Több mint tíz százalékkal növelné a foglalkoztatottságot, öt százalékkal csökkentené a járulékokat, és ökoadókból pótolná a kieső bevételt az LMP. A párt vezetői szerint képes lesz majdnem minden megyében listát állítani, a pestszentlőrinci jelöltnek már össze is gyűlt a 750 cédulája. Az LMP fórumán a hallgatóságot nem csak a zöld gazdaságélénkítés érdekelte, kíváncsiak voltak arra is, mit gondol az LMP a romakérdésről vagy a határon túli magyarokról.

"Egy bejelentéssel szeretném kezdeni. Teljesült az álmunk, jelenleg 780 kopogtatócédulám van" - kezdte mondandóját Scheiring Gábor, a Lehet Más a Politika (LMP) XVIII. kerületi (Budapest 27. választókerület) jelöltje. A bejelentést, amely azt jelenti, hogy Scheiring már biztosan rajta lesz a szavazólapon, tapssal fogadta az a mintegy 40 érdeklődő és szimpatizáns, akik kedd este összegyűltek egy pestszentlőrinci étterem tetőterében, a párt fórumán.

"A rendszerváltáskor egyikünk fejében sem az az ország szerepelt, amivé Magyarország 2010-re lett" - mondta Jávor Benedek, az LMP egyik szóvivője, aki szerint a "korrupciótól sújtott és környezetileg fenntarthatatlan" ország feletti csalódottságukban és felháborodásukban döntöttek úgy alig tízen 2007 végén, hogy pártot alapítanak. Korábban a többségük civil szervezetekben dolgozott, de rá kellett jönniük, hogy ennek megvannak a korlátai, és mivel nem találtak megfelelő pártot, úgy gondolták: "Megpróbáljuk mi magunk."

Jávor szerint a tucatnyi alapítóból álló társaság "hólabdaszerűen" kezdett növekedni, és mára több ezer aktivistájuk küzd azért, hogy el tudjanak indulni a választásokon. Szerinte a közvélemény-kutatások is azt mutatják: ha sikerül listát állítaniuk majdnem minden megyében, akkor bejutnak a parlamentbe. (Az Országos Választási Iroda adatai szerint az LMP-nek kedd este 10 jóváhagyott jelöltje volt, további 8 pedig döntésre vár, de Jávor az [origo]-nak azt mondta, biztosak benne, hogy 1-2 megye kivételével lesz területi listájuk.)

"Minimum versenysemleges"

"A zöld fordulat programja szakít a gazdasági növekedés fetisizálásával" - kezdte magyarázni az LMP terveit Scheiring. Magyarország ma szerinte az "összeszerelő ország", vagyis a külföldi tőke bevonzása a legfőbb prioritás, miközben "borzasztóan rossz" a foglalkoztatás, a munkaképes korúak csupán 56 százaléka dolgozik (a KSH adatai szerint a foglalkoztatási ráta 2009-ben 55,4 százalék volt). Azt Scheiring és Jávor is hangsúlyozta, hogy nem akarják elzavarni a multikat, de "minimum versenysemleges" helyzetet szeretnének teremteni.

Scheiring szerint az elmúlt 20 évben Magyarországon nem volt koherens fejlesztéspolitika, jól látható, hogy a külföldi tőke csak Győr és Budapest környékén telepedett meg. Jávor szerint a mindenkori magyar kormányok kifejezetten a külföldi tőkének kedvező helyzetet igyekeztek teremteni - például egyedi kedvezményeket és támogatásokat adtak -, ami nagyjából az ezredfordulóig sikeresnek is tűnt. Egyes térségek azonban végzetesen lemaradtak, a hazai kis- és középvállalkozások pedig beleszorultak a szürkegazdaságba - mondta Jávor.

Balról a második Jávor Benedek, a harmadik Scheiring Gábor

Az LMP célja, hogy hosszabb távon 68 százalékra nőjön a foglalkoztatottság - mondta Scheiring, ennek érdekében sürgősen öt százalékkal csökkenteni kellene a járulékokat. A kieső bevételt szerinte "ökológiai adóreformmal" lehetne pótolni, vagyis a környezetterhelő tevékenységekre kellene adókat kivetni (példaként a tranzitdíjat és a dugódíjat említette). A legszegényebb térségekben pedig komplex oktatási, foglalkoztatási programokat kellene beindítani.

Hőszigetelés és halastó

"Milyen zöld vállalkozásokra gondolnak? Ez így kicsit lóg a levegőben" - szegezte neki a párt képviselőinek a kérdést az egyik érdeklődő. Scheiring szerint az első az energetika területe lenne. Egyrészt a lakások energiatakarékos felújításával lehetne 25-30 százalék energiát spórolni, miközben munkát adnának az építőiparnak, másrészt decentralizált, megújuló forrásokra alapozó energiarendszert kellene kiépíteni.

Scheiring szerint hasonló kitörési pontok lehetnek a biológiai tudományok, a közösségi közlekedés fejlesztése, illetve a fenntartható mezőgazdaság. Utóbbi ráadásul munkát adhatna az alacsonyan képzett embereknek is. Példaként azt mondta: a szélsőséges időjárás miatt amúgy is az lenne az érdekünk, hogy ne levezessük, hanem megtartsuk a vizet a Kárpát-medencében, így akár haltenyésztésbe is lehetne fogni a tavakban és holtágakban. A forrásokat firtató kérdésre azt mondta: az EU-s támogatások hatékony felhasználása mellett vissza lehetne venni a nagy cégeknek nyújtott támogatásokból, illetve több százmilliárd forint folyhat be a szén-dioxid-kvóta kereskedelméből is.

Körülbelül negyvenen gyűltek össze a tetőtérben

Mi a véleménye az LMP-nek az EU Duna-stratégiájáról? - kérdezte az egyik érdeklődő, utalva arra, hogy Magyarország 2011-ben az unió soros elnöke lesz, amikor a tervek szerint nekilátna egy, az egész Duna-völgyet érintő stratégia kidolgozásának. "A Duna elsősorban egy ökoszisztéma" - mondta erre Jávor, aki szerint nem fognak olyan projekteket támogatni, amelyek tönkretennék a természetet, illetve amelyet a folyó mellett élő közösségek megkérdezése nélkül akarnak megvalósítani.

Romák és határon túliak

Egy másik kérdésre Scheiring azt mondta, pártja nem tartja fenntarthatónak a mai budapesti önkormányzati rendszert, a 24 önkormányzat szerinte a fejlődés akadály és a korrupció melegágya. Jávor szerint nem érdemes teljesen felszámolni a kerületeket, de újra kell osztani a hatásköröket. A fejlesztési kérdéseket az LMP a főváros, a városhatáron átnyúló ügyeket pedig egy agglomerációs tanács kezébe adná. Vidéken megtartanák a 3200 önkormányzatot, de egyes hivatali és intézményfenntartó feladataikat összevonnák.

Bár a cigányság problémáit az LMP nem tartja a hangsúlyos kampánytémái közt, a fórum egyik résztvevője felvetette: mi van a romakérdéssel? Scheiring azt mondta: ők "színvak" politikát szeretnének, vagyis etnikai hovatartozásra tekintet nélkül, a szegénységben élők felzárkóztatásával "húznák ki a méregfogát" ennek a - szerinte már robbanásveszélyes - problémának. Jávor szerint ugyanakkor nem megkerülhető a közbiztonság kérdése, ők többek közt támogatnák a közösségi rendőrség intézményének felállítását, mert az hatékonyabban kezelhetné a kisebb bűnügyeket.

"És mit gondol az LMP a határon túli magyarokról és a kettős állampolgárságról?" - vetett fel egy másik szimbolikus kérdést egy fiatalember. Jávor szerint a 2004-es népszavazás melléfogás volt, amelynek belpolitikai okai voltak. Azt mondta, előbb azt kellene eldönteni, mi a cél: maradjanak meg a határontúliak helyben, magyar közösségként, vagy jöjjenek Magyarországa. Ők az előbbit támogatnák állami eszközökkel és pénzzel. Ha azonban valaki úgy dönt, mégis Magyarországra költözne, annak megkönnyítenék az állampolgárság megszerzését.