Bár továbbra is jelentősen vezet a Fidesz, a januárihoz képest növekedett az MSZP támogatottsága a Tárki februári közvélemény-kutatása szerint. A Fidesz támogatottsága a teljes felnőtt lakosság körében februárban 37 százalék volt, ami megegyezik a tavaly decemberi értékkel, vagyis csak átmeneti volt a januári enyhe visszaesés, amikor a Tárki 35 százalékot mért.

A pártválasztók körében 34 százalékponttal vezet a Fidesz az MSZP előtt, ami a szocialisták kismértékű felzárkózását jelzi: decemberben 43, januárban 40 százalékpont volt a különbség. A biztos szavazó pártválasztók közül 61 százalék a Fideszt támogatja (decemberben 63, januárban 62 százalék volt ez az arány), míg az MSZP aktív szavazótábora 22 százalékon áll (decemberben 19, januárban 22 százalék volt).

A Jobbikra a felmérés szerint a teljes népesség 7 százaléka szavazna (a Tárki decemberben 7, januárban 6 százalékot mért), a biztos szavazó pártválasztók körében pedig 11 százalék támogatja (decemberben 12, januárban 11 százalék volt). Az LMP támogatottsága a teljes lakosságon belül 4, a pártválasztók körében 6, a biztos szavazó pártválasztók esetében pedig 3 százalék (utóbbi aránya januárban 1 százalék volt).

Pártpreferenciák az összes megkérdezett körében

Az MDF a teljes lakosság és a pártválasztók körében is 2 százalékon áll  (januárban 4 százalék volt a támogatottsága). Az SZDSZ tábora a teljes felnőtt lakosság és a pártválasztók körében is 1-1 százalék, ami megegyezik a januári eredménnyel. A Tárki februári felmérése szerint azonban a biztos szavazó pártválasztókon belül az SZDSZ elveszítette a januárban mért 1 százalékos támogatottságát is.

Egyre többen szavaznának

Februárban a szavazásra jogosultak 60 százaléka mondta azt, hogy biztosan részt venne egy "most vasárnapi" parlamenti választáson, ami jelentős növekedés a decemberi és a januári 51 százalékhoz képest. A Tárki szerint valószínűleg a választásra jogosultak 63-65 százaléka megy el szavazni április 11-én. A kampány alakulásától függően a részvétel magasabb is lehet, de kicsi az esélye, hogy elérné a 2002-es, rekord magas 71 százalékos szintet.

Pártpreferenciák a pártot választó, biztos szavazók körében

A Tárki becslése szerint 63-65 százalékos részvétel mellett a Fidesz-KDNP a listás szavazatok 53-55 százalékára, az MSZP 21-23 százalékra, a Jobbik 10-12 százalékra számíthat. Rajtuk kívül az LMP, esetleg az MDF érheti el az ötszázalékos parlamenti küszöböt. Ha a részvétel 65 százalék fölött lesz, az a Tárki szerint nem a Fidesznek kedvez. A politikailag kevésbé aktív középréteg az MSZP-re vagy az MDF-re, az értelmiség jelenleg politikailag bizonytalan része az LMP-re, a rossz társadalmi helyzetben élők pedig a Jobbikra szavazhatnak a Tárki szerint. Az LMP sikere a kutatók szerint azon múlik, hogy tud-e kellően sok helyen listát állítani, a Jobbiké pedig azon, hogy mennyire lesz képes mozgósítani a peremhelyzetben élőket.

Az egyik legnagyobb bizonytalansági tényező a Tárki szerint az, hogy a Jobbik mennyi szavazót lesz képes elcsábítani a Fidesztől (akár úgy, hogy listás és egyéni szavazataik megosztását éri el, amitől Orbán Viktor pártelnök korábban kifejezetten óvta a párt szimpatizánsait). A két párt szavazótábora közötti határvonalat erősen befolyásolja, hogy a bizonytalankodók számára mennyire meggyőző Orbán, illetve Vona Gábor, a Jobbik elnöke.

A részvételt biztosra ígérő választók között a felmérés szerint még mindig maradt 7-10 százalék körüli szavazó, akiknek a szimpátiáit ma még nem lehet tudni. A pártpreferenciáikat az utolsó pillanatban megfogalmazó úgynevezett impulzív szavazók közül - a Tárki becslései szerint - a legtöbbet az LMP és az MDF csábíthat el. Kérdés azonban, hogy sikerül-e megtalálniuk és a kampány utolsó egy-két hetében meggyőzniük őket.