A korrupció mindenekfelett: újabb részletek a Jobbik vesztegetési ügyében

Olyan információk, dokumentumok jutottak a birtokunkba, amelyek megmagyarázzák, hogy miért vesztegette meg Jobbik az FKgP-t és miért tehették meg mindezt. Kisgazda forrásunk elmesélte az ügy mozgatórugóit, amelyből egyértelműen a rendszerváltás legsúlyosabb vesztegetési ügye rajzolódik ki. Számbavettük, hogy miért rendkívül súlyos a történet, és mi lehet még belőle. Itt a teljes Jobbik-féle vesztegetési sztori!

A Torgyán-korszak óta a kisgazda párt életét belviszályok, a székház rendezetlen jog helyzete és rettenetes mértékű eladósodottság jellemzi. A párt jelenlegi állapotáért Balogh Károly jelenlegi elnöknek óriási szerepe van – emelte ki kisgazda forrásunk. Ismert, az FKgP hosszú idő után azzal került be ismét a hírekbe, hogy a Jobbik megpróbálta megvesztegetni a szebb napokat látott párt vezetőségét: Vonáék anyagi előnyöket kínáltak azért, hogy a kisgazdák visszaléptessék jelöltjeiket. A művelet kifejezetten rosszul sült el, a Jobbik lebukott, és minden eddiginél erősebben és érthetőebben égett rájuk a korrupció bélyege.

Az Origo olyan információk birtokába jutott, amelyek segítségével a vesztegetési ügy utolsó mozaikdarabjai is a helyükre kerültek. Most már teljesen egyértelmű, miért folyamodott a Jobbik ilyen eszközökhöz, és miért tehették meg mindezt.

Az informátorunk által elmondottakból egyértelműen kirajzolódik, hogy ez bizony a rendszerváltás utáni Magyarország legsúlyosabb és legegyértelműbb vesztegetési ügye, amely amellett, hogy súlyos erkölcsi kérdéseket vet fel, könnyen büntetőjogi vetülete is lehet.

Kisgazdák futnak a pénzük után, a Jobbikba ütköznek

Informátorunk kiemelte, hogy márciust megelőzően minden második héten a kinizsi utcai székházukban gyülekeztek a kisgazda politikusok, és ezeken a találkozókon többször elhangzott a 2017 óta a párt elnöki tisztségét betöltő Balogh Károly szájából, hogy senkivel sem fognak össze a választáson. Csakhogy telt-múlt az idő, és óriásit változott az FKgP álláspontja a kérdésben.

A fordulat megértéséhez elengedhetetlen tisztába lenni azzal, hogy a kisgazda vezetők az elmúlt másfél évtizedben felelőtlen politikát folytattak, gazdálkodtak, ezzel súlyos morális, anyagi válságba taszítva az egykor erős FKgP-t.

A birtokunkba került egy döbbenetes, 2014 márciusában keltezett dokumentum, amely szerint egy kisgazda politikus a pártbeli pénzügyi helyzet ellenére havi nettó 500 ezer forintos fizetésért bízott meg egy ügyvédet a párt „törvényes helyzetének rendezése ügyében”. Forrásunk elmondása szerint bevett szokásnak számít már egy ideje a pártban az anyagi fedezet nélküli ígérgetés, aminek vannak hátulütői: folyamatosan gyűlnek a pénz nélkül maradt ellenségek. Balogh a folyamat miatt igencsak szorult helyzetbe került. Ebben szituációban találta ki, hogy mindenképpen országos listát kell állítania a kisgazdáknak, hiszen ez akár több száz millió forintos állami támogatás bezsebelésével járhat, ebből pedig ki lehetett volna fizetni a felhalmozott adósságot. Informátorunk elmondta, hogy tudomása van arról, hogy Balogh a párt bankszámlájának teljhatalmú kezelését magához vette, valamint két ügyvédnek is brutális fizetést ígért előre az állami támogatásokból, ismert, többek között ez köszönt vissza a Jobbik-FKgP paktumban. Hiába igazolták le a nyilvánosságban viszonylag ismertebb Lattmann Tamást, az örök önjelölt miniszterelnök-jelöltet, így sem jártak sikerrel. Ez pedig annyit jelentett, hogy Balogh és csapata bukta a reménybeli pénzeket. Égett a ház, a párt fizetésképtelen helyzetbe lavírozta magát, ezért új megoldások után kellett nézniük. Ezen a ponton jött be a képbe a Jobbik.

Kisgazda forrásunk kiemelte, hogy Balogh és Cseh Sándor alelnök megállapodtak abban, hogy felkeresik Vona pártját, mintegy anyagi megmentőként. A magyar közélet legkorruptabb pártjának pedig mindig kapóra jönnek az ilyen lehetőségek.

Vona Gábor pártja, a Jobbik örömmel fogadta az anyagilag megroppant kisgazdákat. Csakhogy a két párt között megkötött szerződés napvilágot látott. Forrás: MTI/Máthé Zoltán

Így született meg a Jobbik-FKgP paktum, amely nem is volt olyan jó ötlet, mint ahogy elsőnek tűnhetett. Ugyanis a két párt közötti szerződés nyilvánosságra került, és a Jobbikról meglehetősen erős bizonyítványt állított ki.

A Jobbiknak papírja van arról, hogy vesztegetett

A megállapodás tartalmazott egy záradékot, amely szerint a felkínált anyagi javak (a kisgazdák központi irodájának rezsije, jogászaik munkadíja) csak abban az esetben lépnek életbe, ha a párt visszalépteti jelöltjeit. Valamilyen szinten érthetetlen, hogy miért kockáztatott ekkorát a Jobbik. Az FKgP 13 jelöltje tudta összegyűjteni a megfelelő számú ajánlást, ez pedig azt jelenti, hogy csak minden nyolcadik körzetet érintett a Jobbik kisgazda-hadművelete. Figyelembe véve, hogy nem ez volt az első eset, hogy meg próbáltak valakit vesztegetni, erős a gyanú, hogy azért döntött a Jobbik az FKgP megkörnyékezése mellett, mert egész egyszerűen úgy gondolták, hogy a hatalom megszerzése érdekében ez is belefér. Más szóval fogalmazva:

akkora a hataloméhségük, hogy elvakítja őket.

Ugyanis az akciónak sokkal több kockázata volt, mint előnye lett volna. Nagyon úgy néz ki, hogy a Jobbikban nem számoltak azzal, hogy ebből irtó nagy balhé kerekedhet. Hiba volt, hiszen most már a napnál világosabb, hogy bármit, de szó szerint bármit képesek megtenni azért, hogy a hatalom közelébe férkőzzenek. Még egy kiadós vesztegetési botrányát is bevállaltak érte. Lassan harminc éve történt meg a rendszerváltás, de ilyen súlyos és látványos esettel nem igen lehetett találkozni. Ugyanis amellett, hogy a Jobbik le akarta fizetni a kisgazdák vezetőit, ezt amatőr módon még írásba is fektették, ami példa nélküli.

Így tehát a Jobbiknak papírja van arról, hogy egy másik pártot megkörnyékezett a választás előtt.

Ami önmagában óriási botrány. De az, hogy ehhez a párt egyik legbefolyásosabb háttérpolitikusa, Szabó Gábor pártigazgató a nevét adta, az tovább súlyosbítja az ügyet. Ő az a politikus, akit Vona Gábor mellett a legfontosabb politikusként tartanak számon, sőt korábbi sajtóértesülések szerint valójában ő irányítja a Jobbikot, a pártelnök csak a reklámarca a szervezetnek. Szabó fontosságát hangsúlyozzák azok a sajtóban vele kapcsolatban keringő hírek, miszerint ő Simicska Lajos pénzügyi koordinátora. Az Origo mutatta be azt a képet, amelyen éppen távozóban volt egy fekete bőrönddel Simicska Lajos irodaházából. Egy szó, mint száz, felmerül a kérdés:

milyen párt az, amelyiknek a pártigazgatója egy pitiáner vesztegetéshez adja a nevét, ráadásul írásban?

Szabó Gábor a Jobbik pártigazgatója távozóban egy bőrönddel Simicska Lajos irodaházából. Forrás: Origo

Erkölcsi kérdések

A vesztegetési ügynek van egy nagyon komoly üzenete: hogy a Jobbik még arra is képes, hogy anyagi erőfölényével visszaélve egy kiszolgáltatott, pénz nélküli pártot is képes bekebelezni. Ezzel pedig egyértelműen kiderül, hogy semmilyen erkölcsi visszatartó erő nincs bennük. A kisgazdapárt ugyanis a vidéki emberek pártja, elsősorban a vidéki gazdákat képviseli. Ahogy forrásunk fogalmazott, a Jobbik „gátlástalan akciójának megint a kisemberek itták meg a levét”. Dühösen hozzátette, hogy ideje lenne „a suttogást, mutyizást és a dicstelen embereket megbüntetni.”

A vesztegetési ügy büntetőjogi vetülete

Az ügy erkölcsi oldala mellett büntetőjogi kérdések is felmerülnek az ügyben. Ismert, Paulina László alelnök vezetésével a kisgazdák feljelentést tettek választási csalás miatt a Jobbik és a kisgazda vezetők ellen. A feljelentéssel kapcsolatos döntés értelemszerűen csak a választások után fog megszületni. Közben a Jobbik is közel egy hetes csúszással ellentámadásba lendült, váratlanul el kezdtek perrel fenyegetőzni. Erről és az ezzel kapcsolatos gyanús momentumokról itt írtunk.

De egy dolog teljesen biztos: valami nagyon nem stimmel a Jobbik lépésével.

Informátorunk is kiemelte, hogy a Vonáék akciója alsóhangon vesztegetés. Fontos körülmény a történetben, hogy a Jobbiknak tudomása lehetett-e a kisgazda párt anyagi helyzetéről, ugyanis ha igen, akkor szerinte tiltott pártfinanszírozásról is szó lehet. Lássuk be eléggé életszerűtlen, hogy ne kérdeztek volna rá a tárgyalóasztalnál Szabóék, miért pont az ügyvédi díjak fizetését kérik, miért pont ezeket kérték a kisgazdák. Lattman Tamás a kisgazdák kormányfőjelöltje is hasonlóra jutott: szerinte a történtek erősen felvetik a Btk. 350. § (1) bek. e) pont szerinti választás rendje elleni bűncselekmény gyanúját. Fellapozva a törvénykönyvet, könnyen igaza lehet neki, a jogszabály a következőképpen fogalmaz: aki a választás során arra jogosultat (...) anyagi juttatással befolyásolni törekszik, bűntettet követ el és három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.

Az ügy súlyossága megkérdőjelezhetetlen, és nyilvánosságra kerülése beláthatatlan károkat okozhat a tiszta kézzel kampányoló Jobbik megítélésében, a korrupció még ennél jobban is rájuk éghet. A rendszerváltás utáni Magyarország legsúlyosabb vesztegetési ügyének még közel sincs vége, a történet a választás után is folytatódik.

Hétfőn már sor kerül az első tanúkihallgatásra a vesztegetési ügyben

Időközben a kisgazdák feljelentést tettek a Jobbik ellen választási csalásért és tiltott pártfinanszírozásért a Budapesti Rendőr-főkapitányságon is. Egész pontosan a Jobbik-FKgP paktumot aláíró személyek ellen, azaz Szabó Gábor jobbikos pártigazgató, és Staudt Gábor jobbikos parlamenti képviselő ellen, valamint Balogh Károly FKgP-elnök, és Cseh Sándor FKgP-alelnök ellen érkezett a felejelntés. Már hétfőn sor kerül az első tanúmeghallgatásra az ügyben. - tudtuk meg informátorunktól.