Véget ért az év utolsó ülése, a parlament legközelebb a tervek szerint jövő feburárban ülésezik. Ezzel közvetítésünk is véget ért.

A szavazások véget értek, Latorcai János minden távozó képviselőnek "boldog új évet kíván Isten áldásával".

256 igen és 36 nem szavazattal fogadta el a parlament az új egyházügyi törvényt. Egy módosító indítványnak köszönhetően mégsem kötik százéves nemzetközi működéshez egy egyház hivatalos elismerését.

290 igen szavazattal, ellenszavazat és tartózkodás nélkül elfogadta a parlament az emberiesség elleni bűncselekmények elévülhetetlenségéről szóló törvényjavaslatot. Vagyis a Jobbik is támogatta a javaslatot.

Az emberiesség elleni bűncselekmények elévülhetetlenségéről szóló törvényjavaslat zárószavazása következik. A fideszes Gulyás Gergely önálló indítványára elfogadott törvényjavaslat lehetőséget teremtene "az 1956-os leszámolások elrendelői", vagyis például Biszku Béla elítélésére. Gulyás javaslatát már december elején el kellett volna fogadni, majd a karácsony előtti ülés napirendjén is szerepelt, végül mégis csak most szavaz erről a parlament.

A parlament már el is fogadta a víziközmű-szolgáltatásról szóló törvényjavaslatot, amely szerint a Magyar Energia Hivatal gyakorolhatja a víziközmű-szolgáltatók szakmai és gazdasági felügyeletét, valamint az ármegállapítást is. Az új jogszabály kimondja: szolgáltatót magáncégnek eladni nem lehet, de a korábbi eladások nem tehetők semmissé.

A törvényjavaslatához a zárószavazás előtt több módosító indítvány is érkezett, de ezeknek nincs közük a vízközművekhez. A játékkaszinókban például engedélyezték a dohányzást.

Latorcai János levezető elnök azt is bejelentette, hogy  az új alaptörvény átmeneti rendelkezéseiről szóló jogszabályt, amelyről név szerint szavaztak, 287 igen és 5 nem vokssal fogadta el a parlament.

A víziközmű-szolgáltatásról szóló törvényjavaslat záróvitájával és zárószavazásával folytatódik az ülés.

Novák Előd jobbikos képviselő erre úgy reagált, hogy "a helyzet azért nem egyértelmű, amit bizonyít az is, hogy a házbizottságban a kezdeményezés visszavonására kérte Vona Gábort a Fidesz". Novák szerint a házszabály szerint joguk van a megerősítő népszavazás kezdeményezni, az alkotmány levezető elnök által említett paragrafusa önálló népszavazási kezdeményezésekre vonatkozik. Novák hozzátette, hogy nincs mit mást tennünk, mint tudomásul venni a házelnök döntését, fellebbezési lehetőség nincs, önök döntenek". Latorcai erre annyit mondott, hogy a házszabály az alkotmányt nem írja fölül.

Latorcai bejelentette, hogy Vona Gábor és Novák Előd jobbikos képviselők kérték a népszavazást a két törvényről, de a kezdeményezés nem felel meg a hatályos alkotmánynak, miszerint a képviselők egyharmada kezdeményezhet népszavazást. Így erről az országgyűlésnek nem kell határoznia.

Latorcai János levezető elnök elfoglalta helyét a pulpituson, a kormánypárti képviselők többsége is visszatért a terembe, folytatódik az ülés.

A házbizottság ülésén a Jobbik egy óra szünetet kért. Vona Gábor, a Jobbik frakcióvezetője újságíróknak azt mondta: megfontolják, mit lépjenek a jelenlegi helyzetben. Közölte, a Fidesz kérte a népszavazási kezdeményezésük visszavonását, s ezt mérlegelik. A házbizottság ülése 15.15-kor folytatódik, vagyis a plenáris ülés biztosan nem folytatódik fél négy előtt.

Még mindig nem folytatódik a parlamenti ülés, habár a levezető elnök 14 óráig rendelte el a szünetet. Több tucat képviselő ül a teremben, beszélgetnek egymással, illetve sokan telefonálással ütik el az időt.

Novák Előd, a Jobbik országgyűlési képviselője az MTI-nek azt mondta: lelkiismereti okokból kezdeményezik a népszavazás kiírását, hiszen már korábban is azt mondták, hasonló súlyú ügyekben a lakosságnak kellene kimondania a végső szót.

Szünetet rendelt el 14 óráig Latorcai János levezető elnök. Jelenleg a házbizottság tárgyalja a Jobbik népszavazási indítványát.

"Ez az alkotmányos rendszer hatályba lépésének megakadályozására tett reményeim szerint utolsó kísérlet" - mondta Lázár. A szabályok szerint "az Országgyűlés által elfogadott, de a köztársasági elnök által még alá nem írt népszavazással történő megerősítését legkésőbb a zárószavazás befejezésekor, írásban lehet kérni. Az Országgyűlés a zárószavazást követő ülésen határoz a népszavazásra bocsátásról." Vagyis csak a következő ülésen dönthet a parlament a népszavazási kezdeményezésről, január elsejéig, az alkotmány hatályba lépéséig viszont nem tart több ülést a parlament.

A házbizottság összehívását kérte Lázár János fideszes frakcióvezető, mert - mint mondta - a Jobbik-frakció "élni kíván azzal a házszabály által biztosított lehetőséggel, hogy jóváhagyott, de ki nem hirdetett törvényekről megerősítő népszavazást kezdeményezzen". "Ma egy jobbikos képviselő indítványt tett arra, hogy az alaptörvény átmeneti rendelkezéseit tartalmazó jogszabályt és az egyházügyi törvényt bocsássuk népszavazásra" - mondta Lázár.