A 2010-es választások menetrendje

 

Április 11-re, illetve 25-re írta ki az országgyűlési választásokat a köztársasági elnök. Ezzel hivatalosan is kezdetét veszi a kampány.

Azok szavazhatnak a választáson, akiknek a neve szerepel a választók névsorán, amelyet február 10-étől egy héten át lehet megtekinteni a helyi választási irodákban. Akinek a neve nincs rajta a listán, de választásra jogosult, az február 17-én délután 4 óráig jelezheti ezt.

Első lépésként a pártoknak előbb jelölteket kell állítaniuk. Ehhez választókerületenként (összesen 176 ilyen van) legalább 750 érvényes ajánlószelvényt kell összegyűjteniük. A cédulákat legkésőbb a választás előtt 58 nappal, tehát február közepéig kell kiküldeni a választópolgároknak, a pártoknak legkésőbb 30 nappal a választás előtt, vagyis március 12-én kell leadniuk a jelöléseket.

A megyék és a főváros egy-egy területi választókerületet alkotnak, amelyekben (az egyéni jelöltek mellett) pártlistákra szavazhatnak a választók. Területi listát azok a pártok állíthatnak, amelyek az adott megyében, az egyéni választókerületek negyedében, de legalább két körzetben jelöltet tudtak állítani. Országos, úgynevezett kompenzációs listát pedig azok a pártok állíthatnak, amelyek a 20 területi választókörzetből legalább hétben képesek voltak listát állítani.

A második forduló lezárulta után még legalább négy napot kell várni a végleges eredmény megismerésére, mert a választási eljárási törvény szerint ennyi idő áll rendelkezésre ahhoz, hogy a külképviseleteken leadott szavazatokat - a lezárt urnában - Magyarországra szállítsák. Itt hozzákeverik a szavazólapokat az arra kijelölt szavazókörök voksaihoz, és azokkal együtt számolják meg.

Ha valaki megkérdőjelezi a választások tisztaságát (a tapasztalatok szerint sokan szokták, a bejelentők főleg kampánycsend-sértéseket sérelmeznek), három napon belül kifogással élhet. Ezeket a választási bizottságoknak három napon belül kell elbírálniuk. A bizottság határozata ellen három napon belül fellebbezni lehet a területi vagy az országos választási bizottsághoz, majd ha annak döntése sem felel meg a panaszos számára, akkor újabb három napon belül bírósághoz fordulhat. A bíróságnak is három napja van dönteni, vagyis a kifogást legkésőbb 15 nap alatt véglegesen el kell bírálni.

Az új Országgyűlés alakuló ülését a köztársasági elnöknek kell összehívnia, a választást követő egy hónapon belül. Vagyis a parlamentnek legkésőbb május 25-én össze kell ülnie, hogy megválassza saját tisztségviselőit: elnökét, alelnökeit és jegyzőit. A köztársasági elnök ezen az ülésen tesz javaslatot az új miniszterelnök személyére, aki a szokások szerint a választásokon győztes párt jelöltje.

Ezzel hivatalosan is megszűnik a leköszönő kormány mandátuma, amely a parlament alakuló ülésétől kezdve már csak mint ügyvezető kabinet látja el feladatát, amíg az új kormány meg nem alakul. A kormányalakításhoz egy sor politikai egyezségnek és alkunak kell megszületnie, ami szerencsés esetben is eltart néhány hétig, esetleg szükség lehet - mint például 2006-ban - a kormányzati struktúrát érintő törvények módosítására.

Az Országgyűlés bizottságai egyenként meghallgatják a miniszterjelölteket, és szavaznak is róluk. Az új kormány hivatalba lépését azonban az az egyszerű többséget igénylő szavazás jelenti, amikor a parlament elfogadja a kormány programját, és ezzel egyben bizalmat is szavaz az új miniszterelnöknek. A kormány 2006-ban június 9-én tette le hivatali esküt.