Régiós exportcikkünk lehet a magyar ügyvéd tudása

A közép-kelet európai régióban stratégiai előnyöket érhetnek el a környező országhoz képest nem egyszer szakmai és nyelvi versenyelőnyt élvező magyar ügyvédek, magyar tulajdonú ügyvédi irodák. A regionális együttműködés az elkövetkezendő évek egyik legnagyobb lehetősége lehet a jogászok számára.

A nagyvilágban mindenütt keresett angol ügyvédek évente hatalmas bevételt jelentenek a szigetországnak jogi szaktudásuk révén, és mindez jó példával, útmutatással szolgálhat a magyar ügyvédek számára, elsősorban a közép-kelet-európai régiós piacon - nyilatkozta az [origo]-nak a Budapesti Ügyvédi Kamara elnöke.

Dr. Réti László szerint a régióban a magyar ügyvédek számos esetben földrajzi, szakmai, nyelvi versenyelőnyben vannak, a magyar ügyvédi szolgáltatást Nyugat-Európában és a tengerentúli angolszász országokban is az egyik legjobbnak tartják - a cseh ügyvédekkel egyetemben. Nem véletlenül, ez a két ország figyel leginkább oda a jogi diplomáciára is.

A kilencvenes években Magyarországon felnőtt egy új generáció, amely elsajátította a nyugati nagy irodák jogi kultúráját, részt vett szerteágazó, és komoly szakmai kihívást jelentő feladatokban. Létszáma ezres nagyságrendű, ami azért jelentős előrelépés, mert a kilencvenes évek elején húsz, a dekád közepén nyolcvan ilyen szakmai kvalitásokkal rendelkező ügyvédünk volt.

Szabad verseny és privatizáció

A magyar jogi piac utóbbi húsz éve minden lényegeset elmond a társadalmi és a gazdasági folyamatok alakulásáról. Az Oppenheim Ügyvédi iroda szakértője, dr. Barcza Mihály szerint az ügyvédi piac megértéséhez valóban érdemes áttekinteni az elmúlt két évtizedben lezajlott folyamatokat, és vissza kell nyúlni a rendszerváltásig, az eredeti tőkefelhalmozás koráig.

A szabad versenyes időszak első szakasza a kilencvenes évek közepén zárult le. Az első fél évtizedben azok bizonyultak nemzetközi kitekintésben is sikeresnek, akik nyelveket beszéltek, és már kapcsolatban álltak a fejlettebb ügyvédi kultúrát művelő országokban dolgozó jogászokkal.

Ebben az időszakban jelentek meg a nagy nemzetközi irodák, s mindez alapvetően változtatta meg a piacot. A kilencvenes évek közepére esett a privatizáció jelentős része, a megbízások meghatározó hányadát a nagy, multinacionális irodák nyerték el. (A nagy privatizációk befejeződése után egyébként közülük többen távoztak is a piacról.)

A nagy nemzetközi irodákkal a magyar közép irodák nem tudtak versenyezni, nem ismerték még azt a vállalati kultúrát, amelyhez a megrendelő hozzászokott, és megérkezvén Londonból, Bécsből, Párizsból, Frankfurtból, értelemszerűen ragaszkodott is ehhez a színvonalhoz. A magyar tulajdonú irodák megpróbálták a helyismeretüket kihasználni, többen nyitottak olyan területek felé, mint például az értékpapírjog, vagy szerzői jog.

Lazább és hatékonyabb

Dr. Szécsényi László, a Szécsényi és Társai Ügyvédi Társulás szakértője szerint is kirajzolható a tendencia, miszerint a modern üzleti élet jogi "know-how"-ja a nagy nemzetközi irodákon keresztül jutott el a Magyarországra, akik hatalmas szerepet vállaltak a piacgazdaság intézményrendszereinek importjában és meghonosításában. Ez az időszak a nagy nemzetközi irodák virágzásával esett egybe.

Mintegy öt-hat éve pedig újabb tendencia figyelhető meg. Több ismert nemzetközi iroda zárta be magyar irodáját a magyar piac csökkenő profitabilitása miatt. Eközben a piacon a megbízások volumene lényegesen nem csökkent, de jóval kevesebb az olyan ügy, mely sok, közöttük magas óradíjjal dolgozó külföldi ügyvéd munkadíját is elbírják.

A közepes cégek, de időnként a nagyvállalatok is szívesen fordulnak a nagyfokú szakosodáson alapuló személyesebb tanácsadást biztosító közepes, vagy kisebb (magyar) irodák felé, melyek lényegesen költséghatékonyabbak, mint nemzetközi versenytársaik- mutatott rá Szécsényi.

Barcza Mihály szerint a korábban valamely nagy nemzetközi irodával együttműködő, de időközben önállósodott magyar iroda nem egy esetben hatékonyabban képes dolgozni, a nagy irodával való kapcsolata pedig elsősorban már stratégiai. Közép-Európában sok kis jogi piac van, és minden racionális szempont azt diktálta: akkor van jövője az együttműködésnek, ha a nagyokat szervezetileg más iroda képviseli ugyan a piacon, ám a partnerség bizonyos formái mégis megmaradnak.

Piaci előny kovácsolása

Réti László szerint a magyar ügyvédségnek ad egy óriási reputációt az a tény, hogy pozíciója egyedülálló. Miképp értésük ezt? Például, nem általános gyakorlat a világ országaiban (sőt!), ahol az ingatlanforgalomban kötelezően írnák elő az ügyvédi közreműködés, az ellenjegyzés igénybevételét.

Sokan alacsonynak tartják a kirendelési díjakat, és azt mondják, az állam által fizetett nép ügyvédje jogintézmény keretében ellátott jogi munka is keveset hoz, ám mégis, mindkét esetben, a jogalkotó Európában egyedülálló módon tette nélkülözhetetlenné az ügyvédeket.

A törvény 2010. június elsejétől a közjegyzőkhöz telepítette a fizetési meghagyásokat, mindez közvetve az ügyvédek munkáját is segíti. Az eljárások ugyanis elektronikusan zajlanak, és ennek lebonyolításához a közjegyzők mellett az ügyvédek rendelkeznek még megfelelő technikai háttérrel, az állampolgárok őket is fogják az egyes ügyekben keresni.

A jogszabályok adta lehetőségek, a felkészült ügyvédek, az ügyvédjelölti képzés reformja, összességében mindez ügyes kihasználása révén a jelenlegi versenyelőny régiós piaci előnnyé fordulhat át - hangsúlyozta Réti László.

Jövő és regionális szolgáltatás

Barcza Mihály szerint a jogi expanzióhoz elengedhetetlen az erős gazdaság. Az elmúlt húsz év makrogazdasági tanulsága, hogy a jogi szolgáltatás nem tud elszakadni a gazdasági fundamentumtól.

Jó példa erre az osztrák gazdaság, amely a rendszerváltást követően erős állásokat épített ki a régióban, és az osztrák irodák a mai napig élvezik ennek áldásos hatását, már csupán azért is, mert nyugati szomszédunk cégei, bankjai a bécsihez hasonló kiszolgálást igényelnek Budapesten, és mindezt - valamilyen formában -, a bevált otthoni jogi partneren keresztül érik el legegyszerűbben.

Erre a magyar gazdaság, a magyar irodák is képesek lehetnek, igaz, a bontakozó régiós együttműködés kapcsán - rossz közép-európai beidegződés -, akadnak olyan első tapasztalatok is, hogy avítt, idejétmúlt félelmek lépnek fel egyes országokban a külföldről érkező jogászokkal összefüggésben.

Szécsényi László szerint nem is férhet vita ahhoz, hogy a piaci szereplők sokszor elvárják az ügyvédi irodáktól a regionális jogi kiszolgáltatást, de a költséghatékonyság, helyismeret és a szakmai tudás mára fontosabb a jól csengő márkaneveknél.

A magyar ügyvédek számára szinte érthetetlen volt, miként lehetséges, hogy Ausztriában nemzeti irodák foglalják el a piacvezető helyeket. A válság okozta átrendeződés egyben a kiemelkedés és az erősödés esélyét is jelent a jól szervezett magyar irodák számára.