítését a fideszes Gyutai Csaba képviselő, aki szerint a megyei napilapok véleménymonopóliummal rendelkeznek, csak az a hír, amit ezek megírnak. A képviselő különösen fontosnak tartja a gyerekek védelmét, aminek érdekében szükségesnek tartja, hogy a tévék honlapjairól is eltűnjenek a pornográf tartalmak, délutánonként ne menjenek a Mónika Show-hoz hasonló műsorok, illetve a gyermekcsatornákon is gyerekeknek való műsorok menjenek.