Vadonatúj jogintézmények a polgári jogban

Finisben az új Ptk., évtizedes kodifikálás után, várhatóan ma kerül sor az új Polgári törvénykönyv végszavazására. Az 1220 paragrafusból álló kódex vadonatúj jogintézményeket (sérelemdíj, segítő személy), és igen jelentős egyéb változásokat vezetne be - derült ki a CompLex Kiadónak az új Polgári törvénykönyvről tartott rendezvényén.

A szülői alapítvány is finanszírozhatja

• A válság híreit itt olvashatja el!

Az évad legfontosabb témája mindenképp az új Polgári törvénykönyv (Ptk.) - fogalmazott előadásának bevezetőjében Kisfaludi András, egyetemi tanár. A jogszabály olyan terjedelmes (egész pontosan 1220 paragrafusból áll, miközben a jelenleg hatályos Ptk. "csupán" 680 paragrafus), hogy összesen hét könyvbe foglalták. Jellemző módon, ebből csupán egy, a Családjog címmel futó harmadik könyv, amelynek alapját a korábban teljesen különálló családjogi törvény képezte.

Ami utóbbit illeti, akadt, aki vitatta "beemelését" a Ptk.-ba, mondván, a szerződéseknél, kötelmeknél természetes a polgári jog oly alapelve, mint az egyenértékűség, ám a családjogban, például a gyermekek védelme érdekében, ezen egyenértékűség már korántsem olyan természetes. Ám a hazai jogászok többsége mégis inkább azon a véleményen volt, hogy a magánjog területére tartozó családjogi szabályoknak már eddig is a kódexben kellett volna a szerepelniük.

Akadt más gond is az alapelveknél, az új kódexben szerepel például az igazságosság és a méltányosság elve. Ezzel összefüggésben jogalkotók sokat tanakodtak azon, hogy lehet-e az ilyesmit a polgári jogban mindenre kiterjedően szabályozni? Vagy, adott esetben a bíróságok félreteszik a tételes jogszabályt, és éppen az igazságosságra és méltányosságra hivatkozással döntenek azzal ellentétesen? A jogalkotó mégis úgy gondolta, bízik abban, hogy a bíróságok az alapelv alkalmazása körében kellő önmérsékletet tanúsítanak.

A nagykorú segítője

Új szabály, hogy a bíróság a külön törvényben meghatározott eljárásban vagy a gondnokság alá helyezési eljárás során hozott határozatával a jognyilatkozatának megtételekor értelmi képessége, pszichés állapota vagy szenvedélybetegsége miatt valószínűsíthetően segítségre szoruló, cselekvőképes nagykorú személy számára meghatározott ügyekben, vagy ügycsoportokban támogató személy, illetve több személy kinevezéséről határozhat.

Kisfaludi professzor szerint a nagykorú személy cselekvőképességét nem érinti a támogatott döntéshozatal, belátási képessége megmarad, csupán a döntéshozatalban segítő személyt jelölnek ki számára. Természetesen nem kerülhet sor támogató kinevezésére azon ügyekben vagy ügycsoportokban, melyekben a nagykorú személy cselekvőképességének korlátozása vált szükségessé, valamint, a támogató kinevezése nem eredményezi a támogatott személy cselekvőképességének korlátozását.

Alapítvány gyermekeimnek

A hatályos Ptk. 74/A. §-a szerint alapítvány csak "tartós közérdekű célra" hozható létre, ám ezt - jelentős módosításként - a tervezet már nem tartja fent. A magánjogi szabályozás ennek megfelelően az alapítvány létesítését minden olyan esetben elismeri majd, amikor az alapítók által, az alapító okiratban megjelölt célkitűzések nem ütköznek a törvényben tételesen meghatározott valamely kizáró okba. Ami igazán lényeges, gyermekeim tanítására, képzésére ösztöndíjat is alapíthatok, és már nem kell magyarázni, hogy ez miért közérdek, hiszen becsületesebb elismerni a magánérdek létezését - húzta alá Kisfaludi András. Legfeljebb a kedvezmények, a közhasznúvá minősítés mikéntje követi a valóságot, és az alapítvány lényegének megfelelőn jár, illetve nem jár a támogatás.

A sérelemdíj

Az új Ptk. egyik legjelentősebb változásként, megszünteti a nem vagyoni kártérítés intézményét és bevezeti helyette a sérelemdíjat. A tárgyalótermekben ugyanis a sértettek számos esetben azzal a feladattal küszködtek, hogy a nem vagyoni kártérítések esetében is olyan materiális hátrány bizonyítását kellett nyilvánvalóvá tenniük, mint a tényleges kártérítések esetében. Mindez számos esetben megoldhatatlan bizonyítási problémákhoz vezetett, hiszen a trauma, hátrányos változás esetében miképp bizonyíthatók a pontos költségek?

Az új Ptk. a sérelemdíjjal igen jó megoldást talált a problémára - húzta alá Kisfaludi András. Eszerint a kártérítés megmarad a vagyoni károkra. Mellette "él" a sérelemdíj. A sérelemdíjra való jogosultság megállapítása kapcsán a bíróság a jövőben két törvényi előfeltétel teljesülését vizsgálja, egyrészt, hogy a személyhez fűződő jog megsértése bekövetkezett-e, másfelől pedig hogy a jogsértőnek a magatartása, illetve mulasztása felróható-e. Alapvetően nem kell bizonyítani semmiféle további negatív eredmény, hátrány, vagyoni kár, bekövetkeztét. Nem kell bizonyítani, hogy micsoda anyagi hátrányokat szenvedtem az engem ért személyiségi jogsértés miatt, és nem kell kimutatni azt sem, hogy pszichiátriai kezelésre járok, a vőlegényem, menyasszonyom felbontotta a jegyességet...