A név szerinti szavazás eredménye szerint a médiaszabályozási törvény kétharmados többséget igénylő részeit 260 igen szavazattal 86 ellenében szavazták meg. Ennek bejelentése után a törvény egyszerű többséget igénylő részét 244 igen szavazattal 72 ellenében fogadta el.

Az országgyűlés 244 igen szavazattal 66 ellenében új Országos Választási Bizottságot választott. Az OVB tagjai: Bordás Vilmos, Bozsóki Éva, Hunyadfalvi Ákos, Pozsár-Szentmiklósy Zoltán és Sasvári Róbert.

Véget ért a név szerinti szavazás. Amíg a jegyzők összeszámolják a szavazatokat, a parlament az OVB új tagjainak megválasztására tért át. Navracsics Tibor közigazgatás és igazságügyi miniszter csak röviden indokolta a határozati javaslatot, külön kiemelve, hogy egyeztetett a frakciókkal, amelyek közül csak az MSZP nem válaszolt időben a megkeresésükre.

Az LMP kezdeményezésére név szerint szavaznak a képviselők a médiaszabályozási törvény kétharmados többséget igénylő részeiről. A jegyzők egyenként olvassák a képviselők neveit, akiknek fennhangon kell jelezniük, hogy szavaznak.

A parlament 261 igen és 83 nem szavazattal elfogadta a Rogán Antal és Cser-Palkovics András által a médiaszabályozási törvényhez benyújtott zárószavazás előtt módosító indítványait. Leszavazták viszont az LMP-s Karácsony Gergely módosítóit.

Örömmel tölt el, hogy sikerült végigolvasni a zárószavazás előtti módosító javaslatokat - reagált Rogán Antal a záróvitában elhangzottakra. Szerint a Novák által kifogásolt "lex Sláger Rádióra" szükség van, mert polgári jogi alapelv, hogy a jóhiszemű szerzőt nem terhelheti felelősség. Rogán szerint Európában sok helyen van példa arra, hogy a kormány nevezi ki a médiahatóság és a közszolgálati média vezetőit.

Ez a törvényjavaslat ebben a formájában alkotményellenes - mondta a médiaszabályozási törvény záróvitájában az LMP-s Karácsony Gergely. A képviselő szerint ezzel a fideszesek is tisztában vannak, hiszen eredetileg sürgették volna az elfogadást, majd hirtelen az utolsó napra halasztották a zárószavazást. Karácsony szerint a törvény egy tucatnyi ponton ütközik az alaptörvénybe, és az EU vonatkozó direktíváiba, ezért biztos hogy a jogszabály az Alkotmánybíróság elé fog kerülni.

Megkezdődött a médiafelügyelet átalakításáról szóló törvényjavaslat záróvitája. A jobbikos Novák Előd képviselő arra hívta fel a figyelmet, hogy az előterjesztők által benyújtott zárószavazás előtti módosítókban - "mint tűt a szénakazalban" - elrejtettek egy, szerinte a tavaly novemberben megszűnt Sláger Rádióra vonatkozó rendelkezést. Eszerint fel kell mondani a műsorszolgáltatási szerződést, ha azt egyébként nem lehetett volna megkötni, de csak akkor, ha a jogsértő állapot még fennáll, illetve azt a műsorszolgáltató (vagyis tévé vagy rádió és nem a hatóság) idézte.

A parlament 262 igen szavazattal 86 ellenében elfogadta a fideszes Lázár János és Kocsis Máté alkotmánymódosító javaslatát, amely szerint a Magyar Honvédség, a rendőrség és a nemzetbiztonsági szolgálatok hivatásos állományú tagjai nem lehetnek tagjai pártnak, politikai tevékenységet nem folytathatnak és nem indulhatnak jelöltként választásokon a jogviszony megszűnését követő három évben.

Az országgyűlés 300 igen szavazattal, 12 ellenében támogatta a gazdasági törvénycsomaghoz a kormány által benyújtott zárószavazás előtti módosító indítványt, amely egyebek mellett megszűntette a Lex Járai néven emlegetett kivételt. Ez lehetővé tette volna, hogy a kevesebb, mint három éve indult biztosítók ne fizessenek bankadót (az okokról itt olvashat).

Ha olyan egyszerű volna áthárítani a bankadót az ügyfelekre, miért harcolnának körömszakadtáig a bankok ellene? - reagált a gazdasági törvénycsomag záróvitájában Ertsey Katalin LMP-s képviselő felszólalására Orbán Viktor. A kormányfő szerint ősszel, a második akcióterv keretében gondoskodnak majd a banki ügyfelek védelméről. Ertsey felvetésére Orbán azt mondta: a jelenlegi bankadó kivetetése után megfontolják egy amerikai típusú bankadó bevezetését.

A közbiztonsági törvényjavaslat zárószavazása alatt a Jobbik képviselői tarkóra tett kézzel álltak a helyükön, így nem is szavaztak. A javaslatot a kormánypárti többség elfogadta.

A Jobbik nem vesz részt a közbiztonság javításáról szóló törvényjavaslat zárószavazásán - jelentette be Balczó Zoltán. A párt számára elfogadhatatlan, hogy egy szavazással döntsön össze nem tartozó kérdésekről: támogatják ugyan a bűnelkövetők szigorúbb büntetését, de kifogásolják, hogy a törvényjavaslat bűnözőként kezeli a Magyar Gárda tagjait. A Gárdát pedig Balczó szerint "a társadalom immunrendszere termelte ki", mert a rendőrség nem volt képes megvédeni az embereket.

Lehetővé válik a visszamenőleges hatályú adókivetés és bírósági titkárok is eljárhatnak szabálysértési ügyekben az alkotmány módosításának értelmében. A kormány javaslatát 307 képviselő támogatta, 47-en szavazta ellene, egy képviselő tartózkodott.

Ismét létrejön a korábban a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt-be olvasztott Nemzeti Földalap, miután az országgyűlés 320 igen szavazattal 33 ellenében elfogadta az erről szóló törvényjavaslatot.

Egy tucatnyi törvény- és határozati javaslat szavazása maradt az utolsó ülésnapra, több esetében a zárószavazás előtt még módosító indítványokról is dönteniük kell a képviselőknek.

Nagyon boldog vagyok, óriási megtiszteltetés - mondta az [origo]-nak az elkotmánybíróvá választott Stumpf István, aki azt ígérte: legjobb tudása szerint végzi majd a munkáját. Szakmai terveiről azonban egyelőre nem kívánt nyilatkozni.

Orbán Viktor megölelte Kövér Lászlót, amikor gratulált neki a házelnökké választásához. Az alkotmánybíróvá választott Stumpf Istvánnal viszont csak kezet fogott.

Bihari Mihály 271, Stumpf István 265 szavazatot kapott, így a jelöltek közül őket választotta alkotmánybíróvá a parlament. Bihari esetében a támogató szavazatok száma kilenccel nagyobb, mint ahány képviselője a Fidesznek és a KDNP-nek van (összesen 262), vagyis több ellenzéki képviselő is támogatta. Stumpf is szerzett néhány ellenzéki támogatót, de valószínűleg csak három ellenzéki képviselő akarta őt alkotmánybírónak.