Bliccelők figyelmébe: a BKV-ellenőrrel szemben a közterület-felügyelő hivatalos személy

A jogkörök tekintetében komoly különbségek vannak a BKV-ellenőrök, és a közlekedési cég járatain velük közösen dolgozó közterület-felügyelők közt, utóbbiak bliccelőkkel szembeni jogköre ugyanis jóval szélesebb, mint az ellenőröké - figyelmeztetett a D.A.S. JogSzerviz szakértője.

A Budapesti Közlekedési Központ becslései szerint a járatokon az utasok 13 százaléka bliccel, ami a számítások szerint évente átlagosan körülbelül tízmilliárd forinttal csökkenti a közlekedési cég bevételeit.

A januárban kezdődött "próbaüzem" után júliustól két műszakban, ötven közterület-felügyelő vesz részt a jegyellenőrzésben, a tervek szerint ráadásul emelik is létszámukat.

A D.A.S. JogSzerviz szakértője arra figyelmeztetett, hogy az ellenőr és a közterület-felügyelő jogállása között komoly különbségek vannak, amit nem árt tudni utasként egy ellenőrzéskor.

Dr. Vizi András rámutatott: a BKV ellenőr nem hivatalos személy, a BKV Zrt. munkavállalójaként végzi az utasok ellenőrzését. Büntetőjogi szempontból közfeladatot ellátó személynek minősül, így az ellene elkövetett erőszakos cselekmények súlyosabban büntetendőek.

Az ellenőr természetesen nem jogosult erőszakot alkalmazni csak saját védelme érdekében, akár a többi ember. Személyek igazoltatását sem végezheti, és talán ez okozza a legtöbb problémát a BKV számára - emlékeztetett.

Kötelező együttműködni velük

A személyek igazoltatása ugyanis csak néhány hivatalos személy jogköre, a nem együttműködő utast ezért igazoltatják rendőr segítségével. A közterület-felügyelőt azért vonták be, hogy az ellenőrök "hiányzó jogköreit" pótolhassák.

Az ellenőr és a közterület-felügyelő között fontos különbség, hogy a közterület-felügyelő az önkormányzat alkalmazásában eljáró, hivatalos személy. Intézkedése során ugyanolyan együttműködést kell tanúsítani, mint rendőri eljárás során.

A D.A.S. JogSzerviz szakértője aláhúzta: kötelező egyenruhában ellátni a feladatát, és a rendőrhöz hasonlóan magát igazolvánnyal igazolni eljárása előtt.

Felszólítására az állampolgár köteles magát igazolni, ha ezt megtagadja, akkor a felügyelő a rendőrség előtt előállíthatja, ellenszegülése esetén rendőri segítséget kérhet, mely megérkezéséig a delikvens feltartóztatható.

A jogi szabályozás következtében a bliccelők elveszítik annak lehetőségét, hogy fiktív adatokat diktáljanak be az ellenőrnek, hiszen nem bújhatnak ki a személyazonosságukat igazoló okirat bemutatása elől.

Erőszakra is reagálhatnak

Amennyiben az állampolgár erőszakos magatartást tanúsít, a közterület-felügyelő testi erőt, gázsprayt vagy szolgálati kutyáját vethet be, ám lőfegyvert, ütő, vagy vágó fegyvert nem használhat.

(A felügyelők és a rendőrök jogai között annyi a különbség, hogy a rendőrök általános eljárási joggal rendelkeznek, míg a közterület-felügyelők csak a törvényben nevesített esetekben intézkedhetnek.)

Ha a felügyelet az intézkedés a során eljárást indít, akkor az induló szabálysértési vagy közigazgatási eljárásban lehet panasszal élni az indokolatlannak tartott sérelmek miatt. Ha eljárás nem indult, vagy helyszíni bírság került kiszabásra, akkor nyolc napon belül a jegyzőhöz kell panaszt előterjeszteni.

Nehéz a visszaéléseket bizonyítani

Az esetleges visszaélések bizonyíthatósága azért nehéz, mert a közterület-felügyelő által írt jegyzőkönyvben foglaltakat nehéz érdemben vitatni, a legjobban felhasználható a több független tanú, vagy esetleg videó-felvétel - húzta alá dr. Vizi András.

A Budapesti Közlekedési Központ várakozásai szerint a közterület-felügyelők tömegközlekedési járműveken való jelenlétével az utasok biztonságérzetét is növelik, hiszen a felügyelők felléphetnek a zsebtolvajokkal, illetve a rongálókkal, randalírozókkal szemben is.