Igazat mondott-e Bajnai Gordon összegző beszédében?

2010.04.01. 13:11

Kevesebb a halálos közlekedési baleset? Biztosítják a közszolgálati médiumok fenntartható működését? Meggyorsultak az uniós források? Az [origo] utánanézett, hogy megfelelnek-e a valóságnak Bajnai Gordon nemzetközi sajtótájékoztatóján elmondott beszédének tényszerű elemei.

Vastagon szedve szerepelnek Bajnai Gordon állításai, majd alatta kifejtjük az ezekkel kapcsolatos részleteket.

2008-ról 2010-re Magyarország ma Európa egyik legbiztonságosabb költségvetésével rendelkezik - Változó a megítélése

Az Állami Számvevőszék (ÁSZ) a 2010-es költségvetés vagyoni és pénzügyi helyzetéről kiadott jelentése szerint az adókból, illetékekből, valamint az állami vagyon értékesítéséből származó bevételeinek teljesülését általában közepes, egyes esetekben azonban magas kockázatúnak ítéli meg. A kiadásokat illetően az ÁSZ azonban úgy látta: bár itt is vannak kockázatok, fegyelmezett, szigorú gazdálkodással a törvényben maghatározott szint körül tarthatók.

A Nemzetközi Valutaalap (IMF) márciusi elemzése szerint Magyarország pénzügyi helyzete javult, azonban kockázatokat lát a 2010-es hiánycél teljesítését illetően. A dokumentum szerint a befektetői bizalom visszatérőben van és a gazdaság a felépülés útjára lépett, de a költségvetési politika további szigorítására van szükség.

A Költségvetési Tanács márciusi jelentése szerint változatlan szabályozás esetén a következő években az államháztartás hiánya nagyobb lenne, mint amit a reáladósság-szabály megkíván, vagyis ennek betartásához kiigazító költségvetési intézkedésekre van szükség. Az Európai Bizottság szerint sikerült stabilizálni az államháztartás mérlegét Magyarországon 2009-ben. A testület szerint a magyar GDP-hez mért államháztartás hiánya 2011-re az euróbevezetéshez szükséges 3 százalékos küszöbérték alá kerülhet, 2,8 százalék körül lehet.

Magyarország úgy járhatott volna, mint az uzsorakamat felvevője, hogy a kamatokat már csak újabb hitelből tudja rendezni - igaz

Bajnai valószínűleg arra utalt, hogy a gazdasági válság miatt 2008 őszén nehézzé és drágává vált Magyarország finanszírozása. Az a veszély fenyegetett, hogy az ország adósságspirálba kerül, vagyis a kamatterhek olyan nagyara nőnek, hogy azt már nem lehet megszorításokkal kigazdálkodni. 2008. szeptember 15. (a Lehman Brothers csődje) után a külföldi befektetők mintegy ezermilliárd forint értékű államkötvényt adtak el, október 22-én pedig az Államadósság-kezelő Központ (ÁKK) sikertelenül kínált fel aukcióra 40 milliárd forint hároméves kötvényt, csak 16,9 milliárdra érkezett ajánlat. Mivel időközben Magyarország megkapta az IMF-hitelt, az ÁKK felfüggesztette a kötvénykibocsátást. A befektetők annak ellenére elfordultak a magyar állampapíroktól, hogy a Magyar Nemzeti Bank 2008. október 22-én hirtelen 3 százalékponttal, 11,5 százalékra emelte az alapkamatot. Ezzel párhuzamosan nőttek a diszkont kincstárjegyek (ezek kibocsátása folytatódott) hozamai is: 9 százalékról 13,3-ig ment fel az éves hozam. A kamat csak 2009 júliusában tért vissza a korábbi, 8,5 százalékos szintre (azóta 5,5 százalékra csökkent).

Megőriztek több mint 100 ezer munkahelyet - Nehezen bizonyítható

"Több mint 100 ezer munkahelyet sikerült megtartanunk" - jelentette ki Bajnai, a számok mögé nézve azonban nem ennyire egyértelmű a helyzet. A munkahelymegőrző program része volt például az, hogy ha egy cég csoportos leépítésre készült, és ezt már be is jelentette, akkor a kormánytól pénzt kapott azért, hogy ezt ne tegye - magyarázta az [origo]-nak még Bajnai februári évértékelője után Cseres-Gergely Zsombor, a Magyar Tudományos Akadémia Közgazdaságtudományi Intézetének munkatársa. Kérdésünkre elmondta, hogy nagyjából akkora létszámot érintettek ezek a támogatások, amekkoráról Bajnai beszélt. A munkaerőpiaccal foglalkozó kutató azonban hozzátette, hogy "nem tudjuk, mi lett volna, ha...". Vagyis nem lehet tudni, hogy a támogatott cégek nem maradtak volna-e talpon állami segítség nélkül is, és Cseres-Gergely szerint egyelőre nem is tudni olyan kutatásról, amely azt vizsgálná, hogy valóban megtartottak-e munkahelyeket ezek a programok. Megjegyezte ugyanakkor, hogy a támogatások odaítélésekor azért próbálták kiszűrni azokat a cégeket, amelyek jól állnak.

Biztosítjuk a közszolgálati médiumok fenntartható működését - Kétséges

A kormány a 2010-es költségvetésben mintegy hétmilliárd forinttal kevesebbet szánt az MTV támogatására. A tavaly még megadott 9,4 milliárd forint költségvetési támogatást - amelyet a sugárzás költségein és a Tv2 koncessziós díján és az üzembentartási díj pótlására járó összegen felül kapott meg a köztévé - 2,3 milliárd forintra csökkentették, de Jánosi György szocialista képviselő javaslatára azt is elvették az MTV-től, és átadták a DunaTV-nek. Ezzel Medveczky Balázs ügyvezető alelnök szerint kezelhetetlen helyzetbe sodorták az MTV-t (a szocialisták és az MTV közt dúló "furcsa háborúról" korábbi cikkünkben olvashat).

1400 milliárdos tőkeprogramból 670 milliárd került folyósításra, 48 ezer vállalkozásnak Magyarországon - Kétséges

A Bajnai által emlegetett 1400 milliárd úgy jön ki, hogy a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség (NFÜ) tavaly márciusban összeadott gyakorlatilag minden, a vállalkozások számára elérhető forrást: benne vannak az Új Magyarország Fejlesztési (ÚMFT) terv forrásai (11 különböző jogcímen), a különböző hitelgaranciák, a Magyar Fejlesztési Bank hitelei, a Széchenyi-kártya kamattámogatása és még a japán-magyar kockázatitőke-alap is. Olyan, naprakész stratégia azonban nem érhető el, amely megmutatná, hogy ezekből hány vállalkozás kapott és mekkora összeget. Az NFÜ honlapján például szerepel, hogy a Gazdasági Operatív Programból eddig 5257 pályázónak 139,8 milliárdot fizettek ki, de azt nem lehet tudni, hogy mennyi esik az elmúlt egy évre.

Betiltottuk a Rudolf Hess-menetet - Részben igaz

Tavaly augusztusban a rendőrség összesen tíz beadványt utasított el, amelyekben a "Béke mártírja emlékmenet" nevű demonstráció megtartását próbálta bejelenteni Rudolf Hess náci vezér halálának évfordulójára egy neonáci csoport. A budapesti rendőrfőkapitány "a gyülekezési jogról szóló törvényben kapott felhatalmazás alapján" tiltotta meg a rendezvényt, vagyis hivatalosan nem mondták ki, hogy azt azért nem lehet megtartani, mert egy náci háborús bűnösre emlékezne.

Egy másik rendezvényt ugyanakkor megtarthattak: a Tomcat néven ismertté vált Polgár Tamás sikeresen jelentett be egy Hess-megemlékezést, arra hivatkozva, hogy a Nobel-díjas svájci filozófus, Walter Rudolf Hessre akarnak megemlékezni. A rendezvényen - amelyen Polgár szivecskés zászlókat tűzött ki, a hungarista Domokos Endre pedig felolvasta a filozófus életrajzát - körülbelül húszan jelentek meg a Városligetben (az eseményről itt olvashat).

Vállalkozások megsegítésén túl uniós források meggyorsítását is bevetették - Igaz

A Pénzügyminisztérium 2009-es összesítése szerint a magyar költségvetésben megjelenő uniós források 2004 és 2009 között több mint nyolcszorosukra nőttek: a csatlakozás évében 91,9, míg 2009-ben 778,9 milliárd forint uniós forrással számolhat a magyar költségvetés. Jelentős, több mint kétszeres növekedés figyelhető meg a költségvetésben megjelenő uniós források tekintetében 2008-ról 2009-re: 379,2 milliárd forintról 778,9 milliárd forintra nőttek a költségvetés uniós forrásai.

A halálos közlekedési balesetek száma 1967-es szintre esett vissza - Igaz

Bár a KSH adatai csak 1989-től állnak rendelkezésre, Holló Péter, a Közlekedéstudományi Intézet professzorának tanulmányából kiderül, hogy 1967-ben 941 ember halt meg közlekedési balesetben. 2007-ben ennél még több, 1106, 2008-ban viszont már kevesebb, 890 ember vesztette életét az utakon. A helyzet 2009-ben tovább javult, a KSH szerint 752 ember halt meg közlekedési balesetben.

15 ezer új óvodai, bölcsődei hely kialakítását indították el - Nem egyértelmű

A következő egy-másfél évben összesen mintegy tízezer új óvodai és bölcsődei férőhelyet alakítanak ki - mondta Török Zsolt, az MSZP országgyűlési képviselője 2010 januárjában. A Szociális és Munkaügyi Minisztérium 2010 januári közleménye szerint 2007-től kezdődően több mint 21 milliárd forint uniós forrás áll rendelkezésre napközbeni ellátások, elsősorban a bölcsődei ellátások fejlesztésére. Az uniós források igénybevételével a már megkezdett és a most kiírandó pályázatok révén 2013-ig mintegy 7800 bölcsődei férőhely létrehozása várható. Az óvodákban a KSH adatai szerint a 2008-2009-es tanévben több a férőhely, mint amennyien járnak: a tanévben a 354 267 óvodai férőhelyen 325 677 gyermeket helyeztek el. Az előző tanévhez képest majdnem 5 ezerrel több óvodai férőhely létesült.

KAPCSOLÓDÓ CIKK