"Ketrec zárja körül a demokráciát" - a Civil Mozgalom programja

Istennel kezdődő alkotmány, közvetlenül választott köztársasági elnök, 200 fős parlament és 19 százalékos adó - a Civil Mozgalom választási programja olyan hosszú és olyan részletes, hogy lehetetlen eldönteni, hol vannak benne a hangsúlyok. Még a mozgalmat alapító Seres Mária is úgy véli, programjuk helyenként csapongó, néhol pedig saját bevallása szerint is viccesre sikerült. De az is biztos, hogy talán ebben van a legtöbb konkrétum az összes program közül.

"A mai világ a sátán világa, ahol a becsületért bitó, az árulásért hatalom jár. Csak egy igazi forradalom, a világ új forradalmi embersége söpörheti el ezt az átkozott, meghasonlott világot" - ezek a szavak nem az idei választási kampányban hangzottak el, hanem Schweidel József honvéd tábornok mondta 1849. október 6-án, Aradon. Az idézet most a népszavazási kezdeményezésével ismerté vált Seres Mária által alapított Civil Mozgalom (CM) választási programjának elején bukkan fel.

A CM irodalmi és történelmi idézetekkel, bibliai utalásokkal és latin szentenciákkal bőven megtűzdelt programja terjedelmében (pdf formátumban 205 oldal) csak az LMP hasonlóan hosszúra nyújtott programjához mérhető. Az "országépítőnek" nevezett választási program gyakorlatilag minden fontosabb témát lefed, a törvényalkotástól a honvédelmen keresztül a természetgyógyászatig, de az nem derül ki, hogy a rengeteg - például konkrét adókulcsokra is kitérő - rész közül melyek a hangsúlyosak. Seres Mária az [origo]-nak maga is azt mondta, programjuk még helyenként csapongó, néhol pedig saját bevallása szerint is viccesre sikerült.

Alkotmány, Istennel és Istvánnal

Az azonban kiderül, hogy szerzők rendkívül elégedetlenek a mai közállapotokkal. "Eljutottunk oda, hogy a ketrec zárja körül a demokráciát és benne főemlősök gesztikulálva csúfolódnak az őket eltartó közönségen. Köztük egyre többről derül ki, hogy nem főemlősök, hanem egyszerű bűnözők a Vuk nemzetségéből" - írják egy helyen a politikusokról és a korrupcióról. A problémák mindjárt azzal kezdődnek - írják a programban -, hogy az országnak nincs rendes alkotmánya, hiszen a mai alaptörvényt csak ideiglenesnek szánták. "1989-ben a kerekasztal lovagjai arra kaptak biankó csekket, hogy a demokrácia intézményeit lealapozzák" - írják.

A CM szerint az új országgyűlés első feladata, hogy egy új, demokratikus alkotmányt fogadjon el. Ebben az alkotmányban "Isten és István ezer éves hagyományai" - lennének az alappillérek. A parlament elképzelésük szerint legfeljebb 200 főből állna (de esetleg lehetne egy második kamara is). A képviselők visszahívhatók lennének, akik munkájukért "tisztességes bért" kapnának, ami után az általános szabályok szerint kellene adózniuk (a képviselők sajátos adózásáról itt olvashat). Közvádas ügyekben megszüntetnék a képviselők mentelmi jogát is.

A köztársasági elnököt 6 évre, közvetlenül választanák a szavazók a CM elképzelése szerint, az állam- és a kormányfő fizetését pedig a mindenkori minimálbér hússzorosában állapítanák meg (ez jelenleg 1,4 millió forint lenne). A minisztériumok nagy részét vidékre költöztetnék, ami szerintük az elektronikus közigazgatás bevezetése miatt nem jelentene problémát. A rendőrséget kivennék a kormány felügyelete alól, és egy "alkotmánybíróság típusú", független testület felügyeletére bírnák. A "haszontalan" fővárosi és a megyei szintet megszüntetnék, helyette kistérség (kerület) és a régió lennének a közigazgatási egységek.

Jog helyett igazság

A CM külön fejezetet szentel az igazságszolgáltatásnak, amelynek kulcseleme, hogy újra be kívánják vezetni a bírói felelősség fogalmát. Bár ezt nem írják le, elképzeléseik feltehetően a bírák és bírósági hivatalnokok felelősségéről szóló 1871-es törvényen alapulnak, amely szerint bírók anyagilag is felelősek azért a kárért, melyet kötelességük megszegésével okoznak. A program szerint eleve csak legalább 40 évesen, legalább 10 év gyakorlattal rendelkező jogászokat engednének bírónak, és egy idő után kötelező lenne felmenteni a sokat hibázó bírókat. A bírói felelősséget érintő ügyekben nem bíróság, hanem esküdtszék, vagy laikus választott bíróság ítélkezhetne.

Az igazságügyi fejezet tartalmaz néhány, a magyar gyakorlattól kifejezetten idegen elemet is. Bevezetnék például a "jogi igazság" fogalmát, amit közelebbről nem határoznak meg, csak azt írják, ennek elérése lenne az eljárások célja, hogy valóban igazságszolgáltatás és ne jogszolgáltatás legyen a bíróságokon. Engedélyeznék az angolszász jogrendszerben létező precedens ítéletek alkalmazását: az egyes ítéleteket a Legfelsőbb Bíróság emelné precedensi rangra. Amerikai mintára 4 évente közvetlenül választott kerületi ügyész kezébe adnák a vádhatóság vezetését, mert "a bűn üldözése társadalmi feladat".

Forrás: MTI/Honéczy Barnabás

Vannak ötletei a Civil Mozgalomnak a bajba jutott lakáshitelesek megsegítésére is. A CM szerint 2012. december 31-ig fel kell függeszteni a hitel és a kamatok törlesztését is, ráadásul ezt a már felmondott hitelekre, visszamenőleg is alkalmazni kell. A hitelezők veszteségek ellensúlyozására az államnak fizetési garanciát kellene nyújtani, ennek fejében pedig az ingatlanokra állami jelzálogot jegyeznének be. Az elképzelés szerint a moratóriumot addig kellene fenntartani, amíg az adós nem jut megfelelő álláshoz. Ha pedig ez nem sikerül, bérlőként maradna az állami tulajdonba kerülő lakásban.

Felére csökkentett kiadások

"A munkához való jog biztosítása az állam felelőssége" - írják a program szerzői, akik a gyakorlatban ezt úgy oldanák meg, hogy "általános, országos közmunkaprogramot" szerveznének. Visszaállítanák az alkalmi munkavállalói könyvet (ez épp idén április 1-től szűnt meg), a foglalkoztatás növelése érdekében pedig csökkentenék a munkavállalók után fizetendő járulékokat. Az állami szolgáltatásokat azonban a közterhek megfizetéséhez kötnék, amivel szerintük az emberek érdekeltté válnának az adózásban.

A CM egységes, 19 százalékos személyi jövedelemadót vezetne be, és ennyi lenne a társasági adó is, a forgalmi adó 19, 9, illetve 0 százalékos lenne. Az országos adóhivatal által beszedett adó felét visszaadnák a kistérségeknek, ahonnan a befizetés származik. Radikálisan egyszerűsítenék az adórendszert, ennek érdekében azt ígérik: "az adóelőleg, az iparűzési-, a külön-, az elvárt-, a cégautó-adó, az EVA, a munkaadói-, a munkavállalói járulék és a szakképzési hozzájárulás értelmetlen fogalmát azonnal eltöröljük!" A párt szerint az adózás nem szociális kérdés, ezért megszüntetnék a kedvezményeket és kivételeket is.

A program még olyan, egyébként nem a kormány hatáskörébe tartozó kérdésekre is kitér, mint a forint árfolyama (ezért a Magyar Nemzeti Bank a felelős). "A gyenge forint a hazai gazdaság és a turizmusunk miatt előnyösebb" - jelentik ki kategorikusan a szerzők. Azt is megígérik, hogy megakadályozzák az állam és önkormányzatok eladósítását, egyensúlyt teremtenek a költségvetésben, és "kevesebb, mint felére" csökkentik az állam működési költségeit, például az állami pénzből történő pártfinanszírozás megszüntetésével.

Törvényesített hálapénz

"A társadalombiztosításnak (OEP és szervei) a végrehajtó hatalomtól függetlenségét, valódi betegbiztosítássá tételét valljuk" - áll a CM programjában, amely szerint az egészségügyi kasszát nem a kormány, hanem a parlament szakbizottsága felügyelné. Megjegyzik ugyanakkor, hogy a kassza bevételi oldalát a kiadásaihoz kívánják igazítani, vagyis az egészségügyi kiadások növekedését a járulékok növelésével kell kompenzálni.

A sürgősségi, életmentő beavatkozás mindenkinek alanyi jogon járna, de a felett társadalombiztosítási jogviszonyhoz, vagyis a munkáltatói és munkavállalói járulék befizetéshez kötnék. Az egészségügyi járulék a személyes jövedelmek után fix összegű lenne. A hálapénz kiváltására is van ötlete a CM-nek: a programírók szerint "társadalmunkban elfogadott, hogy az orvosnak fizetni kell", ezért a TB-befizetésekből eleve 10 százalékot az embereknél hagynának, viszont minden ellátás értékének 10 százalékát a betegnek kellene fizetni, aminek fedezésére persze lehetne kiegészítő biztosítást is kötni.

"A nyugdíjjárulék a személyes jövedelmek után 19 százalékos lesz" - jelentik ki kategorikusan a program szerzői. A CM a nyugdíjkassza felett is megszüntetné a kormány befolyását, egy független szervezet vezetője tartozna érte egyszemélyi felelősséggel. A nyugdíjkassza önállóan gazdálkodhatna, pénzének egy részét szabadon befektethetné (például bérlakásépítésbe). A Civil Mozgalom a nyugdíjbiztosítást 2050-ig folyamatosan alakítaná át: a munkavállalók befizetéseit naprakész folyószámlán vezetnék, de minimálisan 30 év munkaviszony után lehetne nyugdíjba vonulni, de az oktatásban töltött idő nem számítana. Érdekes javaslat, hogy az idős embereknek ingyenes közétkeztetés, illetve internetelérés járna.

KAPCSOLÓDÓ CIKK