Órákig okoskodtak a felemás lemondáson az MSZP vezetői

Órákig gondolkoztak az MSZP elnökségének tagjai arról, milyen módon jelezzék a párt tagjainak, hogy érzik az MSZP választási szereplése miatt rájuk háruló felelősséget. Végül úgy mondtak le, hogy pár hónapig még biztosan hivatalban maradnak. Egy elnökségi tag szerint nem volt más lehetőség, a pártjog ezt írta elő, bár ez az MSZP alapszabályából nem következik egyértelműen. A felemás lépést többen bírálták, Gyurcsány Ferenc korábbi kormányfő például azt mondta, ez csak a fájó kérdések kibeszélésének elodázására jó.

Nem akartuk azt, hogy még nincs se frakció, se semmi, még nem is látszik, mi lesz az elkövetkező hetekben, a párt pedig teljesen irányítás nélkül marad - így indokolta névtelenséget kérve az MSZP egyik elnökségi tagja azt, hogy vasárnap este az elnökség felajánlotta lemondását a hamarosan összehívott kongresszusnak. Hiába sorakoztak fel a párt vezetői a lemondását bejelentő Lendvai Ildikó pártelnök mögött, hamar kiderült, hogy az elnökség lemondásának felajánlása nem azt jelenti, hogy ténylegesen is távozik a párt vezetése.

Kovács László korábbi uniós biztos a választás éjszakáján az [origo] tudósítójának már arról beszélt: a várhatóan május végén, június elején tartandó kongresszuson is a jelenlegi elnökséget fogják felhatalmazni arra, hogy "ügyvivőként" tovább irányítsák a pártot, amíg csak egy alulról felfelé építkező tisztújítás teljesen le nem zajlik. Hasonló határidőkről beszélt Mesterházy Attila szocialista listavezető is egy hétfő reggeli tévéinterjúban, szerinte "nincs kizárva", hogy a teljes tisztújítás az önkormányzati választásokig lezajlik.

"Ilyen bukta után van felelősség"

A névtelenséget kérő elnökségi tag szerint "pártjogilag nem volt más megoldás", az érvényes alapszabály szerint az elnök lemondhat - ezt Lendvai Ildikó vasárnap este meg is tette -, az elnökség viszont nem, hiszen többek közt össze kell hívniuk a kongresszust, elindítani a jelölési folyamatot, és nekik kell javaslatot tenni a frakció megalakítására is.

"A politikai gesztust megtettük, mert mindenki érzi, hogy ilyen bukta után van felelősség" - mondta. Hozzátette, "órákig azon agyalt" az elnökség, hogyan fejezhetnék ki, hogy ez ugyanaz, mint az azonnali lemondás. "Ugyanaz az értéke, csak nem marad vezetetlen a párt" - bizonygatta az elnökségi tag.

Az elnökség egy másik tagja, Varga László is azt emelte ki, hogy az elnökség csak így tudta biztosítani a "folyamatos működést". Szerinte ugyanakkor a lemondás felajánlása "volt a minimum" a második forduló után, az elkövetkező egy-két hétben fog eldőlni, hogy pontosan mit akar a tagság. "Most először szondázni kell a pártban a közhangulatot, és ha az derül ki, hogy a többség azonnali tisztújítást akar, akkor szerintem nem szabad habozni" - jelentette ki.

Az MSZP alapszabályában nincs olyan szabály, amely egyértelműen megtiltaná, hogy az elnökség együttesen lemondjon. A párt sajtóosztálya szerint a lemondás módjára több más rendelkezésből lehet következtetni. Az egyik ilyen kiindulópontot szerintük az alapszabálynak az a szakasza jelenti, miszerint: "választott tisztségviselőt megbízatásának lejárta előtt csak az a testület menthet fel, amelyik megválasztotta". Ez az elnökségi tagok esetében a kongresszus. Hivatkoztak ezen kívül az alapszabály egyik mellékletére, amely a kongresszusi szabályzatot tartalmazza. E szerint "az országos elnökség létszámának az eredeti 2/3-a alá csökkenése miatt összehívott kongresszust, a döntési és választási szabályzatban előírtaknak megfelelően kell lebonyolítani". A "pártelnöki tisztség betöltetlenné válása miatt összehívott kongresszus" szabályairól apedig az MSZP választmánya - az országos elnökség javaslatára - eltérő szabályokat is hozhat.

Ha akarnak, le tudnának mondani

Egy, az új parlamentbe be nem jutott, a párt jelenlegi vezetését az utóbbi időben többször bíráló szocialista képviselőjelölt szerint azonban az elnökségnek a jelenlegi helyzetben nem szabadna az alapszabály mögé bújnia. "Ha tényleg le akarnának mondani, akkor le tudnának" - jegyezte meg. Az elmúlt napokban - főként a felháborodott tagság nyomására - szerinte fel is merült, hogy a miniszterelnök-jelölt, Mesterházy Atttila egy párfős, kvázi ügyvivői testülettel elvigye a pártot a tisztújító kongresszusig. Ezt a verziót azonban állítása szerint az elnökségi tagok megvétózták arra hivatkozva, hogy "akkor anarchia lenne".

"Nem akarják, hogy más döntsön a maradék zsákmányról, a frakcióval járó posztokról, és kiadni a kezükből a vezetést" - jegyezte meg az elnökség vasárnapi lépését bírálva. A több parlamenti cikluson át képviselőként dolgozó forrásunk azt mondta, elkeseredett, mert nem fog tudni megújulni az MSZP, ha "ugyanazok maradnak mindenhol". A változáshoz új alapszervezetek kellenek, amelyek új küldötteket választanak a kongresszusra, a megyei vezetéseknek is változniuk kellene, de amíg mindenki a saját pozícióját félti, ez nem fog megtörténni - tette hozzá.

Gyurcsány Ferenc egykori miniszterelnök az MTI-nek adott interjújában hétfőn szintén arról beszélt: oktalanság alapszabályi okokra hivatkozva szétválasztani az elnök és az elnökség lemondását, mert ez a politikai szembenézés elodázása, az érdemi kérdések helyett a személyi ügyek előtérbe helyezését vonja maga után. Az új vezetést, az elnököt és az elnökséget egyszerre, közös értékelés és a jövőre vonatkozó döntések meghozatala után kellene megválasztani, hiszen ha előbb választanánk vezetést, aztán döntenénk a jövőről, az olyan lenne, mintha a gombhoz varrnánk a kabátot - mondta Gyurcsány (erről részletesen itt olvashat).