hirdetés
Jog

A hagyományos csak korlátozottan felel a hagyatéki hitelezőknek

2011.05.17. 19:22

Ha valaki örököl, egyetemes jogutódként jogokat és kötelezettségeket is szerez, így vagyont, vagyontárgyat kap, ám egyúttal a hagyatéki terhekben is osztoznia kell. A hagyományos nem osztozik a hagyatéki terhekben, igaz, tűrni köteles, hogy minden más hagyatéki hitelezőt előtte elégítsenek ki a hagyományból.

A hagyomány a hagyatékban meglevő valamely vagyontárgynak közvetlenül meghatározott személy részére történő juttatás, ha az ilyen részesedés nem minősül öröklésnek.

Hagyományrendelésre csak végrendeletben kerülhet sor annak érdekében, hogy az örökhagyó szándéka megállapítható legyen.

Hagyományról akkor beszélünk, ha a hagyatékban meglévő valamely meghatározott vagyontárgyat az örökhagyó végrendeletében közvetlenül a meghatározott személynek juttatja (dologi hagyomány).

Vagy akkor beszélünk róla, ha az örökhagyó örökösét arra kötelezi, hogy a hagyományosnak vagyoni juttatást teljesítsen (kötelmi hagyomány).

A hagyomány a hagyatéki terhek kielégítésére megállapított sorban, a meghagyással együtt az utolsó helyen áll.

Így kielégítésére csak akkor kerülhet sor, ha minden egyéb hagyatéki terhet - például az örökhagyó tartozásait, a köteles részi kötelezettségeket - már kiegyenlítették.

Vagyis, bár a hagyományos nem osztozik a hagyatéki terhekben, tűrni köteles, hogy minden más hagyatéki hitelezőt előtte elégítsenek ki a hagyományból (mint hagyatéki hitelező az utolsó helyen áll).

Korlátozott felelősség

Ám ugyanakkor az a főszabály is fennáll, hogy a hagyományos csak feltételesen és korlátozottan felel a hagyatéki hitelezőkkel szemben, nem úgy, mint az örökös.

A hagyományos csak az esetleg őt terhelő hagyomány teljesítéséért felel, az örökhagyó tartozásaiért nem.

Ezekért helytállásra csak akkor köteles (a jogalap nélküli gazdagodás szerint), ha hagyományát más hagyatéki hitelező sérelmével elégítették ki, és ez a hitelező az örököstől nem szerezhet kielégítést.

Vagyontárgyak a hagyatékban

Dologi hagyományrendelésről abban az esetben van szó, ha az örökhagyó a hagyatékban meglévő egy, vagy több vagyontárgyat közvetlenül juttatja a végrendeletében meghatározott személynek, a hagyományosnak.

A dologi hagyomány tárgya csak olyan pontosan meghatározott ingó, vagy ingatlan vagyontárgy lehet, ami az öröklés megnyílásakor a hagyatékban megtalálható.

Tipikus dologi hagyományok az ingó dolgok, ám elvileg ingatlan is lehet, feltéve, hogy értéke a hagyaték egészéhez képest nem jelentős, vagy az ily módon részesített személy (az örökhagyó feltehető akarata szerint) a hagyatéki terhek viselésében nem osztozik.

Kötelmi hagyomány

Ha az örökhagyó arra kötelezi örökösét, hogy a végrendeletben megjelölt személynek meghatározott vagyoni szolgáltatást teljesítsen, kötelmi hagyományrendelésről van szó.

A kötelmi hagyományos az öröklés megnyílásakor a törvény erejénél fogva nem szerzi meg a hagyományt, hanem csupán annak követelésére szerez jogot. Mivel a kötelmi hagyomány jogosultja az örököstől követelheti a szolgáltatást, a dologi hagyományhoz képest ebben az esetben nem közvetlen juttatásról van szó.

A kötelmi hagyomány az örököst terheli, így a hagyományos az örökös közvetlen jogutódja, s az örökhagyóé közvetve is csak akkor, ha a vagyontárgy, vagyoni szolgáltatás a hagyaték része.

A kötelmi hagyomány öt év alatt évül el, tárgya lehet például valamely, a hagyatékban lévő vagyontárgy átengedése, meghatározott pénzösszeg juttatása. Adott esetben akár tartozás elengedéséről, de speciális esetben valamely vagyoni teherrel nem járó cselekvés elvégzéséről is szó lehet.

Előhagyomány

Az a hagyomány, amit az örökhagyó az örökösök javára rendel, az előhagyomány. A gyakorlatban ez akkor fordul elő, amikor az örökhagyónak több örököse is van, és a végrendeletében arról rendelkezik, hogy a hagyatékban meglévő meghatározott vagyontárgyak melyik örökösé legyenek(dologi előhagyomány).

Kötelmi előhagyomány csak több örökös esetében lehetséges, mert ilyenkor az örökhagyó arra kötelezi a kijelölt örökösét, hogy a meghatározott örököstársa javára teljesítsen vagyoni szolgáltatást.

A hagyomány visszautasítása

A hagyományost megilleti az a jog, hogy a hagyomány megnyílását követően azt visszautasítsa. A hagyomány visszautasításakor, ha helyettes hagyományosról nem rendelkezett az örökhagyó, a hagyományt más nem szerzi meg, hiszen annak rendeltetéséből az is kitűnik, hogy mindig meghatározott személy részére szánják.

A hagyomány visszautasításakor a dologi hagyomány az örökség részévé válik, a kötelmi hagyomány esetében pedig az örökös mentesül a teljesítési kötelezettség alól.

Meghagyás

Az örökhagyó a hagyatékban részesülő személyt olyan kötelezettséggel is terhelheti, amelynek követelésére más nem válik jogosulttá. Kétség esetében a meghagyás az örököst terheli.

Ha feltehető, hogy az örökhagyó a részesítést a meghagyás teljesítéséhez kívánja kötni, a meghagyással terhelt a részesítést elveszti, ha a meghagyást nem teljesíti, vagy annak teljesítése neki felróható okból válik lehetetlenné.

A közérdekű meghatározásra sajátos szabályok is vonatkoznak, így például az olyan közérdekű meghagyás teljesítését, amely szerződés tárgyául alkalmas szolgáltatásban áll, az érdekelt szerv követelheti.



KAPCSOLÓDÓ CIKK

szakmai partnerek
Most
Top 12 óra
hirdetés
hirdetés
Ajánlat
Ajánlat
Ajánlat