"A szavazópolgárok szándékaival konformabb" - hogyan lesz jó döntésekből teljes káosz?

2010.04.17. 9:04

Lassan kapcsoltak, az utolsó fél órában szembesültek vele, hogy milyen nagy problémát jelentenek a sorban álló szavazók, és nem voltak információik arról, hogy mi folyik a túlzsúfolt szavazókörökben - az [origo] végighallgatta az OVB vasárnapi üléseinek hangfelvételét, hogy megtudjuk, mi okozta az eredmények visszatartásához vezető 3 órás káoszt. Választói konform és káoszt okozó jó döntések - olvassa el, hogyan működik a demokrácia Magyarországon!

A törvényben előírt este hét óra helyett késő éjszakáig tartott a szavazás múlt vasárnap, a parlamenti választások első fordulójában több szavazókörben is. A legkésőbb, hajnali negyed kettőkor a XI. kerületben szavazott az utolsó választópolgár, akit - mint a legkitartóbb választót - pezsgővel köszöntött az akkor már megválasztott képviselő, a KDNP-s Rétvári Bence. A problémát egy 2007-es törvénymódosítás okozta, ami előírta, hogy azoknak, akik nem a lakhelyükön szavaznak, minden településen (Budapesten minden kerületben) egyetlen, kijelölt szavazókörben kell voksolniuk.

Az Országos Választási Bizottság (OVB) teljes káoszt idézett elő azzal, hogy egy perccel a hivatalos urnazárás és a kampánycsend vége után egymondatos sajtóközleményben bejelentette, mégsem ért véget semmi. 15 perccel később Szigeti Péter OVB-elnök rövid nyilatkozatot tett, amelyből kiderült: továbbra is tilos közvélemény-kutatásokat közölni, és az Országos Választási Iroda (OVI) sem kezdhette el közölni a választási eredményeket. Ekkor azonban már az összes tévé beolvasta az utolsó közvélemény-kutatások szerint várható eredményt, és például az [origo]-n is megjelentek a várható eredményről szóló információk.

Mivel a korábbi nyilatkozatokból nem derült ki egyértelműen, hogy pontosan mi történt vasárnap délután és este az OVB ülésein, az [origo] kikérte az OVI-tól az ülések jegyzőkönyveit. Mivel ezek jelenleg még nem állnak rendelkezésre - nem gépelték le a hangfelvételeket - az Önkormányzati Minisztérium Roosevelt téri épületében hallgattuk meg a mintegy 220 percnyi felvételt tartalmazó kazettákat. Ezek alapján próbáltuk rekonstruálni, hogy alakult ki a választási estén a káosz.

Hogyan komfortos a választóknak?

"Valahogy foglaljunk állást azzal kapcsolatban, hogy az igazolással szavazók, ha 7 óráig nem érkeznek meg - vagyis hát a szavazókörbe, az épületbe megérkeznek, csak nem engedik be őket -, mert kint áll a sor, akkor mi legyen?" - tette fel a kérdést az Országos Választási Bizottság (OVB) vasárnap délután négy óra körül kezdődött ülésén Hunyadi Gábor, a Jobbik delegáltja, mire Szigeti Péter, a testület elnöke is rávágta, hogy ez az egyik fontos kérdés, amivel foglalkozni kell (a másik az volt, hogy mi történik, ha megtelik egy urna).

"A lebonyolítással kapcsolatban azt kell mondjam, hogy a szokásos, technikainak nevezhető kérdések merültek fel. Ami új, az azzal függ össze, hogy igazolással szavazni csak a kijelölt szavazókörökben lehet. Ezekben a szavazókörökben - egyikében-másikában, nem jellemzően - meglehetősen nagyszámú szavazó kíván szavazni, ami sorállással jár, mégpedig nagyon hosszú sorállással" - tájékoztatta a helyzetről az OVB tagjait Virág Rudolf, az OVI vezetője.

Néhány szavazókörben sűrű a program

Virág idézte a választási törvény vonatkozó rendelkezését, amely szerint este 7-kor be kell zárni a szavazóköröket, de "akik a szavazóhelyiségben, vagy annak előterében tartózkodnak", azok leadhatják a szavazatukat hét óra után is. Az irodavezető délután négykor azt jósolta, hogy este hétig "jelentős mértékben" csökkenni fognak a sorok, de azt javasolta, hogy az OVB definiálja, mit is jelent pontosan a szavazóhelyiség "előtere". Úgy fogalmazott, hogy "a szavazópolgárok szándékaival konformabb", ha a fogalmat kiterjesztik az összes, hét órakor sorban állóra.

Fotó: Csanádi Márton [origo]
Sorban álló szavazók a XI. kerületben

Az OVB ezután megkezdte a különböző kampánycsend-sértésekkel kapcsolatban érkezett jogorvoslati kérelmek tárgyalását. Ezt megszakították, amikor az iroda munkatársai elkészültek a tervezettel, amely rögzítette, hogy "a 19 óráig megjelent sorban állók" még szavazhatnak. Litresits András MSZP-s delegált azonban felvetette: talán bele kellene írni konkrétan, hogy ez "akár az épületen kívül is sorban állókra" is vonatkozik. Az OVB hosszan vitatkozott arról, hogy beleírhatnak-e - és ha igen, hogy - az állásfoglalásba ilyesmit. Végül úgy döntöttek, hogy az állásfoglalásba az kerüljön: "a 19 óráig a szavazás céljából megjelent, még sorban álló valamennyi választópolgár részére" biztosítani kell a szavazás jogát.

Virág Rudolf megnyugtatta a testületet, hogy "talán három olyan szavazókör" lehet, ahol több mint kétezer ember jogosult szavazásra, néhány másikban pedig "sűrű a program", de talán befejeződik a szavazás 19 óráig. Ezt követően az OVB visszatért a kampánycsend-sértések tárgyalására, majdnem egy órát vitatkozott például azon, hogy annak számít-e, ha egy választópolgár e-mailben egy politikai témájú cikkre mutató linket kap, vagy ha a Nézőpont Intézet nem a szavazóhelyiségek előtt, hanem telefonon készít exit poll felmérést.

Az OVB fél hét körül folytatta ülését, Virág ekkor vetette fel először a kampánycsend problémáját. "Az alapkérdés az, hogy 19 órakor tudjuk-e indítani vagy sem a tájékoztatási rendszert" - mondta az irodavezető, aki "villámgyors döntést" kért erről az OVB-től, mert neki már 19 óra előtt szólni kellett erről a technikai lebonyolításért felelős részlegnek. Virág ekkor úgy tájékoztatta az OVB-t, hogy Budapesten "3 vagy 4 szavazókör" van, ahol még sorban állnak a választók, illetve Pécsen és Szegeden van hasonló probléma.

"Valahogy közölnünk kellene"

 "Azt gondolom, hogy a korbábban kiadott állásfoglalásból következik, hogy mindaddig, amíg be nem fejeződik a szavazás, kampánycsend van" - mondta Halmai Gábor, az OVB elnökhelyettese, aki szerint a listás szavazat miatt a kampánycsend nem lehet lokális. Egyetértett vele Litresits András is, aki szerint azért sem szabad elindítani a tájékoztatást, mert "a mai technikai feltételek mellett" a sorban állók értesülhetnének a részeredményekről, ami alkalmas lehet a befolyásolásukra.

"Én azt látom, hogy egy óra alatt mindenütt be tud fejeződni ez" - nyugtatta társait Stekler Ottó, a Civil Mozgalom delegáltja is, aki szintén egyetértett azzal, hogy urnazárásig nem szabad semmilyen információt közölni. Halmainak csak annyi aggálya volt, hogy hét órakor kijöhetnek az exit poll eredmények, amelyek megsérthetik a kampánycsendet. "Valahogy közölnünk kellene, hogy a kampánycsend vonatkozik az exit pollokra" - mondta háromnegyed hét körül Halmai.

Forrás: MTI/Kallos Bea
Rétvári Bence (KDNP) köszönti az utolsó szavazót hétfő hajnalban

"Már arra is gondolnunk kell, hogy milyen támadási felületet hagyunk, hogyha ezekben a szavazókörökben megtámadják az eredményeket" - érvelt a kampánycsend fenntartása mellett Sasvári Róbert, a Fidesz-KDNP delegáltja is. Ellenvetése egyedül Szigetinek volt, aki azt mondta, korábban már "ezzel ellentétesen" beszélt két tévében is, hiszen csak 3 szavazókörről van szó a 11 ezerből. Az OVB végül 18 óra 50 perckor szavazott, 10:1 arányban a kampánycsend meghosszabbítása mellett "Rendkívüli sajtótájékoztatót javaslok" - mondta valaki a hangfelvétel tanúsága szerint, mire Szigeti válaszolt: "Jó, megyek és...".

Egymásra mutogatás

Szigeti bejelentése után az OVB folytatta az ülést, amelyen Virág Rudolf - akkor már a nagy számban jelenlévő sajtó kedvéért is - elmagyarázta, mi is okozza a problémát. Szerinte március 22-ig, amikorra a törvény szerint fel kellett állítani a szavazatszámláló bizottságokat, még csak 21 ezer igazolással szavazóról tudtak, de a számuk végül 66 ezer lett. Ez ugyan nem nagyobb nagyságrendileg, mint 2006-ban, de ezek az emberek a 2007-ben elfogadott törvénymódosítás miatt minden településen - Budapesten minden kerületben - egyetlen szavazókörben voksolhattak.

"Az igazolással szavazás 2006-os anomáliáinak a kiküszöböléséből egy újabb anomália keletkezett" - mondta Szigeti, aki szerint "a jogalkotónak alapvetően nem sikerült ezt a problémát megfelelős szinten rendezni". Kiderült azonban, hogy az OVB-ből sem mindenki érti, pontosan mi történik: "Jól értem, hogy amíg az utolsó választópolgár le nem szavaz, addig fenntartjuk a kampánycsendet, előzetes eredmények sem kerülnek közzétételre? Ez most az álláspont?" - kérdezte Bordás Vilmos, mire Virág rávágta: "Nem a mi álláspontunk".

"Ha jól tudom, már ezeken a helyeken választópolgár az utcán nem tartózkodik" - mondta Litresits (tévedett, mert ekkor még hosszú sor kígyózott például a XI. kerületi Bocskai úton), aki ekkor már meggondolta magát a kampánycsend kérdésében. Úgy fogalmazott, hogy mivel már nem állnak választók az utcán, hanem zárt térben várakoznak, akár útjára is engedhetnék a tájékoztatási rendszert, hiszen "nagyobb érdek fűződik" az adatok megismerhetőségéhez.

"Tartalmilag jó döntés született", legfeljebb egy kicsit későn - védte meg az OVB korábbi döntését Halmai, aki szerint a testület későn kapott információt arról, hogy mekkora is a probléma. Az elnökhelyettes szerint már így is sérült a kampánycsend, hiszen a döntés híre nem jutott el minden médiumhoz, voltak, akik közzétették a felméréseket. "Ezek az emberek még befolyásolhatóak" - mondta a sorban állókra Halmai, aki szerint az OVB-nek vállalnia kell a felelősséget, és "ezt most már bizony ki kell várni".

Döntés nélküli döntés

Teljesen meddő kísérlet engem meggyőzni arról, hogy a szavazás véget ért - mondta Wéber János MDF-es delegált, de hozzátette azt is, hogy meg lehet hallgatni érveket a mellett, hogy a részeredmények nyilvánosságra hozatala nem sérti a kampánycsendet. Stekler Ottó ekkor már arról beszélt, hogy az OVB "kezd alulmúlni valamit", szerinte ekkor már el kellett volna dönteni, hogy elindulhat az adatszolgáltatás. "A kampánynak és a kampánycsendnek vége" - mondta Stekler.

A legfurcsább fordulatot Halmai Gábor produkálta, aki este 10 óra előtt kijelentette: az OVB-nek nincs hatásköre döntést hozni az informatikai rendszer elindításáról, arra kizárólag Virág Rudolf, az OVI vezetője jogosult, neki kell saját szakmai meggyőződése szerint határoznia. "Mint kormánytisztviselő, nem lehet ezt a döntést meghozni a nélkül, hogy minket megkérdezett volna" - mondta Halmai, de szerinte az OVB hét óra előtt nem hozott döntést, csak "tanácsot adott" az irodavezetőnek.

Virág azt mondta: valóban ő dönt a rendszer elindításáról, ha 19 órakor befejeződik a szavazás. Ekkor azonban még "százas nagyságrendben" várakozta szavazók Budapesten, "valószínűleg az utcán is". Az irodavezető este tíz körül azt mondta, még 1-2 órán keresztül biztos tart a szavazás, de lehet, hogy tovább is, miközben a pártdelegáltak révén már biztosan szivárogtak ki adatok. Azt ugyanakkor nem mondta ki, hogy ő saját hatáskörében elindítaná a tájékoztatási rendszert.

Szigeti Péter azzal próbálta megoldani a helyzetet, hogy azt javasolta: az OVB hozzon egy "jegyzőkönyvi döntést" arról, hogy "támogatja az Országos Választási Irodát a tájékoztatási rendszer beindításában". Szavazni erről végül éjjel negyed 11-kor sikerült, amikor Virág szerint még négy budapesti szavazókörben álltak sorba a választók. Az OVB végül 6:5 arányban támogatta a rendszer beindítását (illetve azt, hogy az OVI meghozza az ehhez szükséges döntést), mire Virág azt mondta: "Köszönöm, intézkedni fogunk".

KAPCSOLÓDÓ CIKK