A kérdések végén az elnöklő Jakab István szünetet rendelt el. Közvetítésünk véget ért, de a parlament fontos döntéseiről továbbra is beszámolunk az [origo]-n.

Újra kellene gondolni a Balaton vízszintjének szabályozását - mondta a jobbikos Zakó László, aki szerint a magas vízállás csak azokat zavarja, akik engedély nélkül töltöttek fel vízparti telkeket vagy szabálytalnul építkeztek. Tállai András államtitkár szerint 2011 májusa óta nem voltak nyitva a zsilipek, és az üzemeltetési szabályzat kimondja, hogy csak 110 centiméteres vízállás felett lehet kinyitni azt. Tállai szabadkozott, hogy a kormány nem tehet arról, hogy kevés eső esett, és ezért kevés a víz a tóban.

Az adókedvezményeken keresztül támogatható sportágak körének kiterjesztéséről kérdezett az MSZP-s Pál Béla, aki szerint a fociban pénzbőség lépett fel, de más, hagyományosan sikeres magyar sportágak nehéz helyzetbe kerültek. Czene Attila államtitkár szerint a rendszerváltás óta soha nem sikerült ekkora összeget bevonni, 21 milliárd forint áramlott be az öt csapatsportág szervezeteihez. Czene szerint egyet lehet érteni abban, hogy például az úszás bekerüljön ebbe a körbe, de mégis türelmet kért, hogy látni lehessen a tapasztalatokat, illetve a 2013-as költségvetésben biztosított mozgásteret.

Miért akarják már megint szétszedni a Corvinus Egyetemet? - kérdezte az [origo] korábbi cikkére utalva az LMP-s Karácsony Gergely, aki szerint a kabinet célja csak a spórolás. Miért akarják darabokban látni az ország egyik legrégebbi és legszínvonalabb oktatást nyújtó egyetemét? - kérdezte a képviselő.

Hoffmann Rózsa szerint nem lehet komoly kérdéseket alapozni "azt mondják" jellegű információkra, mendemondákra. Az államtitkár szerint a képviselő valószínűleg nem olvasta azt a munkanyagot, amely egyébként sem szolgál másra, csak együtt gondolkodásra ösztönzi az intézmények vezetőit.

A komáromi kórház jövőjéért aggódik a jobikos Vágó Sebestyén, aki szerint az átszervezések hírére máris elkezdték elhagyni az orvosok például a szülészeti osztályt. A képviselő konkrét válaszokat várt a kórház sorsával kapcsolatban, és arról is érdeklődött, az összegyűjtött hatezer aláírás változtat-e a kormány szándékain.

A kérdésre meglepő módon az oktatásért felelős államtitkár, Hoffmann Rózsa válaszolt, aki szerint az átszervezés a Semmelweis-terv alapelvei szerint történik, vagyis a cél az egyenlőtlenségek megszüntetése. Az államtitkár szerint az egyeztetéseken megfelelő kompromisszumok alakultak ki, a kórház működni fog, csak éppen "racionális struktúrával". A végső döntések után a részletek is nyilvánosak lesznek.

Az azonnali kérdések sora véget ért, a kérdések következnek. Elsőként a szocialista Simon Gábor kérdez az úgynevezett babakötvényekről, amelyeket állítólag az állam venne át a bankoktól. Simon szerint ez egy nagyon jó kezdeményezés volt, de a kormányzat állítólag államosítani akarja a számlákat. A képviselő felemlegette azt is, hogy Esztergomban a bank egyszerűen elvitte a tartozások fejében az erre szánt pénzt.

Czomba Sándor a Magyar Közlönyben megjelent rendeletet idézi, amely szerint ilyen számlákat a jövőben a Magyar Államkincstárnál lehet vezetni. Ezzel a kormánynak az a célja, hogy a Start értékszámlák biztonságos megtakarítást jelentsenek és nőjön a lakossági állampapír-állomány is. Az országban jelenleg 156 ezer ilyen számla van, ebből csak mintegy háromezret vezetnek az Államkincstárnál.

Mit tesz a kormány a termőföld magyar kézben tartása érdekében? - kérdezte a jobbikos Bana Tibor. A képviselő pártja úgynevezett földvédelmi bizottságainak munkájára hivatkozva azt állította: elterjedt módszer Vas megyében, hogy osztrák személyek vagy cégek jelzálogot alapítanak a földterületre, amely alapján a moratórium lejárta után megszerezhetik a tulajdonjogot is.

Budai Gyula államtitkár emlékeztetett, hogy sekeresen meghosszabbították a moratóriumot 2014-ig, illetve az államot mindenkivel szemben elővásárlási jog illeti meg a termőföldügyletek során. A kormány március végén már felállított egy bizottságot a zsebszerződések kivizsgálására, és új büntető törvénykönyveben is benne lesz a zsebszerződés. A Btk. szerint nem csak az eladót és a vevőt, hanem az ellenjegyző ügyvédet vagy közjegyzőt is büntetni fogják.

Bana szerint a Jobbik támogatja a kormány ilyen szándékait, de szeretné felhívni a figyelmet a konkrét ügyek adataira, és vagyonosodási vizsgálatot szeretne a strómanok ellen. Utóbbit Budai szerint csak az adóhivatal tud indítani, de egyébként várja az iratokat, illetve az új földtörvényhez is az uniós joggal összeegyeztethető javaslatokat is.

A nők munkavállalása miatt aggódik az LMP-s Ertsey Katalin, aki szerint a tragikus népesedési mutatókon is lehetne javítani, ha nem egymást kizáró fogalmak lennének a munka és a gyermek. A képviselő örül neki, hogy miniszteri biztost neveztek ki, de féléves mandátumát kevésnek tartja, és kifogásolja, hogy csak a probléma felmérése lett a feladata. Czomba Sándor államtitkár szerint fontos kérdésről van szó, és a nemzeti együttműködés létét bizonyítja, hogy az LMP hozta be ezt a parlamentbe. Czomba szerint ugyanakkor nem csak miniszteri biztost neveztek ki, az új munka törvénykönyve támogatni fogja a nők munkavállalását, és terjeszteni kívánja a részmunkaidőt is.

Ertsey szerint a probléma feltárására már igazán nincs szükség, azt már megtették korábban, inkább egy cselekvési tervet kellene lerakni az asztalra. Czomba szerint nyolcmilliárd forintos pályázati keret van családbarát munkahelyek, illetve bölcsődék támogatására

A kilakoltatás előtt álló devizahitelesekről kérdezett a jobbikos Z. Kárpát Dániel, aki szerint az eszközkezelő talán majd májusban elkezd működni, megmenthet nyolcezer családot a kilakoltatásra ítélt 12 ezerből. Az ócsai "menekültfalu" egyelőre sehol nincs, még csak a közbeszerzésnél járnak - kifogásolta a képviselő, aki szerint a Jobbik szakértői több konkrét ügyben igyekeztek megakadályozni kilakoltatásokat, többesetben sikerrel.

Szathmáry Kristóf államtitkár azt mondta: a kormány épp azért vezetett be kilakoltatási moratóriumot, hogy legyen idő kidolgozni a megoldásokat. Szerinte több ezer helyett csak néhány száz családot lakoltattak ki, de ezek közt vannak jogcím nélküli lakáshasználók is. Természetesen vannak visszaélések, de azokat megpróbálják kivizsgálni - mondta az államtitkár, de szerinte a hitelfelvevőknek is tisztában kell lenni azzal, hogy vannak következményei anank, ha nem tudnak fizetni.

A márciusban lejárt iskolai tisztaszoftver-program jövőjéről kérdezett a KDNP-s Földi László, aki arról érdeklődött, hogy mi lesz az idei évben, illetve várható-e a program megszüntetése. Fónagy János államtitkár szerint ebben az évben is biztosítják a licenszeket, és 250 ezerrel bővítik azok számát, akik hozzáférnek nyílt forráskódú szoftverekhez. Folyamatban van ugyanakkor a program teljes felülvizsgálkata, mert a jövőben nem kívánják állami pénzből finanszírozni a Microsoft-programok oktatási célú használatát. Olyan szoftvereket kívánnak vásárolni - nem bérelni - amelyeket nem csak irodai, hanem oktatási célokra is használni lehet.

Nem készültek el időben a közigazgatási eljárási törvény elektronikus közigazgatásról szóló végrehajtási rendeletei - kérdezte a szocialista Baja Ferenc, aki arról is érdeklődött, mit tesz a kormány azért, hogy az érintett szervezetek fel tudjanak készülni az új módszerek alkalmazására. Navracsics Tibor szerint nincs szó késlekedésről, már megjelentek a Magyar Közlönyben a rendeletek, amivel kényelmesebbé és átláthatóbbá válnak a szolgáltatások. A jövőben az ügyfelek rendelkezhetnek arról, hogy a korábban megadott adataikat az ügyintézők felhasználják, így egy otthon felejtett TAJ-kártya miatt nem kell előlről kezdeni az eljárást.

A 21 nap az 21 nap, nem mondhatjuk, hogy nem történt késés - mondta Baja, aki szerint az igaz baj az, hogy senki nem tudja még, hogyan fog működni az új rendszer. Navracsics szerint a tűájékoztató kampányok és képzések lesznek, hogy mindenki megismerje az új rendszert.

Az LMP-s Vágó Gábor szerint Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter Guinness-rekordra készül, abban a kategóriában, hogy ki tudja két év alatt a legtöbb adóváltozást bevezetni. A képviselő szerint a kormány hétről hétre eltöröl és kitalál új adókat. Meddig megy még az adórendszer összevissza rángatása? - kérdezte Vágó, aki kifogásolta a 98 százalékos végkielégítés-adó kivezetését, illetve a telefonadó bevezetését.

Navracsics Tibor miniszterelnök-helyettes szerint a kormány 2010 óta arra törekszik, hogy a munkát és tőkét terhelő adózásról az indirekt adók felé tolják a rendszer súlypontját. A miniszter a KSH-ra hivatkozva azt mondta: 6,4 százalékkal nőtt a teljes munkaidőben foglalkoztatottak nettó bére. A változásokra Navracsics szerint azért van szükség, mert a gazdasági viszonyok is változnak.

A sikerpropagandát ismerjük, de a nullaszázalékos gazdasági növekedést nehéz lesz sikerként bemutatni - mondta a képviselő, aki szerint koncepciótlanságra utal, hogy kéthetente változtatnak a rendszeren, ami bizalomvesztéshez vezet, amit százmilliárdokkal kell megfizetni. Navracsics szerint viszont a kivezetett adónál csak egy rosszabb van, a ki nem vezetett adó.

Vannak-e oligarchák a nemzeti együttműködés rendszerében? - ezt szeretné megkérdezni az LMP-s Karácsony Gergely, de a kormányfő nincs jelen. Karácson nem fogadta el, hogy Navracsics Tibor adjon választ, megvárja Orbán Viktort.

Bár a törvény tiltja a külföldiek földszerzését, a jobbikos Hegedűs Lórántné szerint már egymillió hektáron vannak berendezkedve külföldiek, illetve magyar bankárok és ügyvédek is kijátszák azt a szabályt, hogy egy kézben legfeljebb 300 hektár lehet. A képviselő a legfőbb ügyészt kérdezi, milyen konkrét intézkedésekkel tesz a külföldiek földszerzésének megakadályozására.

Varga Zs. András, a legfőbb ügyész helyettese szerint az ügyészség megtámadhat szerződéseket, az ügyészségi törvény azonban nem vizsgáélódhat szabadon, csak a hivatalos minőségében tudomására jutott bűncselekmények vagy törvénytelenség ügyében járhat el. Az ügyészség egyébként készen álla arra, hogy fellépjen, semmisségi pereket indtson, de ehhez arra van szükség, hogy tudomásukra jussanak az adatok.

A szintén jobbikos Magyar Zoltán szerint elképesztő a válasz, és állnak az ügyészség rendelkezésére, ha konkrét információkra van szükség. A képviselő szerint a külföldiek mellett a "narancsbárók" ellen is fel kellene lépni. Varga Zs. viszontválaszában is azt mondta: a korlátlan ügyészi vizsgálódás nem fér össze az alaptörvénnyel, csak konkrét ügyben tudnak eljárni.

A jobbikos Novák Előd a miniszterelnököt kérdezte volna arról, hogy irányíthatja-e a közmédiát egy "III/III-as besúgó", de a kormányfő nincs jelen. Novák nem fogadta el, hogy Navracsics Tibor válaszoljon, megvárja Orbán Viktort.

Az egyik vízügyi szakaszmérnökségnél dolgozó közmunkások pénzéért aggódik a szocialista Tóbiás József, aki szerint 62 emberrel olyan papírt akartak aláíratni, amelyben a közmunkások lemondtak volna az utazási költségtérítésükről. Kontrát Károly államtitkár azt kifogásolta, hogy a képviselő nem jelölte meg a kérdése címében, melyik szerződésre gondolt, és nem is válaszolt a kérdésre, csak arról beszélt, hogy idén 209 ezer ember dolgozik, a költségvetésben pedig 132 milliárd forint van erre elkülönítve.

Tóbiás szerint a szerződést a Belügyminisztérium utasítására akartak elvenni ötezer forintot a közmunkásoktól, azzal a felkiáltással, hogy "ha nem tetszik, el lehet menni". A képviselő szerint ő csak azt kérdezte, hogy meg lehet-e ezt tenni ma Magyarországon. Kontrát viszont azzal vágott vissza, hogy a szocialisták néhány hónapja még koncentrációs táborként emlegették a közmunkaprogramot, most pedig aggódnak érte.

Véget értek az interpellációk, az azonnali kérdések következnek. Elsőként a szocialista Nemény András, majd párttársa, Nyakó István szeretné megkérdezni Németh Lászlónét, de ő nincs jelen. A képviselők nem fogadták el az államtitkárt, mint válaszadót, inkább megvárják a fejlesztési minisztert.

A magyarság nemzetközi megítélését félti a "magyar állampolgárságú cigányok" által Kanadában elkövetett bűncselekmények miatt a jobbikos Kiss Sándor, aki ezért interpellációval fordult a külügyminiszterhez. A képviselő többek közt az [origo] cikkeire hivatkozva azt mondta: a sajtóban vannak ugyan halvány utalások az elkövetők származására, de általában csak magyarként emlegetik őket. Kiss azt kérdezte: hogyan tudatosítják a hazai és a nemzetközi közvéleményben, hogy az elkövetők nem magyarok, hanem cigány származásúak.

A külügyminiszter helyett válaszoló Hende Csaba egy egy kanadai napilap cikkére hivatkozó MTI-hírt idézett, amelyben következetesen "romákat" és "magyar állampolgárokat" említenek. A cikk idézi a kanadai bevándorlási minisztert, aki elmondta, hogy a menedékkérők nem jelennek meg a meghallgatásokon, csak a szociális juttatásokért jelentkeznek. Hende szerint ez alapján is látszik, hogy a kanadai hatóságok tudják, miről van szó, és a bűncselekményeket olyanok követik el, akiknek "viszonylag kevés közük van a magyar néphez".

Kiss Sándor a kanadai miniszter válaszát elfogadta, de Hende Csabáét nem, mert szerinte a hatóságok hiába tudják, miről van szó, az újságolvasókban nem tudatosul, hogy cigányok az elkövetők, nem pedig magyarok.