Így változik augusztustól a Munka törvénykönyve

Az Országgyűlés a 2011. július 4-i ülésnapján elfogadta az Egyes munkaügyi tárgyú és más kapcsolódó törvények jogharmonizációs célú módosításáról szóló törvényjavaslatot. A Bán, S. Szabó & Partners Ügyvédi Iroda szakértője segítségével a Munka törvénykönyvének, várhatóan augusztustól életbelépő új szabályait elemezzük.

Dr. Szemán Péter, a Bán, S. Szabó & Partners Ügyvédi Iroda szakértője: a leglényegesebb módosítások - többek közt -, érintik a kollektív szerződéssel, az üzemi tanáccsal, a próbaidővel, a munkaerő-kölcsönzéssel kapcsolatos rendelkezéseket

Az elfogadott törvény még a köztársasági elnök aláírására vár, így a végleges törvényszöveg a Magyar Közlönyben még nem jelent meg - bocsátotta előre a Bán, S. Szabó & Partners Ügyvédi Iroda szakértője.

Dr. Szemán Péter rámutatott a leglényegesebb módosítások - többek közt -, érintik a kollektív szerződéssel, az üzemi tanáccsal, a próbaidővel, a munkaerő-kölcsönzéssel kapcsolatos rendelkezéseket.

A kollektív szerződést kötő felek (munkáltató, szakszervezet) kötelesek a kollektív szerződés megkötését bejelenteni a foglalkoztatáspolitikáért felelős miniszternek elektronikus úton, a kormányzati portálon keresztül.

Az eddigi három év helyett az üzemi tanácsot, illetve üzemi megbízottat öt évre választják - mutatott rá a Bán, S. Szabó & Partners Ügyvédi Iroda szakértője.

A próbaidő

A felek megállapodása alapján a próbaidő maximális tartama továbbra is három hónap, azonban kollektív szerződés hat hónapig terjedő próbaidőt is megállapíthat. A próbaidő meghosszabbítása továbbra is tilos.

Ha a felek legalább 36 órás rövidebb teljes munkaidőt állapítottak meg, úgy a munkavállaló és a munkáltató megállapodhatnak egy éves határozott időtartamra a munkaidő mértékének felemeléséről.

Dr. Szemán Péter szerint ez esetben a teljes munkaidő mértéke heti 44 órára emelhető. A munkavállaló munkabérét nem érinti, ha teljes munkaidejének mértéke ezen megállapodás alapján heti 40 óránál hosszabb.

Ezen időszak alatt a munkáltató nem adhat működésével összefüggő okra alapított rendes felmondást a munkavállalónak.

Gyermekgondozás és kivételes gazdasági érdek

A munkavállaló a gyermek gondozására kapott fizetés nélküli szabadságának csak az első hat hónapja alatt jogosult rendes szabadságára az eddigi egy év helyett.

Új szabályként, kivételesen fontos gazdasági érdek esetén, illetve a munkáltató működési körét közvetlenül és súlyosan veszélyeztető ok miatt a munkáltató kettőnél több részletben is kiadhatja a szabadságot.

Ám a felek eltérő megállapodásának hiányában - ebben az esetben is megilleti a munkavállalót naptári évenként legalább 14 összefüggő naptári nap távollétet biztosító szabadság.

Új szabályként, a gyermek ápolása, illetve gondozása céljából kapott fizetés nélküli szabadság megszűnését követően, ha a fizetés nélküli szabadság első hat hónapjára a munkavállaló a részére járó szabadságot nem kapta meg, azt a felek megállapodása alapján pénzben is meg lehet váltani.

Dr. Szemán Péter szerint ezzel a szabállyal ebben az egy esetben lehetővé válik a ki nem adott szabadság munkaviszony fennállása alatti pénzbeli megváltása.

Fizetés nélküli szabadság megszakítása

Szintén új szabályként, ha a munkavállaló a fizetés nélküli szabadságát meg kívánja szakítani, és visszamenne dolgozni, ezt a szándékát előzetesen közölnie kell a munkáltatóval.

A munkáltató a foglalkoztatásnak a bejelentést követő 30 nap, illetve 60 nap elteltével köteles csak eleget tenni, attól függően, hogy a munkavállaló a fizetés nélküli szabadság kezdetétől számított hat hónap letelte előtt, vagy hat hónap leteltével kíván munkába állni.

Túlmunkavégzés esetén a munkáltató egyoldalúan előírhatja, hogy ellenértékként az 50 százalékos pótlék helyett szabadidő jár (eddig ehhez a felek megállapodása kellett).

Új szabályként a vezető állású munkavállaló munkáltató általi felmondása esetén indokolási kötelezettséget ír elő a törvény a vezető terhessége kezdetétől a szülési szabadsága (ami 24 hét) végéig terjedő időszakban.

Egyebekben továbbra sem kell a vezető rendes felmondását megindokolni - emelte ki a Bán, S. Szabó & Partners Ügyvédi Iroda szakértője.

Módosuló munkaerő-kölcsönzés

A munkaerő-kölcsönzés speciális szabályait mind a teljes, mind a részmunkaidőben történő foglalkoztatás, továbbá nem csak a határozatlan, hanem a határozott idejű munkaviszonyok esetén is alkalmazni kell.

Ha társaságnál üzemi tanács nincs, új szabályként a szakszervezeteket tájékoztatni kell a kölcsönzött munkavállalók számáról és a munkakörük megnevezéséről.

A módosítás az EU szabályozással összhangban beemeli az ideiglenesség fogalmát a munkaerő-kölcsönzés szabályai közé, miszerint az csak ideiglenes, átmeneti, legfeljebb öt éves időtartam lehet. Ezen időtartamot meghaladóan tilos a munkavállaló kölcsönzése.

A kölcsönbeadó ezen túl lehet az Európai Gazdasági Térség tagállamában székhellyel rendelkező vállalkozás is, amely a rá irányadó jog szerint kölcsönzést folytathat.

A módosítás kizárja a kikölcsönzésért a kölcsönzött munkavállaló részéről történő ellenérték fizetést - figyelmeztetett a szakember.

A kölcsönzött munkavállalóra a kölcsönvevőnél történő teljes foglalkoztatás időtartama alatt mostantól már nem csak a munkarendre, munkaidőre és pihenőidőre vonatkozó szabályok tekintetében kell a kölcsönvevő saját munkavállalóival egyenlő elbírálást alkalmazni, hanem a terhes és szoptató nők, a fiatal munkavállalók védelme, a munkabér összege és védelme és az egyenlő bánásmód követelménye tekintetében is.

Augusztus és december elseje

Lehetőség van olyan megállapodás megkötésére, amely alapján a kölcsönbeadó arányos mértékű díjazásban részesül a kölcsönzött munkavállalónak a kölcsönvevő részére saját állományba történő átadásáért.

A kölcsönvevő a nála működő üzemi tanácsot, illetve képviselettel rendelkező szakszervezetet rendszeresen, de legalább félévente tájékoztatnia kell a kölcsönzés keretében foglalkoztatott munkavállalók létszámáról és foglalkoztatási feltételeiről, valamint a betöltetlen álláshelyekről.

Dr. Szemán Péter emlékeztetett arra, hogy a fenti módosított szabályok a kihirdetést követő hónap első napján, tehát várhatóan 2011. augusztus 1-jén, munkaerő-kölcsönzésre vonatkozó új szabályok pedig várhatóan 2011. december 1-jén lépnek hatályba.

Az origo parlamenti információi szerint, Kövér László házelnök a törvényt aláírásra megküldte a köztársasági elnöknek, aki szerdáig dönthet arról, hogy aláírja azt, vagy alkotmánybírósági kontrollt kér. Aláírás esetén, a Magyar Közlönyben történt kihirdetést követő nyolcadik napon lépnek hatályba az új szabályok.