"Jóval kisebb áldozattal megúszhattuk volna" - így zsugorodott össze az MSZP

Elvesztette demokratikus ösztöneit, nem tudott uralkodni a belső viszályokon és az ellenséges környezeten - az [origo]-nak nyilatkozó MSZP-s vezetők szerint ez vezetett oda, hogy 8 év alatt a szocialista párt jó 30-35 százalékot veszített támogatottságából. A párt vezetői szerint az MSZP nem tudott mit kezdeni Gyurcsánnyal és a pártban megjelent fiatalokkal sem. A kormányzati munkát agyonnyomták az MSZP-t uraló háttéralkuk, de voltak olyan pillanatok is, amikor már azt sem mérte fel pontosan, hogy milyen következményei lesznek tetteinek. Így zsugorodott össze az MSZP.

A legfrissebb közvélemény-kutatások szerint az MSZP még őrzi ugyan a második helyét a toronymagasan vezető Fidesz mögött, de a bő két hét múlva esedékes választásokon csak 20 százalék körüli eredményre számíthat. Az MSZP volt a rendszerváltás óta az egyetlen párt, amely két egymás utáni választási győzelemmel, két parlamenti cikluson át tudott kormányon maradni. A pártnak azonban jelenleg még azért is küzdenie kell, hogy a sarkában alig pár százalékos különbséggel loholó Jobbiknál több szavazatot szerezzen (az egyes közvélemény-kutató cégek a szocialisták támogatottságát 15 és 21 százalék közt mérték legutóbbi felméréseikben).

Az [origo] az elmúlt hetekben arra kereste a választ, hogy a párt meghatározó politikusai, országgyűlési képviselői és a háttérben dolgozó munkatársai szerint mitől zsugorodott össze nyolc év alatt a párt. A nyilatkozók a téma és a küszöbön álló választások miatt, egy kivétellel valamennyien nevük elhallgatását kérve beszéltek a lecsúszás okairól.

Az ígérgetés ártott, nem az őszödi beszéd

"Ha van őszödi beszéd, ha nincs, akkor is megtépázta volna az MSZP támogatottságát a 2006-os kampány hangulata, majd a megszorításokkal járó reformok közti hihetetlenül éles különbség" - jelentette ki egyik forrásunk, aki korábban a miniszterelnökhöz közeli pozíciót töltött be. Nem csak ő nem tulajdonított jelentőséget önmagában az őszödi beszédnek, ezzel a kijelentéssel gyakorlatilag minden forrásunk egyetértett.

"Ott volt a kampányban kialakított kép, azután ehhez képest az emberek vizitdíjat kaptak. Őszöd csak megtestesíti és hanganyagot ad a csalódottsághoz és a hitelességi problémához, ami így előállt" - mondta. Ráadásul, mire a végrehajtott megszorítások eredményei kezdtek volna beérni - a pártban úgy számoltak, hogy 2008-ban már számszerűsíthető eredményeket tudnak majd felmutatni -, akkor meg beütött a világgazdasági válság. "A szocialisták megtapasztalhatták, hogy ha letérnek az útról, akkor a tradicionális baloldali szavazó büntet" - jelentette ki forrásunk.

Felmerült az előre hozott választás ötlete

A párt egyik elnökségi tagja szerint olyan hibás döntések alapozták meg a párt visszaesését, amelyeket még az első Gyurcsány-kormány utolsó néhány hónapjában hoztak. "Olyan súlyos forrásokat költöttünk el már akkor - például a bébikötvényre -, ami már ott megalapozta a jövőnket" - mondta, de azt állította, hogy az MSZP vezetése nem volt tudatában annak, hogy az állami költségvetés ennyire felborulhat, és ilyen mértékben elszalad majd a hiány.

Gyurcsány leül

Javíthatatlan hibákat vétett az MSZP a 2008-as, a vizitdíjról és a kórházi napidíjról, illetve a tandíjról tartott népszavazásnál is - mondta az MSZP elnökségi tagja, aki szerint a párt ekkor játszotta el az utolsó lehetőségét arra, hogy fordítani tudjon. "Nem kellett volna úgy csinálni, mintha nem lett volna hatalmas zakó... Mondhattuk volna azt, hogy megértettük az üzenetet, és ezentúl szolidabban folytatjuk a reformokat, vagy pedig azt, hogy megértettük, de akkor is szükség van az átalakításokra. Utóbbi esetben egy előre hozott választással akkor még legitimációt is lehetett volna szerezni a folytatáshoz" - mondta a szerinte akkor lehetségesnek tűnő forgatókönyvekről.

"Mindig kiálltak, hogy megvan a csodafegyver"

Végül azonban a lehető legrosszabb verzió valósult meg. "A konfliktust élező retorika volt a válasz", az emberek felé azt mutatta a Gyurcsány-kormány, hogy "majd mi megmutatjuk, ha nem akarjátok, akkor is megcsináljuk" - mondta a párt elnökségi tagja. Az MSZP elnökségének egy másik tagja szintén megerősítette, hogy 2008-ban a "lehető legszűkebb körben" felmerült az előre hozott választás ötlete, de nem kapott elég támogatást. Mindketten azt állították, hogy pártolták volna az ötletet, de a többség hallani sem akart arról, hogy kockáztassanak.

A politikai nehézségekre adott válaszként "beindult az ötletdömping", a kormányfő állandóan újabb és újabb javaslattervekkel állt elő az elnökség egyik tagja szerint, ami szintén rontotta a kormány pozícióit. "Volt Gyurcsánynak annyi pontja, hogy csak na, mindig kiálltak, hogy megvan a csodafegyver, de ez persze mindig illúzió maradt" - tette hozzá. Gyurcsány a 82 oldalas Új Magyarország tervvel vágott neki a kormányzásnak 2006-ban, ugyanebben az évben egy adóemeléseket tartalmazó programot is bejelentett a korábbi adócsökkentési program helyett. Volt tisztasági csomagja, a kormány által korábban kezdett átalakításokat felülíró, bársonyos reformok 2008 márciusában, majd a Megegyezés című gazdaságfellendítést célzó terv 2008 nyarán.

Eltűrték, de fúrták Gyurcsányt

Tovább rontottak a helyzeten a Gyurcsány Ferenc személye miatt a pártban kialakult belső feszültségek. "Az MSZP elitje valójában soha nem fogadta el tartós állapotnak Gyurcsányt, annak a fajta felelősségelvű szociáldemokráciának, amit ő képvisel, eleve nincs túl sok híve az első vonalban" - mondta a kormányfő környezetében dolgozó forrásunk. "Nem is kellett kifejezetten fúrni, elég volt, hogy nem csinálták, amit a posztjuk szerint kellett volna" - mondta.

Egy szocialista képviselő - aki a 2010-es választáson már nem indul - kérdésünkre még nyíltabban beszélt a párt felsővezetése és Gyurcsány közti szembenállásról, ami szerinte is jelentős mértékben hozzájárult az MSZP gyengüléséhez. "Sokáig nem jöttek új, karizmatikus vezetők, mindig ugyanazok forogtak körbe. Gyurcsány végre karizmatikus személyiség volt, és volt víziója a baloldalról és Magyarországról. Ugyanakkor sokan jöttmentként kezelték, volt egy olyan érzés vele kapcsolatban, hogy 'ő vagyont gyűjtött, míg mi itt küzdöttünk'" - írta le a belső viszonyrendszert a képviselő, aki szerint "igazán soha nem fogadták be" a korábbi kormányfőt a pártban.

Kivonták a kontroll alól Gyurcsányt

A kormányfő környezetéhez tartozó forrásunk szerint az is erősítette a Gyurcsány személye körüli konfliktusokat, hogy a párton belül, az elmúlt években hatalmi átrendeződés zajlott, ami kifelé nem volt látványos. 2002-höz képest például a megyék felében, 2006-hoz képest pedig egyharmadában kicserélődött a megyei elnök. A pártvezetés régóta politizáló tagjai egyszerre élték meg, hogy "Gyurcsány ott ül felette, jönnek az új emberek, a párton belüli befolyása csökken, a bázis meg elpártol" - mondta a kormányfő környezetéhez tartozó forrásunk.

Nem csak a párt nem találta a hangot Gyurcsánnyal, de a korábbi kormányfő is elzárkózó volt - állította az MSZP egyik elnökségi tagja. Közvetlen munkatársai "körbezártak körülötte, így egy idő után kivonták a kontroll alól, amit az MSZP vezetése jelenthetett volna. Így viszont attól a bázistól is messzebb került, akik a párton belül támogatták, és a miniszterelnökséghez segítették" - mondta. (Gyurcsány Ferenc mellett egy szűk, pár főből álló tanácsadói stáb, illetve a kabinetfőnökévé kinevezett Ficsor Ádám és Molnár Csaba, későbbi kancelláriaminiszter dolgozott.)

Az MSZP-frakció utolsó fotója a mostani ciklusban

Mindenki megkötötte a maga kompromisszumát

"Jóval kisebb áldozattal megúszhattuk volna, mint ahol most tartunk" - mondta az [origo]-nak a párt elnökségének egyik tagja. Mégsem állt ki senki, mert mint fogalmazott, "mindenki megkötötte a maga kompromisszumát, ha megkapta a kívánt pozíciót".

"Nagyon máshogy működik már ez a párt" - mondta az elnökségi tag, aki ezt a folyamatot hagyóizmusnak titulálta, bár hozzátette, igazságtalan ezt Hagyó Miklósról elnevezni, mert "nem csak ő csinálta". Hagyó Miklós országgyűlési képviselő, főpolgármester-helyettes valamennyi forrásunk szerint kiterjedt kapcsolati hálót épített ki, majd ennek köszönhetően nagy befolyást szerzett először a fővárosban, majd a párt országos szervezeteiben is, míg a BKV-ügy miatt idén februárban kénytelen volt feladni listás helyét, jelöltségét és végül párttagságát is felfüggesztette.

Már nem demokratikusan működik az MSZP

Az elnökségi tag szerint ennek a folyamatnak a lényege, hogy "már szó sincs a korábbi demokratikus működésről", és többé nem az számít, ki mekkora tagságra támaszkodhat a pártban. "Ma hatalomtechnokraták vannak, akik a saját klientúrájukat próbálják folyamatosan úgy alakítani, hogy a fontos posztokon mindig nekik legyen eggyel több emberük" - mondta. Ezt szerinte Hagyó Miklós játszotta a legdurvábban, ezért szorult háttérbe megerősödésével párhuzamosan annyi, korábban fontos szerepet játszó, tapasztalt politikus.

Ugyanezt a folyamatot írta le más szavakkal egy szocialista képviselő, aki az első Gyurcsány-kormány idején kormányzati tisztséget is vállalt: "nem alakult ki a pártban egy jó, új generáció, akik felbukkantak, azoknak nincs se valós bázisuk, se társadalmi gyakorlatuk". "Megfelelő bázis nélkül pedig ők csak úgy tudnak túlélni, ha a saját embereiket rakják mindenhová. Így a személyi harcokkal vannak elfoglalva, már nem értékek, ideológiák mentén vannak különbségek a belső csoportok között" - mondta.

A MSZP-n belüli hatalmi harcok megterhelték a kormányt is. "A normális, szakmai elvek alapján működő államigazgatást telerakták a kapcsolatrendszereiknek megfelelően, a kettő így összekeveredett, így létrejött egy informális hatalmi szervezet" - a korábban kormányzati posztot betöltő képviselő szerint a szakmaiság elgáncsolása tett be az MSZP-nek. "Ahogy benyomult a politika - nemcsak országos, önkormányzati szinten is ez ment -, úgy gyűrte maga alá a szakmaiságot. A botrányok így be voltak kódolva" - mondta. "Mélységesen elkeserít, hogy milyen lehetőségeket hagytunk ki az elmúlt években" - tette hozzá.

"Nem hagyták dolgozni a kormányt"

Az [origo]-nak nyilatkozó szocialista képviselők közül kevesen hibáztatták a hanyatlásért az SZDSZ-szel való együttműködést, de abban mindenki egyetértett, hogy a két párt közti feszültségek sem segítettek. "Nehéz volt velük" - fogalmazott egyikük. "Csak velük együtt volt 50 százaléknál több szavazatunk, és ezt ki is használták. Egyenrangúak akartak lenni, és ki voltunk nekik szolgáltatva" - tette hozzá. "Elkoptatta egymást a két párt, racionálisnak tűnt, ha szétválnak, legalább nem családon belül megy a veszekedés, mert az a legidétlenebb" - mondta a Gyurcsány környezetéhez tartozó forrásunk, aki szerint azonban ez a húzás sem vált be, de hozzájárult a baloldalon végbement "óriási önbizalomvesztéshez".

Horn Gábor, Kóka János és Gyurcsány Ferenc a parlamentben

Az MSZP zsugorodásának okai között többen megemlítették a Fidesz politikáját is. "A Fidesz 2002-ben biztosra vette a választási győzelmet, és amikor vesztettek, szinte tomboló gyűlölettel reagáltak" - mondta az egyik szocialista képviselő, aki szerint a Fidesz még a jó javaslataikat is elgáncsolta. "Bíráljanak, mert ez a dolguk, de nem kellett volna szisztematikusan gátolni mindent, amit értek" - tette hozzá. Szerinte "nem hagyták dolgozni a kormányt".

Az MSZP egyik elnökségi tagja szerint - aki az elmúlt nyolc évben szintén több különböző pozíciót töltött be a szocialista kormányokban - "sem nem drámai, sem nem feloldhatatlan" az MSZP helyzete. Szerinte az MSZP mindössze abban hibázott, hogy "a helyes irányhoz nem tudta jól integrálni az erőit". "Az MSZP-nek olyan választási eredményt kell elérnie, hogy továbbra is váltópárt maradjon" - mondta, majd hozzátette: "mert az nem kérdés, hogy baloldali szavazók mindig lesznek".