Erejét eddig meghaladó ígéreteket vállalt programjában az MSZP

2010.03.01. 11:06

Bérlakásokat építene, internethez juttatna mindenkit, bevezetné az eurót, felszámolná a roma telepeket és munkához segítené a fogyatékkal élőket választási programja szerint az MSZP. Ugyanezeket a célokat nyolc és négy éve is kitűzte maga elé a párt. Bérlakásból csak a huszada épült annak, mint amit vállaltak, az internetet népszerűsítés helyett megadóztatták volna, és az euróból sem lett semmi. Megnéztük, mire jutott eddig nagyszabású ígéreteivel az MSZP.

Kevés konkrét, sok homályos, pontosan ki nem fejtett célt fogalmaz meg az MSZP 2010-es választási programja. A programban számos olyan ígéret is szerepel, amelyeket már nyolc éve és négy éve is bedobtak a választásokon, és bár nyolc éven át szocialista kormány volt hatalmon, mégsem sikerült teljesíteniük céljaikat.

Két éve van eurónk

A 2006-os választási program első konkrét pontja az euró bevezetése volt, az MSZP azt ígérte, 2008-ig teljesíti az ország az ehhez szükséges feltételeket. A kormány 2006-ban össze is állította az ezt célzó konvergencia-programot, de 2008-ra Magyarország egyetlen kritériumot sem teljesített. Az MSZP most azt ígéri, a Bajnai-kormány gazdaságpolitikájának folytatásával 2014. január 1-től vezethetnénk be az eurót. (Az euró 2014-es bevezetését ígérte Bajnai Gordon kormányfő is évértékelő beszédében.)

15 éve nem volt ilyen kevés munka

Mint eddig minden programjában, most is munkahelyteremtést ígér az MSZP. Az elmúlt két parlamenti ciklusban a kormány ugyan több munkahelyteremtést ösztönző, segítő pályázatot is kiírt, nem sikerült javítani a munkanélküliségi mutatókon, sőt, a KSH februári adatai szerint a 2009-ben 10,1 százalékra emelkedett munkanélküliségi ráta 1995 óta a legmagasabb érték, bár ebben szerepet játszik az is, hogy 2009-ben a gazdasági válság miatt is megszűnt sok munkahely. Az ígéret az új programban több helyen is előfordul, többek között adókedvezményekkel, a kis- és középvállalkozások támogatásával, a munkahelyteremtő multinacionális cégek megtartásával és továbbiak vonzásával segítenék. Az internet és a távmunka lehetőségének megteremtésével is százezer munkahely születne az MSZP szerint, és azt írják, "vidéki munkahelyek ezreit" lehetne megteremteni a Duna-Tisza csatorna építésével is.

150 ezer helyett 10 ezer bérlakás

"Négy év alatt legalább 150-180 ezer lakás építését tervezzük, ebből legalább 25 ezer állami támogatással épülő, önkormányzati bérlakás lesz. 2006-ra bérlakáshoz juthat minden mai igénylő" - ígérte még 2002-ben a párt. Magyarországon a nyugat-európai átlagtól jócskán elmaradva, a lakásoknak mindössze nyolc-kilenc százaléka bérlakás. A 2002-es választási programban tett vállaláshoz képest 2002 és 2005 között, a kormány bevallása szerint csak 7000 bérlakás épült. 2006 elején elindították a Sikeres Magyarországért bérlakás hitelprogramot, ami önkormányzatoknak biztosított kedvezményes hitellehetőséget. A tervek szerint a 60 milliárd forint hitelkeretből 10-15 ezer bérlakás épülhetett volna fel. Az MSZP a 2006-os választási programjában is ígéretet tett a bérlakásépítés fokozására. A KHS adatai szerint 2002 és 2006 között 518, 2006 és 2008 között pedig csak 17 lakást építettek központi költségvetési szervek. Az első kormányzati ciklusban az önkormányzatok 3953, 2006 és 2008 között pedig 695 lakás építését finanszírozták.

Az MSZP most azt ígéri programjában, hogy a munkaerőhiánnyal küzdő térségekben épít bérlakásokat, valamint új programot indít a bérlakások számának, arányának növelésére is. Hogy az elmúlt nyolc évben elindított programokon túl milyen ötleteik vannak ennek teljesítésére, milyen forrásokból, hogyan képzelik ezt el, az nem derül ki a programból.

Internetadóval is próbálkoztak

Nyolc éve szerepel a párt programjában az internethasználat elterjesztésének támogatása is. 2002-ben kedvezményes számítógép-vásárlást és internet-hozzáférést ígértek, és kormányon indítottak is ilyen programokat. A 2006-os program szerint már alanyi jognak tekintik az internet-hozzáférést. Ugyankkor a második kormányzati ciklusra kifulladt a 2003-ban elindított eMagyarorszá-program, amelynek az volt a célja, hogy főleg a kevésbé ellátott területeken javítsák az internet-hozzáférést. A programban megfogalmazott elkötelezettség ellenére a kormány 2008-ban előállt az internetadó bevezetésének ötletével, amely szerint az internetszolgáltatóknak 0,8 százalékos kulturális járulékot kellett volna fizetniük. A javaslat ellen tiltakoztak a szolgáltatók, és a gazdasági tárca sem támogatta, pontosan azért, mert szerintük az ellentétes lett volna az internet-hozzáférés minél szélesebb körű elterjesztésének céljával. A javaslatból végül nem született törvény.

Magyarországon jelenleg a lakosság 52 százaléka használja rendszeresen az internetet, és 59 százalékuk próbálta ki. A szocialisták szerint ez kevés, ezt a következő ciklusban, állami szerepvállalással és európai uniós forrásokkal biztosítanák azt, hogy mindenhol kiépüljön a hálózat és mindenki rácsatlakozhasson az internetre. Azt ígérik, 2014-re "minden magyar állampolgárnak lakhelytől függetlenül, állampolgári jogon, megfizethető áron (kb. havi nettó 2500 Ft-ért) lehetővé kell tenni a gyors internetelérést". Ennyiért a legtöbb piaci szolgáltató már ma is kínál a kezdő internetezőknek előfizetéseket.

Nem lett több a jókezű szakember

A rendszerváltás óta egyre kevesebb fiatal tanul szakmát, így egy sor mesterségből évek óta hiány van, nem találnak képzett munkaerőt a vállalkozások. Az MSZP 2006-os programjában már ígéretett tett ennek a proglémának az orvoslására: új szakképzési központokat és a képzési lehetőségek növelését ígérték. A kormány ugyan átfogó programot indított, átalakították az oktatási rendszert, támogatják a gyakorlati képzést, mégsem sikerült változást elérni. A KSH adatai szerint 2005-ben 27 944-en tettek szakmai vizsgát szakiskolában, 2007-ben már csak 20 997, majd 2008-ban 22 739 szakmunkás végzett.

Az állam 2008-ig kilencmilliárd forintot költött a Szakiskolai Fejlesztési Programra, de ennek eredményeit az Állami Számvevőszék is bírálta. Nem készült hatástanulmány, vagyis nem tudni, hogy a ráfordításoknak volt-e egyáltalán értelme: javultak-e az érintett diákok esélyei, csökkent-e a lemorzsolódásuk - állapította meg a számvevőszék 2008-as jelentése. Az MSZP most azt ígéri, folytatják a szakmunkásképzés területén megkezdett alapvető változásokat. Azon kívül, hogy támaszkodni kívánnak a kialakított oktatási és ösztöndíj-rendszerre, nem fejtik ki, hogy az eddigi kudarcokkal szemben mi biztosítja majd, hogy a szakmunkás életpálya ismét vonzó legyen a fiataloknak, vagy hogy akik elkezdik a képzést, be is fejezzék.

Lassították az akadálymentesítést

Az MSZP programja a sikerek, elért eredmények között említi, hogy az országgyűlés törvényben rögzítette: 2013-ig megvalósítják a középületek akadálymentesítését. Ennek egy korábbi törvény szerint 2009 végéig kellett volna megtörténnie, de a szociális minisztérium javaslatára az Országgyűlés 2007-ben kitolta a határidőt, az önkormányzatoknak 2013-ig adtak időt az akadálymentesítésre. Sólyom László államfő visszaküldte a törvényt megfontolásra, mert úgy ítélte meg, hogy a 2013-as határidő túl távoli. Az önkormányzatoknak most 2010 végig van idejük az akadálymentesítésre, a magánkézben lévő, de közszolgáltatást is végző cégeknek pedig 2013-ig. A Sólyom által visszaküldött törvényt 317 igen, 5 nem szavazattal, tartózkodás nélkül fogadták el a képviselők, a jelen lévő szocialisták közül 172-en igennel, hárman nemmel szavaztak, azaz az MSZP-s képviselők is hozzájárultak ahhoz, hogy az akadálymentesítés lassabban záruljon le.

Nem bírtak el a cigánytelepekkel

Szintén csak általánosságban, konkrét elképzelések vagy megoldási javaslatok nélkül ígéri a program a romák integrációjának segítését, oktatási és szociális helyzetük javítását, munkahelyhez jutásuk támogatását és a telepfelszámolások folytatását. A célok a korábbi programokban is szerepeltek, és bár az elmúlt ciklusokban több mint 150 milliárd forintot költöttek erre a kormányok, a kitűzött célokat nem sikerült teljesíteni. A 769 cigánytelepből például 2009-ig mindössze 29-et számoltak fel, a programra a tervezett 15 milliárd forint helyett csak egymilliárdot költöttek. (A kormányzati romaprogramok eredményeiről bővebben ebben a cikkünkben olvashat.) Az MSZP most azt ígéri, hogy a program keretében 2014-ig 100 telepet számolnak fel.

KAPCSOLÓDÓ CIKK