Saját cégeikkel megengedők az adóelkerülés ellen harcot hirdető jobbikos vezetők

2010.03.30. 12:37

Miközben kiemelten foglalkozik a Jobbik programja a gazdasági visszaélések és az adókerülés elleni harccal, a párt vezetői több olyan cégben is érdekeltek, amelyek kisebb-nagyobb mértékben megsértik az adó- és számviteli szabályokat. Adóhátralék miatt folyik eljárás Novák Előd alelnök és Schön Péter gazdasági igazgató cége ellen, de Novák szerint ez magánügy, amiről nem szívesen beszél. Novák cégénél egyéb furcsaságokat is találtak az APEH ellenőrei, például olyan címre volt bejegyezve, ahol a lakók nem is hallottak a cégről.

"A gazdasági visszaéléseket a közbizalom helyreállítása (...) érdekében szigorúan büntetjük" - áll a Jobbik választási programjában, amely nagy súlyt fektet többek között a gyanús körülmények között csődbe menő cégek vezetőinek elszámoltatására, szigort ígér az "adókerülő" multik ellen, és javasolja az off-shore cégek adatainak nyilvánossá tételét. A Jobbik felveti a politikai pártok gazdálkodásának megtisztítását is, "a politikai korrupció ellen" a Jobbik új pártfinanszírozási szabályokat akar, amelyek összhangban vannak a számviteli szabályokkal. A Jobbik vezetőinek érdekeltségébe tartozó cégek adatai alapján azonban az átláthatóság és a tisztaság követelményét több saját cégüknél sem tudják maradéktalanul tartani.

Hiányzó beszámolók, adóhátralék miatt indított végrehajtás és egy jogszabálysértést kimondó bírósági végzés - ilyen problémákkal küszködik több olyan médiacég, amelyek tulajdonosai ma is vezető jobbikos politikusok az Opten céginformációs rendszer adatai szerint. Az Opten adatbázisa szerint számos jobbikos elnökségi tag érdekelt valamilyen médiacégben, adataik szerint azonban több cég nem tett eleget a rájuk vonatkozó előírásoknak az elmúlt években.

Sokan próbálkoznak a médiában

Médiacégben tulajdonos többek között Vona Gábor pártelnök, Szegedi Csanád és Novák Előd alelnök, valamint Szabó Gábor pártigazgató és Schön Péter, a párt gazdasági igazgatója is. Vona és Szegedi 2009 óta a Barikád című hetilapot kiadó Magyar Hírek Kft. kizárólagos tulajdonosa, Szegedi Csanád emellett Borsod megyében a Bors Vezér Művelődési és Hagyományőrző Egyesület képviselőjeként egy havilap, a Bors vezér népe kiadásáért is felel. Novák Előd, Szabó Gábor és Schön Péter egy közös cégben, a Magyarok Lapja Kft.-ben adta ki a már megszűnt Magyar Mérce című havilapot, Novák Előd pedig emellett jelenleg is a reklámszervezéssel foglalkozó Hun Média Kft. résztulajdonosa és ügyvezetője.

Zsiga-Kárpát Dániel, a párt EU-kabinetjének elnöke a Kárpátia című havilap egyik tulajdonosa, Silhavy Máté médiapolitikai kabinetvezető pedig egy médiareklámcég résztulajdonosa. Egy korábbi nyilatkozatában Pősze Lajos, a párt szakpolitikai igazgatója is "gyakorló médiatulajdonosnak" vallotta magát, állítása szerint korábban szerkesztőbizottsági elnök volt a Magyarok Világlapja és az Erdélyi Magyarság című folyóiratokban, tulajdonosa volt a Magyar Konyha magazint kiadó Étek Press Kft.-nek, és egy napilap alakításában is részt vett.

Elmaradó beszámolók

A számviteli törvény szerint minden cégnek évente beszámolót kell készítenie, amelyet a cégbíróságon vagy az Igazságügyi és Rendészeti Minisztériumban (IRM) kell leadni. Ebből a beszámolóból kell kiderülnie, hogy a cég mekkora nettó árbevételt ért el, mekkora költségei voltak, és a költségek levonása után mekkora nyereséget könyvelt el, az után mennyi adót fizetett. Bár az [origo] által megtekintett cégbírósági adatok szerint a Jobbik vezetőinek érdekeltségébe tartozó cégek többsége eleget tesz számviteli és adójogi kötelezettségeinek, a minisztérium és a cégbíróság adatbázisai szerint 2007-ben és 2008-ban sem a Novák Előd alelnök által vezetett Hun Média Kft., sem a Schön Péter által irányított Magyarok Lapja Kft. nem teljesítette maradéktalanul kötelezettségeit, és az adatbázisok szerint 2006 óta nincs érvényes beszámolója a Zsiga-Kárpát Dániel résztulajdonában álló Kárpátia Műhely Bt.-nek sem. (Vona Gábor és Szegedi Csanád közös cégének eddig nem kellett beszámolót leadnia, mert csak 2009-ben alapították a cégüket.)

Az [origo]-nak hétfőn Schön Péter és Zsiga-Kárpát Dániel is azt állította, hogy tudomásuk szerint minden szükséges igazolást leadtak. Zsiga-Kárpát szerint nem csak hogy leadták az összes beszámolójukat, de több adót és járulékot fizettek be, mint amennyi kellett volna, és az elektronikus rendszer sem jelezte a hiányokat. Schön Péter azt ígérte, utánanéz cége dokumentumainak, majd kedden arról tájékoztatta az [origo]-t, hogy hogy a cég módosított beszámolóinak leadása folyamatban van. Schön azt mondta, hogy könyvelőváltás volt a cégnél, de neki a korábbi könyvelő azt mondta, mindent leadott. Azóta viszont néhány tételben módosítani kellett a beszámolót, így most visszamenőleg új beszámolót adnak le 2007-re és 2008-ra is.

Novák Előd elismerte, hogy a részben az ő tulajdonában álló Hun Média Kft. elmulasztotta a beszámolókat, de arra hivatkozott, hogy nem volt pénzük könyvelőre, és ideje sem volt ezzel foglalkozni. "Elmaradásokba kerültünk valóban, de ezek magánügyek, amikről nem akarok többet mondani" - közölte.

Az elmaradó beszámolók miatt a cégek ellen nem feltétlenül indul eljárás, hiszen azt nem is biztos, hogy bárki észreveszi - mondták az [origo]-nak a Fővárosi Cégbíróságon és az IRM cégadatokkal foglalkozó ügyfélszolgálatán is. E szerint a jelenlegi rendszerben sokan éveken át elmulaszthatják a beszámolók leadását, és csak akkor indul eljárás ellenük, ha valakinek feltűnik a hiány. Az is előfordulhat, hogy a cég valóban leadta a beszámolóját, de az hibás vagy hiányos volt, ezért a rendszer nem fogadta el, a cég viszont nem vette észre az elutasítást - mondta az IRM céginformációs szolgálatának egyik munkatársa. Komoly büntetés azonban a nehézkes bírósági ügyintézés miatt nem fenyegeti a cégeket, a cégbíróságon sokszor évekkel később leadott beszámolókat is elfogadnak.

"Természetesen senkinek nem szabad elmulasztania a beszámolók leadását, a törvényt mindenkinek be kell tartania" - mondta az [origo]-nak Staudt Gábor, a Jobbik jogi kabinetjének vezetője, a párt programjában a cégekről szóló rész egyik kidolgozója. Staudt szerint nem mindegy, hogy mért maradnak el a beszámolók, különbséget kell tenni egy csődbe ment kisvállalkozás és egy milliárdokat eltüntető multi között. Hozzátette ugyanakkor, hogy bár a Jobbik változtatna a szabályokon, és a kis cégekre vonatkozó adminisztrációt egyszerűsítené, egyelőre minden esetben "jár a szankció", és nem normális, ha valakinél nincsenek meg a beszámolók.

APEH-eljárások és bírósági végzések

Több, a Jobbik vezetői által jegyzett cég nem csupán beszámolók leadását mulasztotta el, a cégbírósági adatok szerint mind a Hun Média Kft., mind a Magyarok Lapja Kft. ellen APEH-eljárás indult adóhátralék miatt, bár a Jobbik programjában azt ígéri, hogy "a gazdasági társaságok tartozások nélküli kiegyenlítése nélküli megszűnése (...) ellen ható jogszabályokat" hoz majd. A Magyarok Lapja Kft. ellen a cégadatok szerint 2009 márciusában indult APEH-végrehajtás, Schön Péter szerint azonban már sikerült megállapodniuk a tartozás "átütemezéséről". Schön közölte: szeretnék megszüntetni a céget, amely 2007 óta nem végez valós tevékenységet: akkor szűnt meg ugyanis az általuk kiadott, a Jobbikot támogató Magyar Mérce című havilap.

A Hun Média Kft. ellen a cégbírósági adatok szerint 2007 szeptemberében indult APEH-végrehajtás. Bár az APEH nem közöl információkat folyamatban lévő eljárásokról harmadik féllel, az [origo] információi szerint a végrehajtás azért indult, mert a cég folyószámláján adótartozást találtak. Az APEH adótitokra hivatkozva nem árulta el, hogy pontosan mennyi hátraléka van a Hun Médiának, Novák Előd ügyvezető pedig közölte: nem akar beszélni arról, hogy van-e tartozása, mert azt magánügynek tekinti.

A nyilvános cégbírósági adatok szerint azonban más sem stimmelt a kft.-vel, többek között olyan címre volt bejelentve, ahol nem lehetett elérni a cég képviselőit. Az APEH helyszíni ellenőreinek jegyzőkönyve szerint a cég székhelyén a lakók sose hallottak a kft.-ről, és annak névtáblája sem szerepelt a megadott címen. Mivel az APEH és a cégbíróság felszólításai rendre bontatlanul érkeztek vissza, előbb felfüggesztették, majd törölték a cég adószámát, és törvényességi felügyeleti eljárást is indítottak ellene. Ez egy 2008-as bírósági végzés szerint akár 10 millió forintos büntetést is maga után vonhat, mivel a cég "nem tartotta be a működésére vonatkozó jogszabályi rendelkezéseket" - a papírok szerint ugyanakkor az ügy 2007 óta folyamatban van, és végső döntés még mindig nem született.

A Hun Média Kft. egyik tulajdonosa az az M. Balázs, aki ellen jelenleg is per folyik, mert azzal gyanúsítják, hogy Kuruc.info szélsőséges hírportál főszerkesztője volt, és bírákat és ügyészeket rágalmazó cikket tett közzé. Az ügyről a Népszava korábban azt írta, hogy a nyomozás során a Hun Média Kft. számítógépeit is lefoglalták, mivel a vád szerint a cég a Kuruc.info hirdetésszervezőjeként működött. Novák Előd az [origo] kérdésére ezt tagadta, szerinte a 3 millió forintos alaptőkével rendelkező cégnek "lényegében sose volt forgalma, nem foglalkozott soha semmivel, csupán elvetélt kísérlet volt hirdetésszervezésre".

Novák magánügynek nevezte azt a kérdést is, hogy miért volt a cég olyan helyre bejelentve, ahol képviselőit nem lehetett elérni. "Megvolt az oka" - mondta, majd hozzátette: a céget szeretné felszámolni, az már folyamatban van. Staudt Gábor, a Jobbik jogi kabinetvezetője, a párt etikai bizottságának elnöke az ilyen esetekről azt mondta az [origo]-nak, hogy a hamis székhelyre bejelentett cégek esete is olyan helyzet, amit "mindenképpen rendezni kell".

KAPCSOLÓDÓ CIKKEK