Vastagon szedve szerepelnek Bajnai Gordon állításai, majd alatta kifejtjük az ezekkel kapcsolatos részleteket.
2008-ról 2010-re Magyarország ma Európa egyik legbiztonságosabb költségvetésével rendelkezik - Változó a megítélése
Az Állami Számvevőszék (ÁSZ) a 2010-es költségvetés vagyoni és pénzügyi helyzetéről kiadott jelentése szerint az adókból, illetékekből, valamint az állami vagyon értékesítéséből származó bevételeinek teljesülését általában közepes, egyes esetekben azonban magas kockázatúnak ítéli meg. A kiadásokat illetően az ÁSZ azonban úgy látta: bár itt is vannak kockázatok, fegyelmezett, szigorú gazdálkodással a törvényben maghatározott szint körül tarthatók.
A Nemzetközi Valutaalap (IMF) márciusi elemzése szerint Magyarország pénzügyi helyzete javult, azonban kockázatokat lát a 2010-es hiánycél teljesítését illetően. A dokumentum szerint a befektetői bizalom visszatérőben van és a gazdaság a felépülés útjára lépett, de a költségvetési politika további szigorítására van szükség.
A Költségvetési Tanács márciusi jelentése szerint változatlan szabályozás esetén a következő években az államháztartás hiánya nagyobb lenne, mint amit a reáladósság-szabály megkíván, vagyis ennek betartásához kiigazító költségvetési intézkedésekre van szükség. Az Európai Bizottság szerint sikerült stabilizálni az államháztartás mérlegét Magyarországon 2009-ben. A testület szerint a magyar GDP-hez mért államháztartás hiánya 2011-re az euróbevezetéshez szükséges 3 százalékos küszöbérték alá kerülhet, 2,8 százalék körül lehet.
Magyarország úgy járhatott volna, mint az uzsorakamat felvevője, hogy a kamatokat már csak újabb hitelből tudja rendezni - igaz
Bajnai valószínűleg arra utalt, hogy a gazdasági válság miatt 2008 őszén nehézzé és drágává vált Magyarország finanszírozása. Az a veszély fenyegetett, hogy az ország adósságspirálba kerül, vagyis a kamatterhek olyan nagyara nőnek, hogy azt már nem lehet megszorításokkal kigazdálkodni. 2008. szeptember 15. (a Lehman Brothers csődje) után a külföldi befektetők mintegy ezermilliárd forint értékű államkötvényt adtak el, október 22-én pedig az Államadósság-kezelő Központ (ÁKK) sikertelenül kínált fel aukcióra 40 milliárd forint hároméves kötvényt, csak 16,9 milliárdra érkezett ajánlat. Mivel időközben Magyarország megkapta az IMF-hitelt, az ÁKK felfüggesztette a kötvénykibocsátást. A befektetők annak ellenére elfordultak a magyar állampapíroktól, hogy a Magyar Nemzeti Bank 2008. október 22-én hirtelen 3 százalékponttal, 11,5 százalékra emelte az alapkamatot. Ezzel párhuzamosan nőttek a diszkont kincstárjegyek (ezek kibocsátása folytatódott) hozamai is: 9 százalékról 13,3-ig ment fel az éves hozam. A kamat csak 2009 júliusában tért vissza a korábbi, 8,5 százalékos szintre (azóta 5,5 százalékra csökkent).
Megőriztek több mint 100 ezer munkahelyet - Nehezen bizonyítható
"Több mint 100 ezer munkahelyet sikerült megtartanunk" - jelentette ki Bajnai, a számok mögé nézve azonban nem ennyire egyértelmű a helyzet. A munkahelymegőrző program része volt például az, hogy ha egy cég csoportos leépítésre készült, és ezt már be is jelentette, akkor a kormánytól pénzt kapott azért, hogy ezt ne tegye - magyarázta az [origo]-nak még Bajnai februári évértékelője után Cseres-Gergely Zsombor, a Magyar Tudományos Akadémia Közgazdaságtudományi Intézetének munkatársa. Kérdésünkre elmondta, hogy nagyjából akkora létszámot érintettek ezek a támogatások, amekkoráról Bajnai beszélt. A munkaerőpiaccal foglalkozó kutató azonban hozzátette, hogy "nem tudjuk, mi lett volna, ha...". Vagyis nem lehet tudni, hogy a támogatott cégek nem maradtak volna-e talpon állami segítség nélkül is, és Cseres-Gergely szerint egyelőre nem is tudni olyan kutatásról, amely azt vizsgálná, hogy valóban megtartottak-e munkahelyeket ezek a programok. Megjegyezte ugyanakkor, hogy a támogatások odaítélésekor azért próbálták kiszűrni azokat a cégeket, amelyek jól állnak.
Biztosítjuk a közszolgálati médiumok fenntartható működését - Kétséges
A kormány a 2010-es költségvetésben mintegy hétmilliárd forinttal kevesebbet szánt az MTV támogatására. A tavaly még megadott 9,4 milliárd forint költségvetési támogatást - amelyet a sugárzás költségein és a Tv2 koncessziós díján és az üzembentartási díj pótlására járó összegen felül kapott meg a köztévé - 2,3 milliárd forintra csökkentették, de Jánosi György szocialista képviselő javaslatára azt is elvették az MTV-től, és átadták a DunaTV-nek. Ezzel Medveczky Balázs ügyvezető alelnök szerint kezelhetetlen helyzetbe sodorták az MTV-t (a szocialisták és az MTV közt dúló "furcsa háborúról" korábbi cikkünkben olvashat).
1400 milliárdos tőkeprogramból 670 milliárd került folyósításra, 48 ezer vállalkozásnak Magyarországon - Kétséges
A Bajnai által emlegetett 1400 milliárd úgy jön ki, hogy a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség (NFÜ) tavaly márciusban összeadott gyakorlatilag minden, a vállalkozások számára elérhető forrást: benne vannak az Új Magyarország Fejlesztési (ÚMFT) terv forrásai (11 különböző jogcímen), a különböző hitelgaranciák, a Magyar Fejlesztési Bank hitelei, a Széchenyi-kártya kamattámogatása és még a japán-magyar kockázatitőke-alap is. Olyan, naprakész stratégia azonban nem érhető el, amely megmutatná, hogy ezekből hány vállalkozás kapott és mekkora összeget. Az NFÜ honlapján például szerepel, hogy a Gazdasági Operatív Programból eddig 5257 pályázónak 139,8 milliárdot fizettek ki, de azt nem lehet tudni, hogy mennyi esik az elmúlt egy évre.
Betiltottuk a Rudolf Hess-menetet - Részben igaz
Tavaly augusztusban a rendőrség összesen tíz beadványt utasított el, amelyekben a "Béke mártírja emlékmenet" nevű demonstráció megtartását próbálta bejelenteni Rudolf Hess náci vezér halálának évfordulójára egy neonáci csoport. A budapesti rendőrfőkapitány "a gyülekezési jogról szóló törvényben kapott felhatalmazás alapján" tiltotta meg a rendezvényt, vagyis hivatalosan nem mondták ki, hogy azt azért nem lehet megtartani, mert egy náci háborús bűnösre emlékezne.
Egy másik rendezvényt ugyanakkor megtarthattak: a Tomcat néven ismertté vált Polgár Tamás sikeresen jelentett be egy Hess-megemlékezést, arra hivatkozva, hogy a Nobel-díjas svájci filozófus, Walter Rudolf Hessre akarnak megemlékezni. A rendezvényen - amelyen Polgár szivecskés zászlókat tűzött ki, a hungarista Domokos Endre pedig felolvasta a filozófus életrajzát - körülbelül húszan jelentek meg a Városligetben (az eseményről itt olvashat).
Vállalkozások megsegítésén túl uniós források meggyorsítását is bevetették - Igaz
A Pénzügyminisztérium 2009-es összesítése szerint a magyar költségvetésben megjelenő uniós források 2004 és 2009 között több mint nyolcszorosukra nőttek: a csatlakozás évében 91,9, míg 2009-ben 778,9 milliárd forint uniós forrással számolhat a magyar költségvetés. Jelentős, több mint kétszeres növekedés figyelhető meg a költségvetésben megjelenő uniós források tekintetében 2008-ról 2009-re: 379,2 milliárd forintról 778,9 milliárd forintra nőttek a költségvetés uniós forrásai.
A halálos közlekedési balesetek száma 1967-es szintre esett vissza - Igaz
Bár a KSH adatai csak 1989-től állnak rendelkezésre, Holló Péter, a Közlekedéstudományi Intézet professzorának tanulmányából kiderül, hogy 1967-ben 941 ember halt meg közlekedési balesetben. 2007-ben ennél még több, 1106, 2008-ban viszont már kevesebb, 890 ember vesztette életét az utakon. A helyzet 2009-ben tovább javult, a KSH szerint 752 ember halt meg közlekedési balesetben.
15 ezer új óvodai, bölcsődei hely kialakítását indították el - Nem egyértelmű
A következő egy-másfél évben összesen mintegy tízezer új óvodai és bölcsődei férőhelyet alakítanak ki - mondta Török Zsolt, az MSZP országgyűlési képviselője 2010 januárjában. A Szociális és Munkaügyi Minisztérium 2010 januári közleménye szerint 2007-től kezdődően több mint 21 milliárd forint uniós forrás áll rendelkezésre napközbeni ellátások, elsősorban a bölcsődei ellátások fejlesztésére. Az uniós források igénybevételével a már megkezdett és a most kiírandó pályázatok révén 2013-ig mintegy 7800 bölcsődei férőhely létrehozása várható. Az óvodákban a KSH adatai szerint a 2008-2009-es tanévben több a férőhely, mint amennyien járnak: a tanévben a 354 267 óvodai férőhelyen 325 677 gyermeket helyeztek el. Az előző tanévhez képest majdnem 5 ezerrel több óvodai férőhely létesült.
A Fidesz korábbi bejelentése szerint csütörtökön délután 4 órakor kezdi ismertetni a következő kormány névsorát Orbán Viktor, a Fidesz elnöke, leendő miniszterelnök. Az erről szóló sajtótájékoztatóra két olyan politikust, Navracsics Tibort és Varga Mihályt visz magával, akik az eddig kiszivárgott hírek szerint bizalmi posztokat kaphatnak az új kormányban. Orbán az [origo]-nak csütörtökön azt mondta: a bejelentésnek meg kell adni a formáját, mert a kormány nem egy focicsapat. Orbán szerint a teljes névsort hétfőn jelenti be.
"Sokat lehet tanulni a Jobbiktól" - mondta az [origo]-nak Vágó Gábor, az LMP választmányi tagja, aki a párt legfiatalabb képviselője lehet. Vágót és Dúró Dórát, a Jobbik szóvivőjét arra kértük, hogy értékeljék együtt a választások első fordulójának eredményeit. Rasszista-e a Jobbik, ördögbotoznak-e az LMP-sek? Fiatal képviselőjelöltek az Ígéretek földjén.
Csütörtökön mutatják be Burger Barna Egy kampány krónikája - Orbán Viktor 2010 című fotóalbumát. Burger március 15. és április 25. között mindenhová elkísérte a Fidesz elnökét, gyakran családi körben vagy a Fidesz legfelsőbb vezetőinek zárt tanácskozásain is fényképezhetett. Fotóinak képi világa és mondanivalója követi azt a trendet, amely megjelenik a Fehér Ház fotósainak Barack Obamáról készített fényképein is. Nézze meg, miben hasonlít Orbán Obamára!
Csupán a megkérdezettek 29 százaléka tudta pontosan, mely pártok jelöltjei indulnak az ő választókerületében a második fordulóban, ugyanakkor több mint háromnegyedük mondta, hogy biztosan elmegy szavazni - derül ki a Medián két forduló között végzett közvélemény-kutatásából, melyet a pénteki Népszabadság ismertet. Azokban a válaszókerületekben, ahol az MSZP, az LMP és a Fidesz jelöltjei küzdenek meg egymással, a felmérés szerint a Fidesz támogatottsága nagyobb, mint két riválisáé együttvéve.