Btk.-módosítás: kóros elmeállapotú bűnelkövetők a pszichiátriákon?

Májustól számos ponton változott a Büntető törvénykönyv, ám egyes módosításokat értetlenséggel fogadott a szakma. Elsősorban pedig a kényszergyógykezelésre vonatkozó, módosult előírásokat, melyek lényege, a kezelés nem addig tart, míg az szükséges.

A Büntető törvénykönyv (Btk.) módosítása miatt az Ideális Bírósági Igazgatásért Közhasznú Egyesület már az Alkotmánybírósághoz fordult, mert szerintük a szabályozás sérti az állampolgárok személyi biztonságát.

A változás lényege ugyanis az, miszerint a kóros elmeállapotú bűnelkövetők kényszergyógykezelése a jövőben akkor is megszűnik, ha ugyan továbbra is betegek, de már annyi időt töltöttek a gyógyintézetben, amennyi a cselekményükért kiszabható szabadságvesztés maximuma.

Életfogytig esetén maximum húsz év?

A kényszergyógykezelés tehát legfeljebb a bűncselekmény szerinti cselekményre megállapított büntetési tétel felső határának megfelelő ideig, életfogytig tartó szabadságvesztéssel is büntetendő bűncselekmény esetén legfeljebb húsz évig tart.

Vagyis, valaki gyilkosságot követett el, kóros elmeállapota miatt nem büntethető, a büntetési tétel felső határát követően - legyen akár még mindig beteg -, a kényszergyógykezelés véget ér.

A közhasznű egyesület szerint nemcsak az utcára kerülő, hanem a polgári elmegyógyító intézetekbe elhelyezendő volt kényszergyógykezeltek is veszélyt jelentenek majd a közösségre, tekintve, hogy jelentős számban már eleve valamely egészségügyi intézményben, az ottani betegtársak sérelmére követték el a cselekményeiket.

A védelmi funkció

Az Alkotmányban deklarált személyi biztonság állam általi megteremtésének egyik és legfontosabb eszköze a büntetőjog - hangzanak tovább az érvek.

Azokkal a személyekkel kapcsolatban, akik súlyos cselekményeket követnek el és továbbra is veszélyt jelentenek a társadalomra, de elmeállapotuk miatt nem büntethetők, ezt a védelmet a büntetőjog a Btk. 74.§-ában szabályozott intézkedéssel és az ahhoz fűződő eljárási renddel tudja, illetőleg tudta eddig biztosítani.

2010. május 1-jét követően a büntetőjog ezt a védelmi funkcióját nem lesz képes ellátni, mert a gyógyulásuk előtt - akár valamely polgári pszichiátriai intézetbe, akár azon kívülre - elbocsátott kényszergyógykezeltek az új környezetükben élők személyi biztonságát betegségüknél fogva veszélyeztetni fogják.