Május 10-én alakulhat meg az új Országgyűlés

Valószínűleg május 10-én nyitják majd ki az Országház főkapuját, ekkor ülhet össze az új Országgyűlés alakuló ülése. Sólyom László köztársasági elnök azt mondta, azonnal összehívja az ülést, amint letelnek a törvényben előírt jogorvoslati határidők. A parlamentnek még meg kell alkotnia a kormányalakításhoz szükséges jogszabályokat, meghallgatni a miniszterjelölteket, és aztán szavazhat a kormányprogramról és a miniszterelnökről.

Haladéktalanul egyeztetéseket kezd a parlamentbe jutott pártokkal, és a lehető leghamarabb összehívja az új Országgyűlés alakuló ülését - jelentette be vasárnap este, a választások második fordulója után Sólyom László köztársasági elnök. Az államfő arra utalt, hogy nem kívánja megvárni a törvényben előírt 30 napot, hanem a jogorvoslatok elbírálását követően azonnal összehívja az alakuló ülést.

Ha valaki megkérdőjelezi a választások tisztaságát (a tapasztalatok szerint sokan szokták), három napon belül kifogással élhet. Ezeket a választási bizottságoknak három napon belül kell elbírálniuk. A bizottság határozata ellen három napon belül fellebbezni lehet a területi vagy az országos választási bizottsághoz, majd ha annak döntése sem felel meg a panaszos számára, akkor újabb három napon belül bírósághoz fordulhat. A bíróságnak is három napja van dönteni, vagyis a kifogást legkésőbb 15 nap alatt véglegesen el kell bírálni. E szerint az alakuló ülést legkésőbb május 10-én, hétfőn meg lehet tartani.

Nem biztos azonban, hogy május 10-én már megtartják az első ülésnapot. Harrach Péter - aki várhatóan a KDNP frakcióvezetője lesz az új összetételű parlamentben - vasárnap az [origo]-nak azt mondta: a héten elkezdenek a parlamenti ülés technikai előkészítésével foglalkozni. Harrach szerint május 16-17-én tarthatja meg első ülését az új összetételű Országgyűlés.

Az új Országgyűlés alakuló ülése alkalmából kinyitják az Országház Kossuth téri főkapuját, amelyet egyébként zárva tartanak. A parlament első ülésén megválasztja saját tisztségviselőit - elnökét, alelnökeit és jegyzőit -, illetve bizottságait Az ő megválasztásukig korelnökkel (a legidősebb képviselő) és korjegyzőkkel (az öt legfiatalabb képviselő) működik a palament. A köztársasági elnök ezen az ülésen tesz javaslatot az új miniszterelnök személyére, aki a szokások szerint a választásokon győztes párt jelöltje, vagyis Orbán Viktor Fidesz-elnök lesz.

Ezzel hivatalosan is megszűnik a leköszönő kormány mandátuma, amely már csak mint ügyvezető kabinet látja el feladatát, amíg az új kormány meg nem alakul. Az új parlament elvileg azonnal elkezdhet törvényeket alkotni, ahogy megalakultak a bizottságai. Erre részben szükség is lesz, hiszen az alkotmány értelmében a minisztériumokat törvényben kell felsorolni, részben pedig a Fidesz tett arra ígéretet, hogy több szimbolikus törvényt - például a határon túli magyarok kettős állampolgárságáról - már a kormány megalakulása előtt benyújtanak. Ezeket a törvényeket képviselői egyéni indítványként szokták benyújtani a kormánypárti frakciók vezetői.

Az Országgyűlés bizottságainak egyenként meg kell hallgatniuk az új kormány miniszterjelölteit, majd szavazni is kell is róluk. Az új kormány azonban egy másik, egyszerű többséget igénylő szavazással, egy országgyűlési határozat elfogadásával lép hivatalba: ezzel a döntéssel a parlament elfogadja a kormány programját, és egyben bizalmat szavaz az új miniszterelnöknek.