Korábban a választók tiszteletére, hétfőn már a köztársasági elnökre hivatkozva hárította el Orbán Viktor a leendő kormányának összetételére vonatkozó kérdést. A Fidesz-elnök szerint addig nem illő erről beszélnie, amíg az államfő fel nem kéri őt a kormányalakításra. A leendő miniszterekről számos találgatás látott napvilágot, két lehetséges kormánytag pedig már céges érdekeltségeitől is megvált a közelmúltban.

Orbán Viktor Fidesz-elnök szerint "alkotmányos illemtani akadálya" van annak, hogy megnevezze hamarosan felálló kormányának tagjait, vagy beszéljen a kabinet felépítéséről. Orbán hétfői nemzetközi sajtótájékoztatóján azt mondta: addig nem beszél erről, amíg Sólyom László köztársasági elnök "fel nem kér valakit" a kormányalakításra. "Én készen állok az elnökkel való találkozóra" - mondta Orbán, de szerinte a miniszterelnök megnevezéséig az államfő a főszereplő.

Sólyom Lászlónak a törvény szerint legkésőbb a választások lezárása után 30 nappal kell összehívnia az Országgyűlés alakuló ülését, de az államfő már vasárnap jelezte, hogy a lehető legkorábban szeretné ezt megtenni. Hivatalosan a köztársasági elnök ezen az ülésen kéri fel kormányalakításra a győztes párt jelöltjét. Nincs azonban akadálya annak, hogy Sólyom már korábban, a pártvezetőkkel történő egyeztetés után bejelentse, kit fog felkérni az alakuló ülésen (a várható menetrendről itt olvashat).

Orbán korábban még a választók és a választások eredményének tiszteletben tartására hivatkozva hárította el, hogy érdemben válaszoljon a kormány összetételére vonatkozó kérdésekre, vagy reagáljon az erről szóló találgatásokra. "Szamárság, előbb választások lesznek és utána döntünk a pozíciókról" - mondta az [origo]-nak múlt héten Orbán. Hétfőn a sajtótájékoztatón azt mondta, a fejében van ugyan néhány név, de megvárja a hivatalos felkérést.

Akikre biztosan számítanak

Orbán eddig egyetlen miniszterét nevezte meg nyíltan: a külügyeket Martonyi János irányítja majd, aki az első Orbán-kormányban is betöltötte ezt a posztot. Bár a pártelnök nem beszélt róla, biztosnak tűnik az is, hogy az oktatási ügyek felelőse - valószínűleg egy humán csúcstárca államtitkáraként - a KDNP-s Hoffmann Rózsa lehet. Hoffmann írta a párt oktatási programját (amelyről itt olvashat), illetve a Heti Válasz is azt írta, hogy a következő Orbán-kormányban ő felel majd az oktatási ügyekért.

A Fidesz parlamenti frakcióvezetőjének Orbán Lázár Jánost, Hódmezővásárhely polgármesterét kérte fel, aki az előző ciklusban a parlament honvédelmi és rendészeti bizottságának elnöke volt. A KDNP-frakció vezetője Harrach Péter lehet, aki az [origo]-nak vasárnap este a Fidesz eredményváró központjában úgy fogalmazott: a héten a parlament alakuló ülésének előkészítésével fog foglalkozni, mint a KDNP-frakció lehetséges vezetője.

Találgatások és furcsa ügyletek

A sajtóban megjelent, de hivatalosan meg nem erősített, de nem is cáfolt információk szerint a második Orbán-kormányban nyolc, több területet összefogó, úgynevezett csúcsminisztérium lesz. A gazdasági csúcstárca élére a legtöbbször Matolcsy György neve merült fel, aki már az első Orbán-kormányban is miniszter volt. A mai Pénzügyminisztérium (PM) egy, csak a költségvetésért felelős államtitkárság lenne a tárcán belül, vezetője több lap szerint Naszvadi György lehet, aki korábban több vezető posztot töltött be a PM-ben.

A belügyminiszter a kiszivárgott, de meg nem erősített hírek szerint Pintér Sándor lehet, aki az első Orbán-kormányban is betöltötte ezt a posztot. Erre utal egyrészt, hogy Orbán egy interjúban "alkalmasnak" nevezte erre a feladatra, másrészt pedig az is, hogy Pintér a közelmúltban megvált magánbiztonsági cége tulajdonjogától (az ügylet részleteiről itt olvashat), amely összeférhetetlen lenne a miniszteri poszttal. Pintér vasárnap este tudósítónk kérdésére, hogy ő lesz-e a belügyminiszter, mosolyogva csak annyit mondott: "Nem tudom."

A vagyonkezelési és infrastrukturális minisztérium élére Fellegi Tamás üzletember neve merült fel. Erre utal az is, hogy a múlt héten Fellegi eladta az Infocenter.hu Média Befektetési Zrt-ben lévő tulajdonrészét, ezzel megvált a médiában - többek közt a Heti Válasz című hetilapban lévő érdekeltségeitől. Az Infocenter.hu Zrt. egy nappal később, az IKO Média Holding Zrt. megvásárlásával az Infocenter.hu 31 százalékos befolyást szerzett az RTL Klubban is (erről itt olvashat részletesen).