Az utolsó szóra hajt a legaktívabb képviselő

Az ORTT új elnökéről, a holokauszttagadás és a feloszlatott Magyar Gárda vezetőinek büntetéséről is dönthet a parlament hétfői, ebben a felállásban utolsó ülésnapján. A ciklus legaktívabb képviselője bejelentette, hogy szeretné, ha övé lehetne az utolsó szó hétfőn is. A most záruló négy év mérlege: 255 új törvény, többezer interpelláció és kérdés, mindössze négy felfüggesztett mentelmi jog, kivonuló Fidesz, bemutatkozó Jobbik.

Hétfőn tartja a ciklus utolsó ülését a parlament. A hétfői ülés a kommunista diktatúra áldozataira való megemlékezéssel kezdődik majd. A tervek szerint az utolsó ülésnapon több mint harminc törvényjavaslatról, módosításról, határozati javaslatról lesz szó.

Napirend előtt szavaznak a képviselők Polyák Gábor, Majtényi László korábbi ORTT-elnök egykori tanácsadójának ORTT-elnökké választásáról. Polyákot az államfő és a kormányfő javasolta a posztra, megválasztásához feles többség kell. (Polyák jelölésének hátteréről korábbi cikkünkben, itt olvashat.) Dönthet hétfőn arról is a parlament, hogy feláll-e SZDSZ-es politikusok javaslatára az a vizsgálóbizottság, amely a Sláger és a Danubius rádiók frekvenciájára kiírt ORTT-pályázatnál felmerült pártkötődéseknek és háttéralkuknak járna utána (erről itt talál részleteket).

A büntető törvénykönyv két módosításáról is zárószavazás lehet hétfőn. Az egyik javaslat Mesterházy Attiláé, az MSZP kormányfőjelöltjéé: ő a holokauszttagadást tenné büntethetővé. A másik javaslatot benyújtó két szocialista képviselő a feloszlatott társadalmi szervezetek tagjaira és támogatóira róna ki szigorú büntetést, a vezetőkre akár három év börtönt. A javaslat minden bizonnyal a bíróság által feloszlatott, de továbbra is működő Magyar Gárdára adott reakció.

A legaktívabb képviselő szeretné megkaparintani az utolsó szót

Zárószavazás lehet a kampányfinanszírozás átláthatóvá tételére hivatott törvényjavaslatról, amely civilek - a Transparency International és a Freedom House Europe - elképzeléseit tartalmazza. Ha el is fogadják a törvényt, az a jelenlegi kampányra már nem fog vonatkozni. Az MSZP és a Fidesz sem törte magát azért, hogy az új szabályok még az idei választásokra életbe lépjenek. (Erről részleteket itt talál.) A hétfői napirend alapján várhatóan nem lesz Európában az elsők között éghajlatvédelmi törvénye Magyarországnak, az erről szóló javaslat a parlamenti honlap szerint egyelőre részletes vitára bocsátásra vár, de a napirendben nem szerepel.

Vitázhatnak viszont többek között hétfőn a képviselők egy MSZP-s javaslatról is, amely szerint szülők, nagy- és dédszülők részére is felajánlható lenne a személyi jövedelemadó egy százaléka.

Az MDF-esből függetlenné vált Pettkó András, a ciklus legaktívabb képviselője arra készül, hogy az övé legyen az utolsó ülésnap utolsó képviselői felszólalása. Pettkó vasárnapi közleménye szerint az információs társadalom megerősítéséről akar beszélni. Pettkó ebben a ciklusban azzal szerezte meg a legaktívabb képviselő minősítést, hogy a négy év alatt összesen 550-szer kért szót, és 32 órát beszélt. Egyáltalán nem szólalt fel viszont a szocialista Steiner Pál, pedig négy éven át képviselő volt.

Négy év mérlege

Ebben a ciklusban történt meg először, hogy jelnyelven szólalt fel az Országgyűlésben egy képviselő. 2009 szeptember végén Kósa Ádám, a Fidesz európai parlamenti képviselője a magyar jelnyelvről szóló törvény általános vitájához szólt hozzá így. 2009 október 6-án szólaltak fel először a Jobbik politikusai is a parlamentben. Morvai Krisztina és Szegedi Csanád európai parlamenti képviselőként szerzett jogot ahhoz, hogy hozzászóljon a költségvetési vitához. Beszédeik alatt az MSZP képviselői kivonultak a teremből.

A Fidesz és a KDNP politikusai éveken át ugyanezzel az eszközzel fejezték ki, hogy Gyurcsány Ferenc korábbi miniszterelnököt nemkívános személynek tartják a politikában, és semmilyen formában nem akarnak együttműködni vele. A két párt képviselői - a frakcióvezetők kivételével - Gyurcsány felszólalásaikor rendre elhagyták az üléstermet 2006 ősze, az őszödi beszéd nyilvánosságra kerülése óta. A kivonulással akkor hagytak fel, miután Bajnai Gordon kormányfőt tavaly tavasszal beiktatták.

2007. április 7-én a fotósoknak kellett elhagyniuk az üléstermet Szili Katalin akkori házelnök parancsára: a Fidesz frakcióvezetője, Navracsics Tibor ugyanis egy vírusfertőzés miatt rosszul lett az ülésen.

255 törvény, többezer interpelláció és kérdés

Az Országgyűlés 2006-os megalakulása óta összesen 255 új törvényt fogadott el, és 315-öt módosított. Emellett született 416 országgyűlési határozat és 5 politikai nyilatkozat. Ezek a számok nagyjából megegyeznek az előző négy éves ciklussal, amikor összesen 262 új törvény és 311 törvénymódosítás született, a határozatok száma pedig 488 volt. A véget érő ciklusban eddig 118 ülést és 253 ülésnapot tartottak.

2006 és 2010 között a kormánypártiak összesen 239, az ellenzékiek 970 azonnali kérdést tettek fel. A kormánypártiak 585, az ellenzéki képviselők 2926 interpellációt nyújtottak be. (Az SZDSZ tavalyelőtt kilépett a koalícióból, ettől kezdve a frakciót az ellenzékiek között tartja nyilván az országgyűlési statisztika.)

2006 óta összesen 111 olyan képviselő kezdett el dolgozni a Parlamentben, aki korábban nem volt tagja egyik Országgyűlésnek sem. Az elmúlt négy évben öt képviselő hunyt el (két-két MSZP-s és fideszes, egy KDNP-s), köztük Tasnádi Péter, Pécs polgármestere, aki daganatos betegségben halt meg 2009 januárjában. Toller László, Pécs korábbi polgármestere 2006 óta kómában fekszik, emiatt 2009-ben elveszítette választójogát és képviselői helyét. A szintán évek óta betegeskedő Horn Gyula azonban eddig nem veszítette el képviselői helyét.

Csak négyszer függesztettek fel mentelmi jogot

A négy év alatt összesen tizenhat képviselő mondott le, közülük öt szocialista, hat fideszes, négy SZDSZ-es és egy MDF-es. A fideszes Arnóth Sándor azért kényszerült lemondásra 2008 augusztusában, mert azt kiabálta a titkosszolgálatokat felügyelő államtitkárnak, Iváncsik Imrének: "Lógni fogsz!" Lengyel Zoltán - aki volt fideszes, MDF-es és független képviselő is - azért mondott le tavaly augusztusban, mert a bíróság jogerősen nyolc hónap felfüggesztett börtönre ítélte, amiért dulakodott az őt igazoltatni akaró rendőrökkel.

Az SZDSZ európai parlamenti vereségét követő széthullása miatt távozott az országgyűlésből Fodor Gábor egykori pártelnök. Boross Péter MDF-es politikus tavaly januárban azért távozott, mert - mint mondta - már nem tudta elviselni a parlamenti ülésteremben uralkodó állapotokat, a jogalkotás alacsony színvonalát és a verbális agressziót.

Az Országgyűlés 2006 óta összesen 77 képviselője mentelmi jogáról döntött, de csupán négy esetben függesztette föl a mentelmi jogot - azaz járult hozzá egy-egy képviselő elleni nyomozáshoz vagy bírósági eljáráshoz. Egyikük az említett Lengyel Zoltán volt, a többiek Gusztos Péter (SZDSZ), Császár Antal (Fidesz), valamint Lázár János, Hódmezővásárhely polgármestere, aki egy biciklist ütött el még 2005-ben. Az összes többi esetben a parlament nem adta ki képviselőit. Jogilag nem vonhatták így felelősségre például Dávid Ibolyát és Herényi Károlyt, az MDF vezetőit a megfigyelési ügyben játszott szerepükért - mindkettejüket személyes adattal visszaélés és kényszerítés miatt szerette volna eljárás alá vonni az ügyészség.