Véget értek a kérdések, szünetet tart az országgyűlés. Percről percre tudósításunkat lezárjuk.

A lakáshitelesek problémájáról kérdezett a szocialista Simon Gábor is, aki a korábbi ígéretekben szereplő nemzeti eszközkezelő létrehozását kérte számon a kormányon. Simon azt kérdezte: mikor hozzák végre nyilvánosságra az eszközkezelő részleteit. "Legyen kwedves valami konkrétumot is mondani!" - szólította fel az államtitkárt Simon. Cséfalvay Zoltán szerint mindennek megvan a sorrendje, az első és legfontosabb az államháztartás konszolidálása és az adósság csökkentése. Az eszközkezelőről az államtitkár ismét azt mondta: olyan megoldásról tágyalnak,a mely megsoztja a felelősséget a szereplők közt.

Tisztában van a kormány azzal a ténnyel, hogy több mint százezer családot a kilakoltatás réme fenyeget? - kérdezte Vágó Gábor LMP-s képviselő, aki szerint már nem csak a devizahitelesek vannak bajban. A képviselő azt kérdezte: van-e a kormánynak pontos felmérése arról, hogy hányan vannak nehéz helyzetben, illetve látja-e a probléma összetettségét. "Nincs időnk! Másfél hónap van hátra a kilakoltatási monatórium lejártáig, és a kormány továbbra is tesze-tosza" - mondta képviselő.

Cséfalvay Zoltán szerint olyan politkára van szükség, amely lehetpővé teszi mindenki számára  amobilitást, vagyis családi helyzetének és anyagi lehetőségeinek megfelelő lakásba tudjon költörni. Az államtitkár szerint a kormány olyan megoldást szeretne, amelyben mindhárom fél (az adós, a bank és az állam) vállal terheket, és amely az ingatlanpiacot is újra beindítja. Részletekről Cséfalvay nem beszélt.

Napokon belül pályázatot ír ki a kormány a korábban bezárt kistelepülési iskolák újranyitására ott, ahol erre van szándék - mondta Hoffmann Rózsa oktatási államtikár, egy jobbikos képviselő kérdésére adott válaszában.

A válság előtti foglalkoztatási szinttől még valóban messze vagyunk, de ez is jelzi, hogy van még tartalék - mondta Cséfalvay Zoltán, aki az MSZP-s Soós Tamás munkanélküliségre vonatkozó kérdésére válaszolt. Az államtitkár szerint akkor lesz majd igazán nehéz új munkahelyeket teremteni, ha elérik a válság előtti szintet. Szerinte ennek ellenére sem érdemes állami pénzből fenntartani munkahelyeket, a kormánynak olyan feltételeket kell teremtenie, ami lehetőséget ad a vállalkozásoknak a munkahelyteremtésre.

A bölcsödék rossz finanszírozását és a dolgozók "megalázóan alacsony" bérét kifogásolta az LMP-s Ertsey Katalin, aki egyike volt azoknak a képviselőknek, akik egy hétig bölcsödei gondozóként dolgoztak a VIII. kerületben. A képviselő azt kérdezte, mikor változtatnak a normatív támogatás hibás számításán, és mikor segítenek a rendszert a hátukon cipelik a rendszert. Halász János államtitkár szerint ebben az évben történt először, hogy nem engedték tovább csökkenni a bölcsödei normatívát, és áttekintik a számítás módját.

"Mikor távozik a liberális értelmiség a magyar közéletből?" - kérdezte Pörzse Sándor, a Jobbik képviselője, aki az elszámoltatási kormánybiztos filozófuspályázatokat kifogásolta, és azt kérte számon a kormánytól, hogy nem távolítottak el egy sor olyan embert, akiket a képviselő liberális értelmiséginek minősített. Halász János államtitkár szerint ha valaki szabálytalanságot lát, forduljon az illetékes szervekhez.

A közszférában is vannak olyanok, akiknek csökkent a nettó bére az adóváltozások miatt - mondta Balla Mihály fideszes képviselő, aki szerint a problémát a bérszámfejtő program hibája okozta, amert nem megfelelő módon állapította meg a bérkompenzációt. Cséfalvay Zoltán államtitkár szerint jogértelmezési problémáról van szó, amit a program nem tudott kezelni. A hiba mintegy 2500 embert érintett, akik visszamenőlegesen kompenzációt fognak kapni.

A Magyar Honvédségnek élen kellene járnia a társadalmi integrációban, hiszen minden másnál komolyabb kitörési lehetőséget nyújthatna a hátrányos helyzetű fiataloknak - mondta Dorosz Dávid LMP-s képviselő, aki azt kérdezte a honvédelmi minisztertől, hogy kíván-e tenni a kormány azért, hogy minél több roma fiatal válassza a katonai szolgálatot. Hende Csaba szerint fontos feladatnak tartják az integrációt, minden egységnél van már esélyegyenlőségi referens, nyaranta pedig olyan táborokat szerveznek, amely kedvet csinálhat a fitaloknak a katonáskodáshoz. Hende szerint nem az ő hibájuk, hogy ez a tábor tavaly elmaradt.

Lassan a 400 forintot veri az üzemanyagok literenkénti ára - mondta a jobbikos Volner János, aki azt kérdezte, tervez-e valamilyen lépést a kormány az üzemanyagárak emelkedése szerint. A képviselő idézte Szijjártó Péter korábbi, még ellenzékben feltett kérdéseit, és furcsának nvezte, hogy most ugyanezeket a javaslatokat lesöprik az asztalról.

A jelenlegi kormány nem emelte az üzemanyagok jövedéki adóját - mondta Cséfalvay Zoltán államtitkár, aki szerint a kormány már biztosított literenként 6 forintos kedvezményt a fuvarozóknak, de adócsökkentést nem tart indokolnak, mert ezzel csak minimális mértékben lehetne befolyásolni az árakat.

Volner viszontválaszában azt mondta: számított erre a válaszra, csak nem érti, hogy kormányon miért nem teszi azt a Fidesz, amit ellenzékben még maga is követelt.

A 2006 szeptemberi tévészékház utáni bizottsági ülések jegyzőkönyveiből idézett Molnár Csaba szocialista képviselő. A jegyzőkönyvek titkosítása után a képviselő szerint egészen más kép rajzolódik ki, mint amit a Fidesz később kialakított. Demeter Ervin akkor még randalírozóknak minősítette a tévészékház ostromlóit - idézte Molnár a jegyzőkönyvet, majd azt kérdezte, hogy még mindig támogatják-e a Balsai-féle semmisségi törvényt.

Kontrát Károly államtitkár válaszában azt mondta: a szocialisták akkor is hazudtak és most is azt teszik. Kontrát szerint ő ott volt azon az ülésen, és már akkor sem értette, hogy miért kellett titkosítani az ülést és a jegyzőkönyvet. Az államtitkár szerint ők már akkor is azt kérték számon a kormánytól, hogy miért nem engedték beolvasni a tüntetők petícióját, illetve miért nem védte meg a székházat a rendőrség. Kontrát szerint azért, mert az volt az érdekük, hogy minél nagyobb felfordulás legyen.

A jobbikos képviselők átvilágításáről kérdezett Staudt Gábor, aki azért nem lehetett a nemzetbiztonsági bizottság tagja, mert fennakadt a C típusú átvilágításon. Az adatvédelmi biztos közbenjárására nyilváűnosságra kerültek ugyanis az indoklások, amelyben Staudt szerint mindössze öt bővített mondat szerepel, ami csupa feltételezés, az egyetlen konkrétum, hogy alapítója volt a betiltott Magyar Gárda Egyesületnek. "Ehhez aztán komoly operatív munka kellett" - élcelődött Staudt.

Kontrát Károly államtitkár szerint az Alkotmányvédelmi Hivatal törvényesen járt el, a Magyar Gárdát nem véletlenül tiltotta be a bíróság, hiszen annak eszmeisége kirekesztő volt. Staudt szerint jogilag abszurd az érvelés, ráadásul egyik képviselőtársa úgy is kockázatos lett, hogy nem volt a Magyar Gárda tagja. A jobbikos képviselő nem fogadta ela  választ, de a parlamenti többség igen.

A belvíz elleni küzdelmet kérte számon a kormányon Gyöngyösi Márton, a Jobbik képviselője, aki szerint az érintett települések vezetőinek "fojtogató bürokráciával" kellett szembenézni, ha a vis maior alaphoz akartak pályázni. "Van-e esély arra, hogy a kormány bevonja a biztosítókat bevonja a károk enyhítésébe?" - kérdezte a képviselő, aki arra is választ vár, hogy at EU beváltotta-e ígéretét, és nyújt-e támogatást katasztrófák esetén.

Tállai András államtitkár szerint a képviselő több ponton is téved, az adminisztráció nem olyan bonyolult, mint azt Gyöngyösi mondta. Abban azonban Tállai szerint is igaza van, hogy a biztosítók nem kötnek biztosítást belvízkárokra, ezügyben az új katasztrófavédelmi törvényben létrehozandó alap jelenthet megoldást. Az EU nem ad támogatást a belvízhez hasonló károk esetén, de az árvízkárok enyhítésére lehet pályázni.

"A Nemzeti Színházat továbbra is melegedőnek használja annak igazgatója" - mondta Novák Előd, aki szerint évad közben kormányfőt is váltottak már, tehát nem lenne akadálya Alföldi Róbert leváltásának. Novák kifogásolta, hogy Alföldi már a 2012-es évadot készíti elő, amelyben színre kerül az Óz a csodák csodája "sajátos, felnőtt" feldolgozása. "Meddig kell még tűrnünk?" - kérdezte Novák.

Válaszában Szőcs Géza államtitkár azt mondta: nem az országgyűlés hatásköre eldönteni, mi a művészi, a szép és a jó. "Alföldi Róbertnek határozott idejű munkaszerződése van, Magyarország pedig jogállam" - mondta Szőcs, aki szerint a kormány már kialakította az álláspontját, és azt a "megfelelő időben" nyilvánosságra is fogja hozni. "Nem a kakas szavára kezd virradni" - idézte Az ember tragédiáját Szőcs. Novák nem fogadta el a választ, de a parlament többsége igen.

Vagy a tervezéssel voltak problémák, vagy a kormány kapkodásáról van szó - mondta interpellációjában a szocialista Gúr Nándor, utalva arra, hogy két hónappal a költségvetés elfogadása után máris módosítják a büdzsét, hogy létrehozzanak egy 250 milliárd forintos tartalékalapot. A képviselő különösen a munkaerőpiaci alap zárolását kifogásolta, amely nem is költségvetési pénz, hanem a munkaadók befizetéséből származik. Mi indokolta ezt, ki és mikor hozta meg ezt a döntést? - kérdezte Gúr.

Cséfalvay Zoltán államtikár szerint a stabilitási alap az elővigyázatosság eszköze, hogy Magyarország ne kerüljön kilátástalan helyzetbe, ha a válság újabb hulláma érkezne. "Vigyázó szemetek Kairóra vessétek!" - utalt az államtikár a forrongó arab világra, illetve annak gazdasági kockázataira. Cséfalvay szerint munkahelyeket csak a magáncégek tudnak teremteni, az állam csak a stabilitást és a kedvező feltételeket tudja biztosítani. A források ideiglenes zárolása ugyanakkor nem jelent végleges elvonást - mondta az államtitkár. Gúr Nándor nem fogadta el a választ, de a parlamenti többség igen.

Szabó Rebeka, az LMP képviselője azt kérdezte, hogy mit tesz a kormány a liberalizált piac bevezetéséig még rendelkezésre álló három évben, hogy rendezze a földbirtokviszonyokat. A képviselő szerint a földspekuláció visszaszorításának fontos eszköze lenne a helyi közösségek beleszólásának erősítése, és azt kérdezte: tervezi-e a kormány, hogy ingyenesen hozzáférhetővé tenni a földhivatakli nyilvántartást.

Ángyán József államtitkár szerint a kormány alapvető kérdésként kezeli a termőföld ügyét, és már tavaly törvényben rögzítette, hogy kis és közepes családi gazdaságokat kíván látni. Az állam elővásárlási joga az államtitkár szerint a spekuláció megelőzését szolgálja. Ángyán szerint elképesztő bérleti viszonyok vannak, és rendezni kell az osztatlan közös tulajdonokat is. Az államtitkár szerint a kormány azt is szeretné, ha az alkotmányba bekerülne a termőföld védelme, de erről részleteket nem árult el.

"Nagyon biztatóan hangzanak, amiket elmondott" - mondta Szabó Rebeka, bár szerinte nagyon kevés pénze van például a nemzeti földalapnak arra, hogy felvásárolja a földeket. Ennek ellenére a képviselő elfogadta az államtitkári választ.

"A bankadó ügyfelekre való átterhelését meg kell akadályozni" - mondta Cséfalvay Zoltán államtikát Spaller Endre KDNP-s képviselő interpellációjára adott válaszában. Spaller szerint a bankadó áthárításának egyik módja a betéti kamatok csökkentése, a PSZÁF adatai szerint egyértelműen kimutatható a bankadó bevezetése óta.

Cséfalvay szerint a lakáshitelesek védelméről szóló törvény szigorúan szabályozza a hitelkamatok emelések szabályait, de a betéti kamatok valóban láthatóan csökkennek. Ez a folyamat az államtitkár szerint leginkább a rövid futamidejű betéteknél jelentkezik, de ezeknél az ügyfelek könnyen bankot válthatnak, így a nemzetgazdasági tárca nem tart szükségesnek törvénymódosítást.

A vidéki kormányhivatalok agrár területen dolgozó tisztviselőinek fizetéscsökkenése mitt interpellált Gőgös Zoltán szocialista képviselő. A kormány arra hivatkozva csökkentette a tisztviselők bérét, hogy azt jogellenesen emelték meg korábban, de a képviselő szerint ezzel csak kompenzálták a Budapesten és vidéken dolgozókbére közti különbséget. Szabó Erika államtitkár szerint a bérekhez legfeljebb 10 százalék kiegészítést lehetett volna adni, ehelyett 35 százalékkal növelték meg azokat. A korrigálás után Szabó szerint a tisztviselők többségének nem csökken a fizetése. A képviselő nem fogadta el a választ, mert abban csak "jogzsabályi csűrcsavar" volt arra, hogyan lehet pénzt elvenni a dolgozóktól. A parlement többsége elfogadta a választ.

Kövér felhívta a figyelmet, hogy a médiatörvény módosításáról szóló törvény csak négy, az Európai Bizottsággal egyeztetett területről szól, és kérte a képviselőket, hogy sem a vitában, sem a módosító indítványokban ne terjeszkedjenek ezen túl.