Másodszorra is elutasította az ügyészség a Gyurcsány Ferenc és Veres János ellen tett fideszes feljelentést. A Fidesz azzal vádolta a korábbi miniszterelnököt és pénzügyminisztert, hogy közérdekű adatokat hallgattak el 2006-ban az ország állapotáról. A feljelentő, Balsai István panaszt tesz a döntés miatt.

Ismét elutasította az ügyészség azt a feljelentést, amelyet közérdekű adatokkal való visszaélés gyanúja miatt tett a Fidesz Gyurcsány Ferenc korábbi miniszterelnök és Veres János korábbi pénzügyminiszter ellen. A feljelentést Balsai István, a Fidesz elnöki stábjának jogi igazgatója nyújtotta be a párt vezetésének kérésére: a politikus a Demokrata című hetilapnak adott, szerdán megjelent interjújában azt mondta, hogy panaszt tesz az elutasítás miatt.

"Az ügyészségi elutasítástól függetlenül a tény tény marad: a 2006-os költségvetési adatokat nem hozták nyilvánosságra, és más számokról beszéltek a kampányban" - mondta az ellenzéki politikus. Balsai azért tett feljelentést, mert szerinte az őszödi beszéd felvételéből kiderül, hogy a 2006-os választások előtt a kormány rendelkezésére állt egy dokumentum a gazdaság valós állapotáról. Ez a dokumentum csak egy példányban létezett, és azt a Fidesz szerint a kormány tájékoztatási kötelezettsége ellenére eltitkolta, helyette pedig hamis számokat osztott meg a közvéleménnyel.

Az ellenzéki párt nem először tett feljelentést az ügyben, korábban Áder János is az ügyészséghez fordult emiatt. Az ő beadványát 2006-ban szintén elutasították, miután Veres János pénzügyminiszter közölte: a Fidesz által keresett dokumentum a kormány Konvergencia Programjának munkaanyaga. A munkaanyagok és döntés-előkészítő anyagok az adatvédelmi törvény szerint nem nyilvánosak, nem számítanak közérdekű adatnak, ezért azokat nem kell nyilvánosságra hozni.

Az új fideszes feljelentést Balsai azért nyújtotta be, mert decemberben egy bírósági ítélet egy hasonló ügyben kimondta, hogy ki kell adni egy a Központi Statisztikai Hivatal (által) visszatartott anyagot. A KSH jelentése szintén a költségvetés helyzetéről szólt, és azért nem akarták nyilvánosságra hozni, mert munkaanyagnak tekintették. A bíróság ugyanakkor ebben az ügyben kimondta, hogy az anyag már nem munkaanyag, ezért közérdekből nyilvános. Noha két teljesen külön dokumentumról volt szó, Balsai gyakorlatilag azzal érvelt, hogy amennyiben a KSH munkaanyagnak tartott adatai nem munkaanyagok, akkor Veres János munkaanyaga sem az.