Újabb egyértelmű jele van annak, hogy rendeződött az egykor hűvös viszony Orbán Viktor és az inkább a balliberális kormányokhoz kötődő Surányi György egykori jegybankelnök között. A Fidesz-elnök a Facebook-oldalán ajánlotta rajongóinak azt a Surányi-cikket, amely a jegybankot teszi felelőssé azért, hogy az ország az összeomlás szélére került a globális válságban. Orbán már korábban tett olyan megjegyzést, hogy Surányira "szüksége van az országnak", de egyelőre nem tudni, szán-e neki valamilyen posztot kormányra kerülése esetén.

"Aki tudni akarja, ki a hunyó a gazdaságpolitikában, olvassa el Surányi György Népszabadságban megjelent cikkét" - írta kedden Facebook-oldalán Orbán Viktor, a Fidesz elnöke. A bejegyzés nemcsak azért meglepő, mert Orbán a kormányhoz közel álló Népszabadságban megjelent cikket ajánl a Fidesz szimpatizánsainak, hanem azért is, mert Surányi tevékenysége inkább az MSZP-SZDSZ kormányokhoz kötödött.

Surányi jegybankelnökként komoly szerepet játszott a Fidesz által többször bírált 1995-ös Bokros-csomag végrehajtásában. Később pedig tanácsait rendszeresen kikérte kormányfőként az éveken át Orbán legkomolyabb riválisának számító Gyurcsány Ferenc is.

Tetszik Orbánnak

Orbánnak valószínűleg azért tetszett a cikk - amelyet belinkelt a Facebook-oldalára, és két bejegyzésben is megemlített -, mert Surányi abban a Fidesz gazdaságpolitikai programjából visszaköszönő állításokat fogalmazott meg. A terjedelmes, szakmai stílusú szöveg 2006-tól, vagyis a második Gyurcsány-kormány megalakulásától elemzi a magyar gazdaság helyzetét.

A cikk élesen bírálja a Simor András által vezetett Magyar Nemzeti Bankot (MNB). Többek között azt fejtegeti, hogy a jegybank alacsony devizatartaléka volt a fő oka annak, hogy Magyarországot jobban megviselte a gazdasági válság, mint a környező országokat. A Bajnai-kormányt pedig azért támadja Surányi, mert elhibázott lépésnek tartja a költségvetési hiány mérséklésére irányuló válságkezelési lépéseket.

Surányi a cikkben lényegében azt mondja, hogy a jegybankot terheli a legnagyobb felelősség azért, hogy a globális pénzügyi válságban Magyarországnak kellett először nemzetközi segítséghez (IMF, EU) fordulnia. Orbán azoknak ajánlotta a cikket, akik szeretnék tudni, "ki a hunyó", ami arra utal, hogy osztja Surányi nézetét, arra azonban a Fidesz még nem tett jelzéseket, hogy kormányra kerülése esetén el akarná mozdítani Simort.

Simort 2007-ben 6 évre neveztek ki a jegybank élére, így hivatali ideje csak 2013-ban jár le. Lehetőség azonban lenne a cserére, a jegybankról szóló törvény szerint ugyanis az MNB elnökét a köztársasági elnök mentheti fel hivatalából a kormányfő javaslatára.

"Gyuri, itt voltál tegnap is?"

Surányi 2001 márciusában, az Orbán-kormány idején távozott az MNB éléről. Surányi annak ellenére kitöltötte hatéves ciklusát, hogy az 1998-as választások idején megromlott a viszonya a Fidesszel. A Fidesz azt rótta fel a jegybankelnöknek, hogy az MNB még a választások előtt elemzést készített a Fidesz programjáról, amit azonban az akkor ellenzékben lévő párt nem kapott meg, a Horn Gyula vezette MSZP-SZDSZ kormány viszont igen. A jegybank akkor azt közölte, hogy saját felhasználásra tekintette át a parlamenti pártok gazdasági programját.

Azóta láthatóan rendeződött Orbán és Surányi viszonya. Ez derül ki abból a tavalyi bécsi koneferncián készült felvételből is, amely még mindig elérhető Orbán honlapján. "Gyuri, te itt voltál már tegnap is?" - kérdezi a Fidesz elnöke Surányitól a felvételen. A néhány perces videón kétszer is látható, hogy a Fidesz elnöke a volt jegybankelnökkel beszélget. Az egyik jelentben például több ember gyűrűjében Orbán a bankokról beszél, Surányi pedig láthatóan egyetért vele, majd együtt nevet a pártelnökkel.

Orbán elismerően nyilatkozott Surányiról akkor is, amikor a pénzügyi szakember tavaly márciusban, Gyurcsány Ferenc lemondása után elutasította a kormányfőjelöltséget. Orbán akkor azt mondta: az MSZP válságkezelő mekkmester szerepére keres színészt, komoly, felelős ember azonban ebben a komédiában nem vesz részt. "Surányi mégiscsak egy komoly ember, akire az országnak a jövőben szüksége van, és jó döntést hozott, hogy nem vállalta a miniszterelnök-jelöltséget" - fogalmazott Orbán. (Surányi akkor azt mondta: a válságkezelő kormány csak az összes parlamenti párt támogatásával lenne működőképes. Mivel a Fidesz közölte, hogy nem támogatna egy ilyen kormányt, így elutasította az MSZP felkérését.)

Fodor Gábor, az SZDSZ korábbi elnöke tavaly májusban szintén arról beszélt az [origo]-nak, hogy Orbán számára elfogadható Surányi személye. Fodor szerint a tavaly októberben a Fidesz és az SZDSZ vezetőinek tárgyalásain felmerült az, hogy ha Surányi vezetésével alakulna meg egy MSZP-MDF-SZDSZ többségű kormány, akkor azt a Fidesz nem támadná az Országgyűlésben. Fodor szerint a javaslat végül az MSZP gyengeségén és az SZDSZ belső vitái miatt bukott meg. További részleteket azonban nem akart mondani. Szijjártó Péter, a Fidesz szóvivője korábban erről az [origo]-nak annyit mondott: ő nem hallott az ajánlatról.

Orbán bejegyzése után megkérdeztük a Fidesz sajtóosztályát, hogy a következő Fidesz-kormányban kaphat-e bármilyen posztot Surányi. A sajtóosztály azt közölte: nem tudnak tájékoztatást adni az ügyben.