A Jobbik és az LMP támogatottsága még nőhet a választásokig, ha a hátralévő egy hétben töretlen lesz az elmúlt hónapokban készített közvélemény-kutatásokból kirajzolódó tendencia. Az MSZP problémáit jelzi, hogy nem minden felmérés szerint érvényesül a kampányidőszakra egyébként jellemző hatás: nem egyértelműen záródik az olló a két nagy párt között. Az MDF áll a legbizonytalanabb lábakon a parlamentbe jutásra esélyes pártok közül.

Három párt biztosan bejut a parlamentbe a márciusi közvélemény-kutatási adatok alapján, a Fidesz, az MSZP és a Jobbik mellett még az LMP-nek és az MDF-nek lehet esélye erre. Az elmúlt hónapok közvélemény-kutatásaiból kirajzolódó tendenciák szerint a bejutásra most először esélyes két párt, a Jobbik és az LMP még növelheti is támogatottságát jövő vasárnapig. Az MDF esélyeit nehéz megítélni, az elmúlt hónapokban végig a hibahatáron belüli támogatottságot mértek az intézetek a Bokros Lajossal kampányoló pártnak, amely egy kutatóintézet szerint sem fog bekerülni a parlamentbe.

Lassan, de biztosan lefelé

A Fidesz és az MSZP támogatottsága lassan változott az elmúlt években. A 2006-os országgyűlési választások idején még néhány százalékkal vezetett az MSZP a Fidesz előtt, majd néhány hónap alatt és az őszödi beszéd nyilvánosságra kerülése után hirtelen zuhant a szocialisták népszerűsége, azóta pedig lassan de folyamatosan további támogatókat veszítettek. A Fidesz támogatottsága a 2006-os választások után nőtt, tavaly nyár végén - ősszel volt a legmagasabb, azóta a legtöbb kutatóintézet szerint valamelyest csökkent.

A közvélemény-kutatások általános tapasztalata szerint a kampányidőszakában "záródik az olló", azaz csökken a két nagy párt közötti támogatottság - közölte az [origo]-val még korábban a Nézőpont Intézet, amely szerint a mostani kampányban ez a trend változhat. Várakozásai szerint a választásokig hátralévő időben a Fidesz támogatottsága nemhogy csökkenni fog, hanem további támogatókat tud szerezni.

A Nézőpont Intézet legutóbbi, március utolsó hetében készült felmérése szerint az aktív, a választáson való részvételüket biztosra ígérő szavazók közül a Fideszre akár 59 százalék is voksolhat, míg az MSZP legfeljebb 15, a Jobbik pedig 14 százalékra számíthat - ugyanez az eredmény szerepelt az egy héttel korábbi felmérésükben is. Február végén mérésük szerint az aktív, biztos szavazók közül 48 százalék támogatta a Fideszt, az MSZP-re 10, a Jobbikra 8 százalék szavazott volna, azaz az elmúlt hónapban nemcsak az MSZP, hanem a Fidesz támogatottsága is nőtt.

A Tárki felmérése szerint csökkent a két nagy párt közti különbség. Az intézet kutatásai szerint a biztos pártválasztók körében tavaly november óta a Fidesz támogatottsága lassan csökkent, az MSZP-é pedig valamennyit nőtt. A Fideszt novemberben 68, decemberben 63, januárban 62, februárban pedig 61 százalék támogatta, míg az MSZP a novemberi 17 százalékos támogatottságát decemberre 19, majd januárra 22 százalékra növelte, és ezt a támogatottságot februárban is megőrizte.

A Tárkinál csökken a különbség a Fidesz és az MSZP között

A Medián szerint tavaly nyáron volt a legerősebb a Fidesz, a biztos pártválasztók 73 százaléka támogatta a pártot. Népszerűségük azóta lassan csökkent, a Medián mérése szerint februárban a biztos pártválasztók 63 százaléka támogatta a pártot. Az MSZP támogatottsága az ő méréseikben eltér attól, amit a Tárki közölt: szerintük a választani tudó biztos szavazók táborában tavaly nyáron volt a legalacsonyabb (16 százalék) az MSZP népszerűsége, decemberre 23 százalékra javítottak, azóta pedig újra csökkent a népszerűségük, februárban 18 százalékot kaptak volna. A párt támogatottsága az összes megkérdezett körében is hasonlóan alakult, a decemberi 16 százalékról februárral 14 százalékra csökkentek. Ezek alapján nem biztos, hogy a hajrában még le tudnak majd dolgozni valamennyit a Fidesszel szembeni hátrányukból.

Nem voltak hirtelen kiugrások

2006 óta sem a Fidesz, sem az MSZP támogatottságában nem voltak nagy kiugrások, táboruk lassan nőtt vagy csökkent. A kutatásokból kitűnő trendek alapján a következő egy hétben sem a Fidesz vagy az MSZP számíthat meglepetésekre, hanem a Jobbiknak és az LMP-nek lehet esélye erre. A Jobbik népszerűsége tavaly januárban kezdett nőni, a Medián mérései szerint az addig egy százalékos támogatottságát hirtelen 4 százalékra növelte a pártot választani tudó biztos szavazók körében, majd júniusban 9, júliusban pedig 11 százalékra ugrottak.

Hasonló adatokat mért a Tárki is, tavaly januárban még az ő felmérésük szerint is csak egy százalékos volt a párt, amely szeptemberre 11 százalékos eredményt ért el, azóta ezt tartják. A Nézőpont és a Századvég szerint a párt ha lassan is, azóta is tud növekedni, a Nézőpont legfrissebb felmérése szerint a biztos szavazóktól 14 százalékra számíthatnak, a Századvég pedig azt mérte, hogy egy százalékkal már az MSZP-t is megelőzik, a biztos pártválasztók 17 százalékának szavazatát megszerzik.

Az LMP esélyeit nagyon eltérően ítélik meg a kutatóintézetek, a Századvég és a Medián szerint a parlamentbe se fognak bekerülni, míg a Nézőpont mérései szerint gyorsan és folyamatosan nő támogatóik száma, jelenleg a biztos pártválasztók akár 9 százalékának szavazatára is számíthatnak. Az elmúlt hónapokban az országos listát állító pártok közül az LMP támogatottsága változott a legnagyobbat, a Nézőpont Intézet szerint a kampány hajrájában is nekik van a legnagyobb esélyük javítani. A Tárki tavaly október óta méri az LMP támogatottságát, azóta a biztos pártválasztók körében 2 százalékról 6-ra növekedtek.

Az MDF a legbizonytalanabb

Az MDF jelenleg egy közvélemény-kutató szerint sem éri el a parlamentbe jutáshoz szükséges 5 százalékot. Dávid Ibolya pártja az elmúlt ciklusban a Tárki mérései szerint 2007 nyarán volt a legerősebb, akkor a biztos pártválasztók 8 százaléka támogatta a pártot. Két év alatt támogatók felét elvesztették, tavaly nyáron már csak 4 százalékon álltak a Tárkinál, most februárban pedig már csak 2 százalékot kaptak volna. A Nézőpont és a Századvég szerint már csak 3 százalékot kaphatnak a választásokon.

A kutatások szerint minél jobban közeledünk a választás napjához, annál többen ígérik biztosra azt, hogy elmennek szavazni. A Századvég legutóbbi felmérése szerint 67 százalékos részvételi arányra lehet számítani, míg februárban a megkérdezetteknek 63, januárban pedig csak 60 százaléka válaszolta azt, hogy biztosan elmenne szavazni.