Az iszaptározó építése vagy üzemeltetése a katasztrófa oka?

A Szécsényi és Társai Ügyvédi Társulás ingatlan- és építési szakjogásza szerint vizsgálni kell, hogy a létesítmény tervezése, kivitelezése és a szükséges hatósági engedélyek megfeleltek-e a jogszabályoknak, valamint azt is, hogy az ok az üzemeltetés és a karbantartás körében keresendő-e.

Dr. Kellner Dániel

Vizsgálni kell, hogy a létesítmény tervezése, kivitelezése és a szükséges hatósági engedélyek megfeleltek-e a jogszabályi rendelkezéseknek, miként azt is, hogy a létesítmény üzemeltetése a hatósági előírásoknak megfelelően és a szükséges engedélyek birtokában történt-e - emelte ki az [origó] megkeresésére Szécsényi és Társai Ügyvédi Társulás ingatlan- és építési szakjogásza.

Dr. Kellner Dániel szerint pedig mindenekelőtt szükséges vizsgálni, hogy az üzemeltetés során minden előírást betartottak-e (ebben a körben az üzemeltetést végző cég vezetése és esetlegesen a munkavállalók felelőssége kerülhet szóba).

A létesítmények teljes körű megvalósítása (tervezés és kivitelezés) esetében a megvalósításban résztvevő felek, a megrendelő, tervező és a kivitelező felelősségét lehet együttesen és külön-külön is vizsgálni.

A tervező felelősséggel tartozik a hibákért

A jelenleg hatályos építésügyi szabályozás szerint (az épített környezet alakításáról és védelméről 1997. évi LXXVIII. törvény 33. § [1] bekezdés) a tervező- többek között- felelős az általa készített építészeti-műszaki tervek - ideértve a kivitelezési terveket is- műszaki tartalmának szakszerűségéért, illetve a tervezéssel érintett védett építészeti és természeti örökség megóvásáért.

Fontos kiemelni e körben azt, hogy bár a tervezői szerződés a tervek megrendelőnek történő átadásakor a tervezői szerződés teljesedésbe megy, a tervezési hibákért a tervező a megrendelővel szemben továbbra is felelősséggel tartozik. A megrendelő a teljesítésként átadott tervek megfelelőségét nem köteles vizsgálni, a legtöbb esetben a kellő szakértelem hiányában ez nem is lehetséges.

Kellner Dániel emlékeztetett arra, hogy a Legfelsőbb Bíróság Gazdasági Kollégiuma GK 54. számú állásfoglalása szerint a tervező a tervezési hibákért a megrendelővel szemben akkor is felelős, ha a megrendelő a terveket teljesítésként elfogadta, és kivitelezés céljából továbbadta. A megrendelő a tervek hibája miatt a kivitelezővel szemben felelősséggel nem tartozik.

Felismerhető volt-e a hiba vagy sem?

Tekintettel arra a körülményre, hogy itt egy olyan létesítményről van szó, melyet évtizedekkel korábban építettek meg, vizsgálni kell az építményre irányadó kötelező alkalmassági időt meghatározó szabályokat és azt is, hogy a hiba felismerhető volt-e eddig vagy sem. Egy sok éven át problémamentesen (?) üzemeltett létesítmény esetén azonban valószínűbb, hogy a katasztrófa oka az üzemeltetés és a karbantartás körében keresendő.

Ami a környezeti károkozásra, a veszélyes üzemre vonatkozó szabályokat illeti, a károkozónak azt kell bizonyítania, hogy a kár a tevékenységi körén kívüli elháríthatatlan ok idézte elő. A Szécsényi és Társai Ügyvédi Társulás szakértője szerint azonban jelen esetben erre nem tűnik lehetőség, mivel a feldolgozás során keletkezett vörösiszap tárolása egyértelműen az üzemben tartó tevékenységi körének szerves része.