Zár alá vehető a bűnszervezet alatt szerzett összes vagyon

Az ellenkező bizonyításáig vagyonelkobzás alá eső vagyonnak kell tekinteni a bűnszervezetben való részvétel ideje alatt szerzett valamennyi vagyont - húzta alá Vidákovics Béla Zsolt védőügyvéd megkeresésünkre, a volt SZDSZ-politikus, Gál György vagyonának "biztosítása" kapcsán.

Gyanú alatt: Gál György, volt SZDSZ-es politikus és Hunvald György, volt erzsébetvárosi polgármester

A múlt héten zárolta a bíróság a Hunvald-ügyben bűnszervezetben elkövetett csalással és vesztegetéssel vádolt Gál György, egykori SZDSZ-es politikus életbiztosításait és két horvátországi ingatlanát.

Megkeresésünkre dr. Vidákovics Béla Zsolt védőügyvéd közölte: a tulajdonos jogosult a dolog birtokát, használatát vagy hasznai szedésének jogát másnak átengedni, a dolgot biztosítékul adni, vagy megterhelni, továbbá tulajdonjogát másra átruházni.

Tehát abban az esetben, ha a dolgot a bíróság zár alá veszi, akkor a tulajdonos nem rendelkezhet felette, nem adhatja, nem ajándékozhatja el, nem adhatja zálogba, nem terhelheti meg jelzáloggal, nem adhatja kölcsön...

Csak bizonyos esetekben rendelhető el

A bíróság a zár alá vételt akkor rendelheti el, ha az eljárás olyan bűncselekmény miatt folyik, amellyel kapcsolatban vagyonelkobzásnak van helye, illetőleg ha polgári jogi igényt érvényesítenek, és alaposan tartani lehet attól, hogy a kielégítést meghiúsítják, a vagyont eltüntetik.

Ezek biztosítására a terhelt egész vagyonának, vagyona meghatározott részének vagy egyes vagyontárgyainak zár alá vétele rendelhető el - húzta alá dr. Vidákovics Béla Zsolt.

Vagyonelkobzást el kell rendelni többek között arra a bűncselekmény elkövetéséből eredő vagyonra, amelyet az elkövető a bűncselekmény elkövetése során vagy azzal összefüggésben szerzett.

Ide tartozhat az a vagyon, amire csalás útján tettek szert, amelyet az elkövető bűnszervezetben való részvétele ideje alatt szerzett.

Valamennyi vagyontárgyra

Az ellenkező bizonyításáig vagyonelkobzás alá eső vagyonnak kell tekinteni a bűnszervezetben való részvétel ideje alatt szerzett valamennyi vagyont.

A polgári jogi igénynek hívják, amikor a sértett, a - vád tárgyává tett cselekmény (a bűncselekmény) következtében keletkezett, a cselekmény által okozott - kára megtérítését követeli a terhelttől.

A büntetőeljárás, a terheltnek és családjának jelentős anyagi megterhelést jelenthet különösen abban az esetben, ha a terhelt előzetes letartóztatásban van, és korábban ő volt a családfenntartó.

Pénzeszköz vagy valamely értékesíthető vagyontárgy, vagy akár a teljes vagyon zár alá vétele nagy hátránnyal jár, járhat a terhelt számára.

A bíróságnak a zár alá vétel kérdésében körültekintően kell eljárnia, hiszen fennállhat a lehetősége annak, hogy az előterjesztett polgári jogi igényt elutasítják, vagy az eljárást vagyonelkobzás alkalmazása nélkül fejezik be, amely esetekben - más esetek mellett - a zár alá vételt meg kell szüntetni - mondta a védőügyvéd.

Ismeretlen tettes ellen sem akadály

A Legfelsőbb Bíróság Büntető Kollégiumának jogegységi határozata egyébként szintén foglalkozott a jogintézménnyel, és határozata szerint a zár alá vételnek nem akadálya, hogy a nyomozás ismeretlen tettes ellen folyik.

A döntés előzménye, hogy különböző helyi bíróságok eltérően értelmezték a büntetőeljárási törvény zár alá vételről szóló rendelkezéseit.

Az egyik álláspont szerint ugyan nem kizárt a nem a terhelt által birtokolt vagyontárgy zár alá vétele sem, de erre a törvény 159. § (2) bekezdése alapján csak akkor van lehetőség, ha az eljárásnak már van terheltje.

Más bíróság ugyanakkor a jogszabályhelyhez fűzött miniszteri indokolást hívta fel, amely szerint az egyéb törvényes feltételek fennállása esetén az ismeretlen tettes ellen indított büntetőügyben is elrendelhető a zár alá vétel.

A kollégium szerint éppen abból a törvényi rendelkezésből, amely szerint a zár alá vétel elrendelhető a nem a terhelt birtokában lévő vagyontárgyra is, az következik, hogy a zár alá vétel elrendelésének helye van akkor is, ha a büntetőeljárás még nem a bűncselekmény elkövetésével megalapozottan gyanúsítható személy (terhelt) ellen, hanem ismeretlen elkövetővel szemben folyik.